Most igaz�n k�nny� �tverni a c�geket

A m�rlegad�sra k�telezett c�gek egyharmada nem k�sz�t m�rlegjelent�st, havonta �tlag 700 c�gnek f�ggeszti fel ad�sz�m�t az APEH. A hazai, val�ban m�k�d� v�llalkoz�sok k�vetel�skezel�si gyakorlata m�g mindig megd�bbent�en naiv - mondja az egyik hazai k�vetel�skezel�, a Direktinfo vezet�je. Csatl�s Csilla szerint ezek a jelens�gek kedvez� terepet jelentenek a megrendel�seik cs�kken�s�t�l retteg� v�llalatok leh�z�s�ra szakosodott, feh�rgall�ros b�n�z�knek.

A CompLex C�gh�rek kimutat�sa szerint 548 ezer, elvben m�k�d�, adatk�zl�sre k�telezett hazai v�llalkoz�s k�z�l 2008-ban mind�ssze 317 ezer k�sz�tett m�rlegjelent�st - h�vta fel a figyelmet Csatl�s Csilla. A v�llalkoz�sok m�rlegjelent�se vil�gszerte a jogszer� m�k�d�s el��rt �s ellen�rz�tt alapk�vetelm�nye, melynek elmulaszt�s�t a c�gek t�rl�s�vel szankcion�lj�k. A Direktinfo szerint azonban a magyar gyakorlat v�gtelen�l enged�keny, t�zezr�vel m�k�dnek c�gek, amelyek ezen k�telezetts�g�knek �vek �ta nem tesznek eleget.

R�ad�sul a kereskedelmi forgalom egy�t�d�t a csaknem n�gysz�zezer egy�ni v�llalkoz�k bonyol�tja le, az � p�nz�gyi teljes�tm�ny�ket semmilyen hivatalos m�don nem tudj�k a hitelez� c�gek vizsg�lni. Ennek eredm�nye, hogy �sszesen 627 ezer c�g m�k�d�se, hitelk�pess�ge a vel�k partneri kapcsolatra l�pni k�v�n� v�llalkoz�sok sz�m�ra ellen�rizhetetlen.

hirdet�s

Az ad�hat�s�g havi �tlagban 700 magyarorsz�gi c�g ad�sz�m�t f�ggeszti fel. �gy azok a v�llalkoz�sok, amelyek nem ellen�rzik a megrendel�iket folyamatos monitoringgal, k�nnyen bajba ker�lhetnek. Ezekkel a partnerekkel nem szabad �zletelni, mert a felf�ggesztett ad�sz�m� c�gnek ki�ll�tott sz�mla nem k�nyvelhet� el �s nem ig�nyelhet� r� vissza az �fa - mutat r� Csatl�s Csilla.

A k�vetel�sbehajt� kimutat�sa szerint az egy sz�zal�kot sem �ri el azon v�llalkoz�sok sz�ma, amelyek az �zletk�t�s el�tt megvizsg�lj�k partner�k hitel- �s fizet�k�pess�g�t. A gyakorlat ma az, hogy mire a v�llalkoz�sok r�eszm�lnek, hogy gond van, a rossz sz�nd�k� vev�k m�r nem �rhet�k utol, vagy ha igen, m�s k�s�n.

A felsz�mol�s al� ker�lt c�gekn�l ugyanis a hitelez�i ig�nyeknek m�g a f�l sz�zal�k�t sem lehet kiel�g�teni. R�ad�sul azon c�gek ellen, amelyeket nem lehet felsz�l�tani, mert nem veszik �t a k�ldem�nyeket, nem lehet felsz�mol�si elj�r�st kezdem�nyezni �s a fizet�si meghagy�sos elj�r�s sem vezet eredm�nyre.

A Direktinfo szerint ha nem szigor�tj�k a szab�lyoz�st, �s a v�llalkoz�i szf�ra nem veszi sokkal komolyabban a hitelez�sben rejl� vesz�lyeket, az id�n soha nem l�tott, t�meges c�gmegsz�n�s v�rhat� rengeteg, nemr�g m�g j�l prosper�l�, tisztess�ges �ldozattal.