Az elbocs�t�sok elker�l�s�nek egyik m�dja a cs�kkentett munkaid� bevezet�se lehet. T�bb eur�pai v�llalatn�l m�r december �ta �gy dolgoznak, �s n�h�ny magyarorsz�gi c�g is ezzel a m�dszerrel pr�b�lja t�l�lni a recesszi�t. A munkav�llal�k keresete viszont h�sz sz�zal�kkal is kevesebb lehet, ha a korm�ny nem ad b�rt�mogat�st.
Magyarorsz�gon els�k�nt a gy�ri sz�khely� Graboplast v�lasztotta ezt a megold�st, m�r a m�lt �v utols� negyed�v�ben sokan csak n�gy napot dolgoztak egy h�ten a kecskem�ti kirendelts�gen. M�dosult a munkarend a R�ba J�rm�ipari Holdingn�l, a s�rv�ri alkatr�szgy�rban egy nappal cs�kkent a munkah�t, �s a R�ba J�rm� Kft.-n�l is r�vid�lt a munkaid� - tudta meg a Magyar R�di�.
T�bb v�llalat gondolkodik a munkaid�-cs�kkent�sen - ami lehet n�gy- vagy ak�r h�romnapos is -, szerint�k �gy jobban meg�szhat� a l�tsz�mle�p�t�s, mert a c�g tud a b�rk�lts�gen sp�rolni. Van, ahol janu�r elej�n vagy k�zep�n teszik a vezet�k el� a javaslatokat. A munkaid� beoszt�s�t �gy oldan�k meg, hogy egy adott �v munka�r�it nem ar�nyosan bontan�k le. Amikor nincs megrendel�s, akkor kevesebb, p�ld�ul 35 �r�s, amikor viszont t�bb a munka, akkor ak�r 60 �r�s is lehetne a munkah�t.
„Szakmai el�k�sz�t� munk�t folytatunk a v�llalatok v�ls�g idej�n alkalmazott m�dszereir�l, a n�gynapos munkah�tr�l, illetve a b�rp�tl�sr�l” - mondta Tukacs Istv�n, a korm�nyzati v�ls�gelh�r�t� int�zked�sek koordin�l�s�val megb�zott korm�nybiztos a Magyar H�rlapnak. Az �llamtitk�r szerint, ha parlamenti d�nt�s is sz�ks�ges a v�ltoztat�sokhoz, akkor febru�rban ez is megt�rt�nhet.
Az �llam p�toln� ki a fizet�st
A szakszervezetek egyet�rt�s�vel �s a kollekt�v szerz�d�s m�dos�t�s�val v�ltoztathatj�k meg a c�gek a dolgoz�ik munkarendj�t.
A munkaad�k szakmai sz�vets�gei szerint a dolgoz�k �rdeke, hogy ne vesz�ts�k el a munk�jukat, ez�rt szeretn�k, ha beleegyezn�nek a munkaid� cs�kkent�s�be. Az emberek azonban szeretn�nek ugyanannyi b�rt kapni, mint amennyit kor�bban kerestek. Ezt a v�llalatok a korm�ny munkahelymegtart� programj�b�l vagy �llami p�ly�zatokb�l finansz�rozn�k, �m a t�rgyal�sok m�g folynak arr�l, hogy ez egy�ltal�n lehets�ges-e.
A korm�ny vizsg�lja annak a lehet�s�g�t, hogy a munkahelymegtart� t�mogat�st fel lehet-e haszn�lni arra, hogy a mikro- �s kisv�llalkoz�sok cs�kkentett munkaid�vel dolgozzanak. Az elk�pzel�s szerint, ahol r�videbb munkaid�vel meg tudj�k tartani a piacot, a dolgoz�k fizet�s�nek kies� r�sz�t a munkahelymegtart� t�mogat�sb�l p�tolj�k - �rja a N�pszabads�g.
A munkahelyek megtart�sa uni�s szinten is tetteket k�v�n. Az els� l�p�s m�r megt�rt�nt, az Eur�pai Bizotts�g a m�lt h�ten d�nt�tt arr�l, hogy az eddigi k�tsz�zezer eur�r�l �tsz�zezerre emeli a v�llalkoz�sok munkahelymegtart� t�mogat�s�nak keret�t.
(forr�s: www.fn.hu)
