Spagetti-teker�s k�zben mostant�l ne feledj�k: a vil�g�r�ks�g f�ltett �s �zletes kincs�be harapunk bele. Persze az is sz�m�t, hogy mit tesz�nk a t�szt�ra. A mediterr�n konyha ugyanis felker�lt ENSZ Nevel�s�gyi, Tudom�nyos �s Kultur�lis Szervezete (UNESCO) szellemi kultur�lis �r�ks�g�nek list�j�ra.

A n�gy orsz�g r�g�ta szorgalmazta a mediterr�n konyha elismer�s�t. 2006-ban nem siker�lt, most viszont az ENSZ-szervezet r�b�lintott arra, hogy az eg�sz vil�gon irigyelt, ut�nzott �s kedvelt konyhakult�ra a szellemi vil�g�r�ks�g f�ltett r�sz�v� v�ljon - t�bbek k�z�tt a list�ra szint�n most bev�lasztott francia gasztron�mi�val, a k�nai akupunkt�r�val �s a spanyol flamenc�val egy�tt. Az eg�szs�ges t�pl�lkoz�s szok�s�t l�nyegesen nem tudta megv�ltoztatni a rohamosan v�ltoz� �letritmus sem. A nyolcvanas �vekben v�lt divatt� az amerikai gyors�tkez�s, de nem bizonyult tart�snak. Az olaszok - a mil�n�i menedzsert�l a n�polyi hal�szig - a harmadik �vezred elej�n t�bbnyire m�g mindig azt eszik, ami frissen, abban az id�nyben a k�zel�kben terem. A h�ziasszonyok nagy r�sze a piacon kistermel�kt�l v�s�rol, �s abb�l a bazsalikomb�l csippent le, amely cser�pben a terasz�n z�ld�l. �s mindezt an�lk�l, hogy reggelt�l estig azt ism�telgetn�k magukban, hogy a mediterr�n konyha hagyom�ny�t �polj�k.