A v�rhat� �letkor n�veked�se egyfel�l „az emberi civiliz�ci�
diadala”, m�sfel�l bel�thatatlan neh�zs�gek forr�sa. Csak egyetlen
p�lda: amennyiben nem siker�l az Alzheimer-k�r m�gikus gy�gy�t�
pirul�j�t felfedezni, akkor az Egyes�lt �llamokban a jelenlegi 4 milli�
helyett k�t �vtized m�lt�n 14 milli� szellemileg le�p�lt �regr�l kell
majd gondoskodni - �s az Alzheimer-k�r csak egy a sokf�le �nell�t�sra
k�ptelenn� tev� betegs�g k�z�l. �letbev�g�v� v�lt a t�rsadalom �s az
egy�n sz�m�ra egyar�nt, hogy a robban�sszer�en n�vekv� �lettartam
harmadik harmada is �lhet� �s �rt�kes legyen. A t�rt�nelem el�tti
korokban egy ember 25 �vet �lt, a R�mai Birodalomban m�r meg�lt�k a
harminc �vet is, az Egyes�lt �llamokban pedig 1870-re 40 �v lett az
�tlagos �lettartam. K�tsz�z �vvel ezel�tt a n�k nagy r�sze m�g a h�szas
�veiben belehalt valamilyen sz�l�si sz�v�dm�nybe.
�reged� emberis�g
Az
el�reged�s nem csak a fejlett orsz�gok gondja, az eg�sz emberis�g
�regszik: a sz�let�skor v�rhat� �lettartam az elm�lt 160 �vben �vente
negyed�vvel n�tt. Ez a folyamat ma sem lassul, ez�rt matematikai
modellek alapj�n biztosra veszik, hogy az elk�vetkez� �tven �vben a
fejlett orsz�gokban a v�rhat� �lettartam el�ri majd a hihetetlennek
t�n� sz�z �vet, �s az emberi �let v�gs� hat�r�t 113-124 �vre teszik.
2001-re
a vil�g n�pess�ge el�rte a 6,1 milli�rdot, �s �vente 1,3 sz�zal�kkal,
k�zel 80 milli�val gyarapszik. A n�veked�s fel�t India (21 sz�zal�k),
K�na (12 sz�zal�k), Pakiszt�n (5 sz�zal�k), Nig�ria (4 sz�zal�k),
Banglades (4 sz�zal�k) �s Indon�zia (3 sz�zal�k) adja. 2050-re a vil�g
n�pess�ge 7,9-10,9 milli�rd lehet. A fejlett orsz�gokban jelenleg 1,2
milli�rd ember �l, n�pess�g�k v�rhat�an cs�kken: Jap�n �s N�metorsz�g
lakoss�ga 14, Olaszorsz�g� �s Magyarorsz�g� 25, Oroszorsz�g�, Gr�zi��
�s Ukrajn�� 28-40 sz�zal�kkal lesz kevesebb. A 60 �ven fel�liek sz�ma a
mai 606 milli�r�l 2050-re k�zel 2 milli�rdra gyarapodik.
Az Age Wave �s a v�rhat� hat�sok
A
jelens�get az emberis�g izgalmas kih�v�s�nak is tekinthetj�k, amelyet -
sok egy�b kor�bbi sorsk�rd�shez hasonl�an - minden val�sz�n�s�g szerint
meg fog oldani. A megold�s k�rvonalai t�bbek k�z�tt az amerikai Baby
Boom nemzed�k viselked�s�nek kutat�s�b�l rajzol�dnak ki. Ken Dychtwald
felismer�se volt, hogy e nemzed�k �let�nek minden id�szak�ban k�pes
volt alapvet�en megv�ltoztatni a t�rsadalmi fejl�d�s ir�ny�t: b�rmely
�letszakaszba l�ptek is, ami �ket abban az id�ben foglalkoztatta - lett
l�gyen gazdas�gi, szem�lyes vagy ak�r eg�szs�g�gyi k�rd�s -, a
t�rsadalom �s a piac meghat�roz� t�m�j�v� v�lt. Megold�saik r�v�n
�jj�alakultak a kapcsolati viszonyok, a sz�let�sszab�lyoz�s, a
gyermekek gondoz�sa, a munkahelyek, a banki k�lcs�n�k, az eg�szs�g�gy,
az inform�ci�s technol�gia. Ma ez a nemzed�k az USA gazdas�g�nak
meghat�roz� ereje: az � tulajdonuk a gazdas�gi vagyon 77, a r�szv�nyek
66 sz�zal�ka, �k ellen�rzik a gazdas�g 70 sz�zal�k�t. Az elk�lt�tt p�nz
50 sz�zal�k�t �k k�ltik el, �k veszik az �j aut�k 40, a luxusaut�k 48
�s a luxusutaz�sok 80 sz�zal�k�t. �k k�tik a hossz� t�v� gondoskod�si
biztos�t�sok 90 sz�zal�k�t, �k veszik ig�nybe az orvosi vizsg�latok 45
sz�zal�k�t, �k v�s�rolj�k a szabadon hozz�f�rhet� gy�gyszerek 51
sz�zal�k�t �s az orvos �ltal fel�rt szerek 71 sz�zal�k�t!
Dychtwald
1989-ben �rta AgeWawe c�m� bestseller�t, amelyben elemezte e
nemzed�knek a kor�bbiakhoz k�pest alapvet�en megv�ltozott ig�nyeit:
- Aggodalom az id�lt betegs�gekt�l �s a v�gy, hogy mindent megtegyenek a fizikai �reged�s k�sleltet�s��rt.
- A p�nzeszk�z�k mennyis�g�nek n�veked�se, a keres�k�pess�g kiterjed�se.
- Az
�tven �ven fel�liek korcsoportja �letszakaszok szerint tov�bb
struktur�l�dik: az ig�nyek k�l�nb�z�k a gyermekek f�szekhagy�sa ut�n, a
nagysz�l�v� v�l�s idej�n, a nyugd�jba vonul�skor, meg�zvegy�l�skor vagy
a k�sei �jabb munkav�llal�s eset�ben. Minden �letszakaszra �j kih�v�sok
�s �j lehet�s�gek jellemz�k.
- Az �lm�nyek ir�nti v�gy megel�zi az anyagi javak megszerz�s�nek v�gy�t.
- Az �letm�d �sszetetts�ge miatt az „�res id�” tov�bbra is hi�nyzik.
Dychtwald
t�z �vvel k�s�bb �jabb j�slattal �llt el�: figyelmeztetett azokra az
�ri�si feladatokra, amelyeket a korhull�m �ll�t majd az eg�szs�g�gy �s
a gazdas�g el�. V�zi�j�t az�ta tov�bbi vizsg�latok t�masztott�k al�:
m�g a 20. sz�zad a fiatals�got eszm�ny�tette, a 21. k�nytelen lesz az
�rettekre �sszpontos�tani.
Hazai statisztik�k
Magyarorsz�gon
nemcsak �regsz�nk, fogyunk is, m�ghozz� meg�ll�thatatlanul �s
rohamosan, �vente mintegy 40 000 f�vel. A f�rfiak hal�loz�sa a
negyvenes �veikt�l n�vekedni kezd, �s minden korcsoportban
kifejezettebb a n�k�n�l, ez�rt a teljes n�pess�get sz�m�tva 100 f�rfira
110 n� jut, m�g a 60 �ven fel�li n�pess�gben 100 f�rfira 159 n�. A
sz�let�skor v�rhat� �tlagos �lettartam a f�rfiakn�l 66 �v, n�kn�l 75
�v. (�sszehasonl�t�sk�ppen: a skandin�v orsz�gokban a f�rfiak
�lettartama 78-79 �v, a n�k� 79-81 �v, Jap�nban mindk�t nemn�l 82-82,5
�v.)
�me, a j�v� ir�nyzatai a popul�ci�biol�gusok szerint:
Folytat�dik
a n�pess�gsz�m cs�kken�se, Magyarorsz�g lakoss�ga 2010 v�g�re 10 milli�
f� al� cs�kken, 2050-re 7,4-8,8 milli�ra becs�lik. A munkak�pes kor�ak
(20-64 �vesek) sz�ma a k�vetkez� �vtizedben jelent�sen cs�kken, mert
kil�pnek k�z�l�k az 1950-es �vekben sz�letett, nagy l�tsz�m�
koroszt�lyok. (�jabb cs�kken�s akkor v�rhat�, amikor az 1970-es �vekben
sz�letett koroszt�lyok is elhagyj�k a munkak�pess�g kor�t.) Az id�sek
l�tsz�ma a cs�kken� n�pess�gen bel�l n�vekedni fog, a 65 �vesek �s
id�sebbek sz�ma 2050-ig csaknem megk�tszerez�dik. A 2015-t�l
kibontakoz� el�reged�si korszak alapjaiban vesz�lyezteti az id�skori
ell�t� rendszereket �s finansz�roz�sukat.
forr�s: http://www.otvenentul.hu