Jelenleg a valaha �lt 65 �ven fel�liek k�tharmada �l a F�ld�n. A sz�zad k�zep�re az emberis�g nagy r�sze nyugd�jas lesz.

 

A vďż˝rhatďż˝ ďż˝letkor nďż˝vekedďż˝se egyfelďż˝l „az emberi civilizďż˝ciďż˝ diadala”, mďż˝sfelďż˝l belďż˝thatatlan nehďż˝zsďż˝gek forrďż˝sa. Csak egyetlen pďż˝lda: amennyiben nem sikerďż˝l az Alzheimer-kďż˝r mďż˝gikus gyďż˝gyďż˝tďż˝ pirulďż˝jďż˝t felfedezni, akkor az Egyesďż˝lt ďż˝llamokban a jelenlegi 4 milliďż˝ helyett kďż˝t ďż˝vtized mďż˝ltďż˝n 14 milliďż˝ szellemileg leďż˝pďż˝lt ďż˝regrďż˝l kell majd gondoskodni - ďż˝s az Alzheimer-kďż˝r csak egy a sokfďż˝le ďż˝nellďż˝tďż˝sra kďż˝ptelennďż˝ tevďż˝ betegsďż˝g kďż˝zďż˝l. ďż˝letbevďż˝gďż˝vďż˝ vďż˝lt a tďż˝rsadalom ďż˝s az egyďż˝n szďż˝mďż˝ra egyarďż˝nt, hogy a robbanďż˝sszerďż˝en nďż˝vekvďż˝ ďż˝lettartam harmadik harmada is ďż˝lhetďż˝ ďż˝s ďż˝rtďż˝kes legyen. A tďż˝rtďż˝nelem elďż˝tti korokban egy ember 25 ďż˝vet ďż˝lt, a Rďż˝mai Birodalomban mďż˝r megďż˝ltďż˝k a harminc ďż˝vet is, az Egyesďż˝lt ďż˝llamokban pedig 1870-re 40 ďż˝v lett az ďż˝tlagos ďż˝lettartam. Kďż˝tszďż˝z ďż˝vvel ezelďż˝tt a nďż˝k nagy rďż˝sze mďż˝g a hďż˝szas ďż˝veiben belehalt valamilyen szďż˝lďż˝si szďż˝vďż˝dmďż˝nybe.

�reged� emberis�g

Az el�reged�s nem csak a fejlett orsz�gok gondja, az eg�sz emberis�g �regszik: a sz�let�skor v�rhat� �lettartam az elm�lt 160 �vben �vente negyed�vvel n�tt. Ez a folyamat ma sem lassul, ez�rt matematikai modellek alapj�n biztosra veszik, hogy az elk�vetkez� �tven �vben a fejlett orsz�gokban a v�rhat� �lettartam el�ri majd a hihetetlennek t�n� sz�z �vet, �s az emberi �let v�gs� hat�r�t 113-124 �vre teszik.

2001-re a vil�g n�pess�ge el�rte a 6,1 milli�rdot, �s �vente 1,3 sz�zal�kkal, k�zel 80 milli�val gyarapszik. A n�veked�s fel�t India (21 sz�zal�k), K�na (12 sz�zal�k), Pakiszt�n (5 sz�zal�k), Nig�ria (4 sz�zal�k), Banglades (4 sz�zal�k) �s Indon�zia (3 sz�zal�k) adja. 2050-re a vil�g n�pess�ge 7,9-10,9 milli�rd lehet. A fejlett orsz�gokban jelenleg 1,2 milli�rd ember �l, n�pess�g�k v�rhat�an cs�kken: Jap�n �s N�metorsz�g lakoss�ga 14, Olaszorsz�g� �s Magyarorsz�g� 25, Oroszorsz�g�, Gr�zi�� �s Ukrajn�� 28-40 sz�zal�kkal lesz kevesebb. A 60 �ven fel�liek sz�ma a mai 606 milli�r�l 2050-re k�zel 2 milli�rdra gyarapodik.

Az Age Wave �s a v�rhat� hat�sok

A jelens�get az emberis�g izgalmas kih�v�s�nak is tekinthetj�k, amelyet - sok egy�b kor�bbi sorsk�rd�shez hasonl�an - minden val�sz�n�s�g szerint meg fog oldani. A megold�s k�rvonalai t�bbek k�z�tt az amerikai Baby Boom nemzed�k viselked�s�nek kutat�s�b�l rajzol�dnak ki. Ken Dychtwald felismer�se volt, hogy e nemzed�k �let�nek minden id�szak�ban k�pes volt alapvet�en megv�ltoztatni a t�rsadalmi fejl�d�s ir�ny�t: b�rmely �letszakaszba l�ptek is, ami �ket abban az id�ben foglalkoztatta - lett l�gyen gazdas�gi, szem�lyes vagy ak�r eg�szs�g�gyi k�rd�s -, a t�rsadalom �s a piac meghat�roz� t�m�j�v� v�lt. Megold�saik r�v�n �jj�alakultak a kapcsolati viszonyok, a sz�let�sszab�lyoz�s, a gyermekek gondoz�sa, a munkahelyek, a banki k�lcs�n�k, az eg�szs�g�gy, az inform�ci�s technol�gia. Ma ez a nemzed�k az USA gazdas�g�nak meghat�roz� ereje: az � tulajdonuk a gazdas�gi vagyon 77, a r�szv�nyek 66 sz�zal�ka, �k ellen�rzik a gazdas�g 70 sz�zal�k�t. Az elk�lt�tt p�nz 50 sz�zal�k�t �k k�ltik el, �k veszik az �j aut�k 40, a luxusaut�k 48 �s a luxusutaz�sok 80 sz�zal�k�t. �k k�tik a hossz� t�v� gondoskod�si biztos�t�sok 90 sz�zal�k�t, �k veszik ig�nybe az orvosi vizsg�latok 45 sz�zal�k�t, �k v�s�rolj�k a szabadon hozz�f�rhet� gy�gyszerek 51 sz�zal�k�t �s az orvos �ltal fel�rt szerek 71 sz�zal�k�t!

Dychtwald 1989-ben �rta AgeWawe c�m� bestseller�t, amelyben elemezte e nemzed�knek a kor�bbiakhoz k�pest alapvet�en megv�ltozott ig�nyeit:

1. Aggodalom az id�lt betegs�gekt�l �s a v�gy, hogy mindent megtegyenek a fizikai �reged�s k�sleltet�s��rt.
2. A p�nzeszk�z�k mennyis�g�nek n�veked�se, a keres�k�pess�g kiterjed�se.
3. Az �tven �ven fel�liek korcsoportja �letszakaszok szerint tov�bb struktur�l�dik: az ig�nyek k�l�nb�z�k a gyermekek f�szekhagy�sa ut�n, a nagysz�l�v� v�l�s idej�n, a nyugd�jba vonul�skor, meg�zvegy�l�skor vagy a k�sei �jabb munkav�llal�s eset�ben. Minden �letszakaszra �j kih�v�sok �s �j lehet�s�gek jellemz�k.
4. Az �lm�nyek ir�nti v�gy megel�zi az anyagi javak megszerz�s�nek v�gy�t.
5. Az ďż˝letmďż˝d ďż˝sszetettsďż˝ge miatt az „ďż˝res idďż˝” tovďż˝bbra is hiďż˝nyzik.
   Dychtwald t�z �vvel k�s�bb �jabb j�slattal �llt el�: figyelmeztetett azokra az �ri�si feladatokra, amelyeket a korhull�m �ll�t majd az eg�szs�g�gy �s a gazdas�g el�. V�zi�j�t az�ta tov�bbi vizsg�latok t�masztott�k al�: m�g a 20. sz�zad a fiatals�got eszm�ny�tette, a 21. k�nytelen lesz az �rettekre �sszpontos�tani.

Hazai statisztik�k

Magyarorsz�gon nemcsak �regsz�nk, fogyunk is, m�ghozz� meg�ll�thatatlanul �s rohamosan, �vente mintegy 40 000 f�vel. A f�rfiak hal�loz�sa a negyvenes �veikt�l n�vekedni kezd, �s minden korcsoportban kifejezettebb a n�k�n�l, ez�rt a teljes n�pess�get sz�m�tva 100 f�rfira 110 n� jut, m�g a 60 �ven fel�li n�pess�gben 100 f�rfira 159 n�. A sz�let�skor v�rhat� �tlagos �lettartam a f�rfiakn�l 66 �v, n�kn�l 75 �v. (�sszehasonl�t�sk�ppen: a skandin�v orsz�gokban a f�rfiak �lettartama 78-79 �v, a n�k� 79-81 �v, Jap�nban mindk�t nemn�l 82-82,5 �v.)

�me, a j�v� ir�nyzatai a popul�ci�biol�gusok szerint: