Jelen megm�rettet�sben nem egy-egy k�sz�l�ket hallgatunk meg, hasonl�tunk �ssze, hanem komplett �ssze�ll�t�sokat. Ez t�bb szempontb�l is �rdekesnek �g�rkezik: nem lehet az a kifog�s, hogy az adott berendez�s csak abban az �ssze�ll�t�sban bizonyult jobbnak, amelybe �ppen beillesztett�k, t�bbek k�z�tt pedig kider�l, milyen rendszereket �ll�tanak �ssze a forgalmaz�k az esetleges v�s�rl�nak.
Azt k�rt�k a c�gekt�l, hogy alak�tsanak ki egy l�ncot, ami fejegys�gb�l, 6"-os szettb�l, er�s�t�b�l, illetve �sszek�t� k�belb�l �ll, �s a v�lem�ny�k szerint ebben az �rs�vban kiemelked�t produk�l. A v�g�sszeg 250 �s 300 ezer k�z�tt legyen att�l f�gg�en, hogy k�t- vagy n�gycsatorn�s v�ger�s�t�t v�lasztanak. Term�szetesen a n�gycsatorn�s verzi� ker�lj�n t�bbe, hiszen ez mag�ban hordozza egy m�lyl�da egyszer� beszerel�s�nek lehet�s�g�t, m�g a m�sik v�ltozatn�l ehhez m�g egy er�s�t� install�l�sa sz�ks�ges. E kiskaput az�rt hagytam, mert ugyanabb�l a sorozatb�l a k�tcsatorn�s modell sokszor jobb hangmin�s�get ny�jt, mint a t�bbcsatorn�s v�ltozat. Nek�nk meg csak a v�geredm�ny, a hang sz�m�t. Teh�t, ha egy leend� v�s�rl� ennyi p�nzzel a zseb�ben megjelenik, vajon gondosan �ssze�ll�tott, �r/�rt�k ar�ny szerint kiemelked� rendszert kap-e, vagy csak az �ppen favoriz�lt k�sz�l�kekb�l egy halommal, t�kmindegy, milyen v�geredm�nnyel, csak a megfelel� forgalom meglegyen. Ez itt a k�rd�s.
Egy rendszerben nagyon hangs�lyos minden egyes alkot�elem, hiszen egyik sem sz�l a m�sik n�lk�l. Az �sszek�t� k�bel �pp olyan fontos, mint a hangsz�r� �s majdnem annyira f�gg t�le a v�gs� hang, mint az er�s�t�t�l. Ide�lis esetben a komponensek karaktere �gy van "�sszel�ve", hogy illeszkedjen egym�s tulajdons�gaihoz, �s a berendez�sek mindegyike kifuthatja mag�t, tud�sa legjav�t ny�jthatja. Minden �ssze�ll�t�sban van "leggyeng�bb l�ncszem", csak egy j� rendszerben ez sokkal kev�sb� vagy egy�ltal�n nem t�nik ki, �s nem "h�zza le" a t�bbi rendszerelemet. Ez esetben a vev� nem kotor�szik a zseb�ben �jabb forintok�rt, hogy valamelyik komponenst lecser�lje, hanem el�gedetten, hoszsz� �r�kon kereszt�l hallgatja a zen�t.
A kulcssz� a szinergia.Mennyire illeszkednek egym�shoz a berendez�sek, mennyire er�s�tik egym�s j� tulajdons�g�t, kompenz�lj�k a hib�kat. Ez kiv�l� alkalom arra is, hogy megvizsg�ljuk, melyik c�g, mennyire tartja szem el�tt a v�s�rl� �rdekeit. Hiszen elk�pzelhet�, hogy nincs a k�n�lat�ban minden olyan eszk�z, amivel t�nyleg rendszerr� �rhet a k�sz�l�khalom, p�ld�ul nem forgalmazza a megfelel� fejegys�get. Ekkor k�t dolgot tehet: vagy keres egyet �s felveszi a k�n�lat�ba - ak�r viszontelad�k�nt is -, vagy egyszer�en odaadja azt, amilyen neki van, egyszer�en becsapva a v�s�rl�t. �s "a t�rv�ny nem ismerete nem mentes�t a felel�ss�g al�l!". Ezt az�rt �rtam, mert �ltal�ban a forgalmaz�k nem j�rnak ut�na a konkurencia k�n�lat�nak (ez az�rt hatalmas feladat, mert �ri�si a piaci k�n�lat, teh�t rengeteg a vari�ci�), csak annak, hogyan lehetne megnehez�teni annak m�k�d�s�t. Tisztelet a kiv�telnek. �s itt a tisztelet nem csak amolyan sz�fordulat.
A tesztb�l rem�lhet�leg az is kider�l, milyen utat j�r az �ssze�ll�t�juk, milyen a hangz�side�lja (mert mindenkinek van ilyen, nincs "abszol�t legjobb" hang!). Azt�n, ha megegyezik az �ltalatok elk�pzelttel, m�r meg is tal�lt�tok a nektek legmegfelel�bb partnert a rendszer�p�t�shez.
Kezd�snek n�gy �ssze�ll�t�st hallgattunk meg, mert egy alkalommal val�sz�n�leg nem lehetne korrekten �sszehasonl�tani t�bbet, f�leg a meghallgat�sok k�z�tti �sszeszerel�si id� miatt, de a hallgat� k�z�ns�g n�pes t�bora miatt is. Ugyanis a tesztre megh�vtuk a rendszerek forgalmaz�it is, akik abban a megtiszteltet�sben r�szes�lhettek, hogy saj�t berendez�seiket v�lem�nyezhett�k. Hallgatt�k, de nem l�tt�k �ket, �gy gyakorlatilag lehetetlen volt b�rmilyen r�szrehajl�s. Az elektronik�kat egy m�sik szob�ba dugtuk, a hangsz�r�kat pedig selyem fedte a k�v�ncsi tekintetek el�l, r�ad�sul f�lhom�lyban kellett elk�sz�teni�k jegyzeteiket. A k�vetkez� sz�mban el�rel�that�lag megint n�gy r�sztvev� lesz, azt�n megint n�gy, eg�szen addig, am�g el nem fogynak. Ekkor el�szedj�k a csoportonk�nti legjobb hang� �ssze�ll�t�sokat, �s �sszem�rhetik tud�sukat. Azt rem�lj�k, hogy ily m�don eljutunk a legjobb �r/�rt�k ar�ny� moty�hoz.
Ez alkalomb�l jelen volt az ACR k�pviselet�ben Wargha Bal�zs, a SoundX-t�l Papp J�nos, f�ggetlen k�pvisel�k�nt Kov�cs Tam�s �s Pusk�s J�nos, az internetes autohifibolt.hu-t�l ePtOn, valamint szer�nys�gem. Sajnos, a Megavoxt�l nem �rkezett k�ld�tts�g (pedig m�g ropogtatnival�t is vett�nk!), noha nagyon fontos lett volna a c�g jelenl�te, hiszen k�t rendszerrel is r�szt vett a tesztben.
A meghallgat�snak a Zeneaut� adott otthont. Ez a bolt rendelkezett a legink�bb megfelel� tulajdons�gokkal a lebonyol�t�shoz, �s h�la a tulajdonos seg�t�k�szs�g�nek (vagy megsz�llotts�g�nak, esetleg mindkett�nek), l�trej�hetett a vakteszt. Ez�ton is k�sz�net �rte Wargha Bal�zsnak.
M�g egy gondolat. Egy bar�tommal elolvastattam a nyers sz�veget, miel�tt nyomd�ba ker�lt. Neki olyan benyom�sa alakult ki, mintha direkt keresn�nk a hib�kat a hangban. Egyfel�l ez �gy is van, m�sfel�l viszont egy-egy meghallgatott rendszer azon tulajdons�gait emelj�k ki, amelyeket a m�sik jobban, illetve kev�sb� j�l tudott. P�ld�ul az a kifejez�s, mint a "lehetne dinamikusabb" azt takarja, hogy valamelyik jobb n�la, e tekintetben t�bbet ny�jt. Nem holmi l�gb�l kapott dinamikatartom�nyra gondolunk, hanem konkr�t dolgokra. Teh�t minden egyes negat�v �szrev�telnek egy m�sik rendszern�l ott b�jik a pozit�v p�rja, amelyik adott esetben m�shol mutat hi�nyoss�gokat. Valahogy �gy alakul ki az �zl�s is: ki, mit toler�l legink�bb az �ltala favoriz�lt hangban. Mi pedig megpr�b�ljuk minden tekintetben kielemezni.
T�bbf�le zen�t hallgattunk, voltak egyes favoritok, amelyeket mindenki haszn�lt, �s olyanok, amelyeket csak egyes r�sztvev�k k�v�ns�g�ra tett�nk be.
A teljess�g ig�nye n�lk�l:
- Diana Krall (k�t lemez�t is)
- Yello
- Off Course
- System Of A Down
- Farsangi koncert stb.
az oldal tetej�re