A m�lt alkalommal az aut�hifiben k�t leggyakrabban haszn�lt l�dakonstrukci�r�l esett sz�, az �j �v els� sz�m�ban a k�l�nf�le band-pass �s a transmission-line m�k�d�si elv� dobozok m�k�d�s�t ismerhetj�k meg. A band-pass vagy m�s n�ven s�v�tereszt� doboz l�nyeg�ben k�t k�l�n�ll� h�zb�l �ll, m�gpedig egy z�rt kompakt hangdobozb�l �s egy hozz� csatlakoz� m�sik dobozb�l, melynek reflexny�l�sa van. A k�t kamr�t a l�gmentesen szerelt hangsz�r� v�lasztja el egym�st�l (l. 12. sz�m). A hang kisug�rz�sa kiz�r�lag a reflexny�l�son kereszt�l lehets�ges. Ezt a hangdoboz-elvet a francia Elipsion c�g szabadalmaztatta 1970-ben �s a KEF m�rn�kei fejlesztett�k tov�bb. M�k�d�s�nek l�nyege, hogy a hangsug�rz� membr�nja nem k�zvetlen�l a t�rbe sug�roz, hanem egy �regbe, ahonnan a hang a reflexny�l�son �t t�vozik. Fel�p�t�s�t tekintve t�bbf�le fel�p�t�si m�dot alkalmaznak. L�tezik negyedrend�, hatodrend�, dupla vagy ak�r push-pull kialak�t�s� is. A nev�b�l ad�d�an a band-pass dobozok s�v�tereszt� rendszer�ek, vagyis a l�da hangol�s�t�l f�gg�en egy bizonyos s�vban igen j� hat�sfokkal sug�roznak. A s�v alatt �s felett viszont, negyed- vagy hatodrend� sz�r�kapcsol�snak megfelel� meredeks�ggel esik az �tvitel�k. Ebb�l ad�d�an az impulzus�tvitel�k jobb, torz�t�suk kisebb, mint a bass-reflex dobozok�, de h�tr�nyukk�nt megeml�thet�, hogy hajlamosak "maszatolni" a hangk�pet az �tviteli s�v alatt �s felett, radik�lisan cs�kken a hangnyom�s, �s tervez�s�k is meglehet�sen bonyolultnak mondhat�. A cs�vezet�k elv�n alapul�, vagy m�s n�ven transmission-line hangdobozok m�k�d�s�nek alapja azonos a nagyfrekvenci�s vezet�kek m�k�d�si elv�vel, ahol hull�mokban terjednek a fesz�lts�gek illetve az �ramok. A TL dobozokn�l az �ramer�ss�g a r�szecskesebess�gnek felel meg, teh�t, ha a vezet�ket nem "Z" impedancia z�rja le, akkor hosszanti ir�nyban �ll�hull�mok keletkeznek oly m�don, hogy az el�re halad� hull�mot r�szben vagy teljesen visszaverik a vezet�klez�r�s egyenetlens�gei. Az �ll�hull�mok megjelen�se fizikailag egyen�rt�k� azzal, hogy a vezet�k rezon�l. A cs�vezet�kben �ll� l�goszlopnak ezt a rezonanci�j�t haszn�lja ki a TL-rendszer� hangdoboz. A lambda/4 TL doboz �gy m�k�dik, mint ha egy hull�mhossz/4 hossz�s�g� cs�vet "behajtogatn�nk" a belsej�be. A dobozban kialak�tott labirintus (cs�) hossza a be nem �p�tett hangsz�r� rezonanci�j�nak egy negyede. A cs�vezet�k egyik v�g�t a hangsz�r� z�rja le, m�g a m�sik lambda/4 t�vols�gba l�v� v�ge teljesen nyitott. A rezonanci�n�l a membr�n maxim�lis teljes�tm�nyt ad a cs�ben �ll� l�goszlopra. Ennek eredm�nyek�ppen a membr�n ezen a frekvenci�n sug�roz a legnagyobb hat�sfokkal, de mivel ez a l�goszlop �gy viselkedik, mint egy s�p, ez�rt er�sebb hangvisszaad�st mutat 3/4, 5/4, 7/4, 9/4 stb. lambdafrekvenci�n is. Ha a cs� hossza pl.: 2 m�ter akkor ez az er�sebb hangkisug�rz�s 42,5 Hz-es frekvenci�n ad�dik. Az itt alkalmazhat� k�plet: f = c / (4 x l). Ahol az f a frekvencia, c a hang terjed�si sebess�ge (340 m/s) �s az l a cs� hossza (m�terben). Ezen dobozkonstrukci� meglehet�sen j�l alkalmazhat� free-air hangsz�r�k eset�ben, de h�tr�nyai miatt - meglehet�sen neh�z a doboz elk�sz�t�se, hangol�sa, �s nem utols�sorban a l�da s�lya - nem igaz�n elterjedt az aut�hifi vil�g�ban.