Az elm�lt fejezet�nkben tov�bb emelt�k a m�rc�t fejlesztend� rendszer�nket illet�en �s felvetett�nk sz�mos k�rd�st illetve probl�m�t a zene, a teljes frekvenciaspektrum �s a hangsz�r�k �sszef�gg�s�t�l kezdve, a sug�rz�k elhelyez�s�n �t, az akt�v illetve passz�v rendszerek k�rd�s�ig.
Megeml�tett�k a sz�npadk�p fontoss�g�t �s az �letszer�, sz�npadias el�ad�s ig�ny�t. A fentiekben felid�zett probl�m�k k�z�l jelen gondolatainkban az alkalmazott sug�rz�k sz�m�nak illetve m�ret�nek elvi k�rd�seit kezdj�k el boncolgatni. Sokan mondhatj�k, hogy mik�zben a forr�sk�nt szolg�l� k�sz�l�kek fontoss�g�r�l besz�l�nk, folyton a hangsug�rz�k ir�ny�b�l, kv�zi h�tulr�l el�re k�zel�tj�k meg a dolgokat. Nos, el�lj�r�ban csak annyit �rulunk el, hogy r�videsen kider�l, mi�rt is tessz�k ezt. A kor�bban le�rtakb�l tudjuk, hogy a hangsug�rz�k elhelyez�se nagym�rt�kben befoly�solja a felhaszn�l�skor "l�trej�v�" sz�npadot. Azt is megbesz�lt�k, hogy min�l magasabb frekvenci�t sug�rzunk le, ann�l r�videbb hull�mhoszsz� hanghull�mot ind�tunk �tnak. Min�l r�videbb az adott hanghull�mhoz tartoz� hull�mhossz, ann�l k�nnyebben tudjuk hall�szerv�nk seg�ts�g�vel pozicion�lni a hang forr�s�t. Ebb�l kiindulva azt mondhatjuk, hogy min�l magasabb frekvenci�t sug�rzunk le, ann�l k�zelebb kell lennie az adott hull�mot lesug�rz� hangsz�r�nak az �ltalunk k�v�nt sz�npad magass�g�hoz. Mi jelenten� a legjobb megold�st? Sokan erre azonnal azt feleln�k, hogy egy darab sz�less�v� hangsug�rz�val kellene lesug�rozni a teljes tartom�nyt. T�k�letes okfejt�s, no meg az sem hagy maga ut�n k�v�nnival�t, ha azt is hozz�tessz�k, hogy ezeket a sz�less�v� sug�rz�kat kellene a m�szerfal k�t v�g�re �p�ten�nk, �s m�r meg is old�dna a k�rd�st. Val�ban ez lenne maga a t�k�ly. Csakhogy j� �reg dinamikus hangsug�rz�nk �s ezzel p�rhuzamosan maguk a keltend� hull�mok is sz�mos olyan tulajdons�ggal b�rnak, amelyek felett�bb megnehez�tik a fenti egyszer�nek t�n� dolgot. Vegy�k p�ld�ul a k�l�nb�z� hossz�s�g� hull�mokat. Amikor egy m�lyebb, azaz nagy hull�mhossz� hangot szeretn�nk megsz�laltatni, j�val nagyobb energi�t kell mozg�s�tanunk a siker �rdek�ben, mint egy ugyanolyan hangos, az el�z� hull�mhosszn�l j�val kisebb hossz�s�g� hull�m eset�ben. Amikor dinamikus hangsug�rz�ink dolgukat v�gzik, rezg�seket adnak �t a hull�mokat viv� k�zegnek, a leveg�nek. Amikor nagyobb hull�mhossz� hangot szeretn�nk �tj�ra bocs�tani, az el�bbiekb�l kiindulva nagyobb energi�val kell ezt k�z�ln�nk a k�zvet�t� k�zeggel. Ezt �gy tudjuk megoldani, hogy min�l nagyobb fel�leten pr�b�ljuk a leveg�nek �tadni a k�rd�ses rezg�seket. Ez a mindennapokban azt jelenti, hogy nagyobb �tm�r�j� hangsz�r�kat alkalmazva tudjuk eredm�nyesen megsz�laltatni az eml�tett nagy hull�mhoszsz�, azaz alacsony frekvenci�j�, k�znapian fogalmazva m�ly hangokat. Ezen felbuzdulva sokan azt mondan�k, hogy akkor az jelentheti a megold�st, ha min�l nagyobb �tm�r�j� sug�rz�t alkalmazunk, hiszen �gy m�r a legals� okt�vok m�ly hangjait is remek�l �letre h�vtuk. Ez val�ban remek gondolat - lenne. Csakhogy el�g neh�z lenne mondjuk, egy h�sz vagy harminc centis hangsug�rz�t b�rmelyik m�szerfalon, vagy ak�r az els� ajt�ban is elhelyezn�nk... R�ad�sul ez csak az egyik gond. A m�sik, hogy a t�k�letes t�rlek�pez�s �s �gy a lehet� legjobb sz�npadi megjelen�t�s csak abban az esetben k�pzelhet� el, ha a teljes spektrumra igaz, hogy a keletkez� hull�mok, pontosan azonos f�zisban jutnak el a hallgat�s�ghoz. Ez �gy van, de hol itt a probl�ma? - tenn�k fel sokan a jogosnak t�n� k�rd�st. A probl�ma a hull�mhosszal van ism�telten �sszef�gg�sben. Vegy�nk p�ld�ul egy 30 cm-es hangsug�rz�t. Tegy�k fel, hogy megpr�b�lunk egyre magasabb frekvenci�kat lesug�rozni a hangsz�r�val. Addig nem is t�rt�nik semmi k�l�n�s, am�g a lesug�rzott hull�mok hoszsza nem kezd hasonl� m�ret� lenni, mint mag�nak a hangsug�rz�nak az �tm�r�je. A 10-20 Hz-es hangokkal, 34-17 m�teres hull�mhosszokkal nincs semmi gond, azonban a fenti hangsug�rz� �tm�r� eset�n a 30 cm-n�l r�videbb hull�mokn�l (azaz kb. 1100 Hz-es frekvencia felett) egy teljesen �rthet� jelens�g �ti fel a fej�t. A sug�rz� �tm�r�j�n�l kisebb hull�mok ugyanis nemcsak egyszer indulnak �tnak a membr�n fel�let�r�l, hanem - miut�n kisebbek ann�l - mag�n a fel�leten reflekt�l�dva, visszaver�dve t�bbsz�r is nekiveselkednek a leveg�beli t�r�nak, �s ami a legnagyobb baj, hogy a visszaver�d�s miatt nem azonos f�zisban! Nos, min�l kisebbek a lesug�rozand� hull�mok, ann�l t�bbsz�r indulnak �tnak id�ben elt�r�en egym�shoz k�pest, ann�l ink�bb rombolj�k az el�ad�ssal kapcsolatos ill�zi�inkat. Ha m�g eml�t�st tesz�nk arr�l is, hogy kedvenc nagym�ret� sug�rz�ink viszonylag nagy t�meg�k �s �gy tehetetlens�g�k miatt, igen gyors elmozdul�sra nem k�pesek, k�nnyen bel�tjuk, hogy a magasabb frekvenci�j� hangok k�zread�s�ban - igen finoman fogalmazva - hendikeppel indulnak... Akkor h�t mi a megold�s? A teljes lesug�rozand� frekvenciaspektrumot tartom�nyokra kell felosztanunk �s ezeknek a tartom�nyoknak a lesug�rz�s�t kell k�l�nb�z� �tm�r�j� hangsug�rz�kra b�znunk annak �rdek�ben, hogy a fenti jelens�g elker�lhet� legyen. De m�gis, h�ny r�szre osszuk fel �gymond a spektrumot �s hogyan tegy�k ezt meg? Gondolataink k�vetkez� epiz�djaiban ennek a k�rd�snek j�runk ut�na alaposabban!