�gy gondolom, sokak sz�m�ra ez a kifejez�s semmit sem jelent, pedig ez a k�rpitoz�shoz hasonl� homog�n fel�letet ad� elj�r�s egyre t�bb felhaszn�l�si ter�leten fordul el�. Nem csak hangdobozok burkol�s�ra alkalmas, hanem alkalmazhat� b�rmilyen fel�letre �s m�rtani alakzatra (pl. m�szerfal, "A" oszlop, repedezett, hegesztett m�anyag fel�letek jav�t�sa). Sz�ne a flocksz�lak sz�n�t�l f�gg. Az alapsz�neken k�v�l sokf�le egy�b �rnyalat is l�tezik: antracit, bord�, s�t�t- �s vil�gossz�rke stb. Lehets�ges k�l�nb�z� sz�nek �sszekever�se is, ekkor kever�s ut�n a flocksz�lakat t�bbsz�ri alkalommal �t kell szit�lni a megfelel� kevered�s �rdek�ben. A sz�l lehet ak�r pamut, de legt�bbsz�r m�anyag alap� anyagot alkalmaznak. A hajsz�l vastags�g� flocksz�lak hossza 1-6 mm-ig terjed. Min�l r�videbb a sz�lhossz�s�g, ann�l b�rsonyosabb, �mde k�nyesebb fel�letet kapunk.
Elve: A flockol�s a kondenz�tor k�t fegyverzete k�z�tt fell�p� elektromos jelens�g elv�n alapul. Teh�t a munkadarab f�ldelve, nulla potenci�lon van. A k�sz�l�k, mely az elektromos fesz�lts�gk�l�nbs�get �ll�tja el�, a flockol� anyagot a munkadarabhoz k�pest pozit�v t�lt�ssel l�tja el. A k�sz�bfesz�lts�g (kb. 80 000 V) el�r�sekor az elektromos t�rer�ben l�trej�n az elektronok v�ndorl�sa a flocksz�lak, mint t�lt�shordoz�k seg�ts�g�vel. A cs�cshat�s elve miatt a flocksz�lak mindig heggyel el�re, egyre gyorsulva csap�dnak be a munkadarab el�zetesen ragaszt�val bevont fel�let�re. Itt a ragaszt� tartja "fogva" a sz�lakat, a felesleg pedig t�lt�s�t elvesz�tve lehullik. A lehullott anyag �tszit�l�s ut�n �jra felhaszn�lhat�. A keletkezett b�rsonyfel�let min�s�ge er�sen f�gg a ragaszt�anyagt�l �s annak felhord�si min�s�g�t�l. A m�gyanta alap� ragaszt�anyag a flocksz�lat stabilan r�gz�ti. A fel�let kop�s�ll�, v�z�ll�, �m a zs�ros-olajos szennyez�d�sek a fel�letet elt�m�tik, teh�t maradand� k�rosod�st okoznak. Az elj�r�s legnagyobb el�nye hogy a fel�let teljesen homog�n, nincsenek illeszt�si pontok, vonalak, teh�t olyan fel�letek is nagy biztons�ggal bor�that�ak, ahol a k�rpitanyagot nem lehet megfelel�en kiszabni, ragasztani. A mai korszer� flockol�g�pek minden biztons�gi funkci�val el vannak l�tva, a m�velet teljesen biztons�gos, pedig a k�sz�bfesz�lts�g �rt�ke meghaladja a 80-120 ezer voltot is, az ilyenkor foly� �ram �rt�ke pedig el�rheti a 30 mA-t.

A flockol�s m�velete:
1. A bevonand� munkadarabot el�k�sz�tik az alapo-z�shoz - ide tartozik a reped�sek, fel�leti egyenetlens�gek kijav�t�sa, lecsiszol�sa. A fel�letnek csak 0,25 mm-n�l kisebb hib�kat szabad tartalmaznia. Amennyiben nem f�mes fel�leten f�mes anyag tal�lhat� (pl. csavarfej), azt v�kony gittr�teggel takarni kell, mert az elektrosztatikus t�r torzul�sa miatt a flockol�anyag nem egyenletesen ter�l el.
2. Bevonand� munkadarab alapoz�sa. A munkadarab fel�let�t a flockol�anyag sz�n�vel k�zel azonos sz�n�re festik. Hangdobozokn�l v�zb�zis� fest�ket alkalmaznak, hogy k�s�bb a ragaszt�anyagot ne sz�vja be a fel�let.
3. Bevonand� munkadarab ragaszt�val t�rt�n� bevon�sa. A b�rsonyoz�shoz k�tkomponens� m�gyanta alap� ragaszt�anyagot haszn�lnak, melyet sz�r�pisztollyal visznek fel a munkadarab fel�let�re. A ragaszt� megfelel� felhord�sa a technol�gia egyik alapk�ve. Komoly rutint �s szakmai gyakorlatot ig�nyel, mert az anyag megfoly�sa k�s�bb a k�sz fel�leten is l�that�, viszont kev�s ragaszt� eset�n nem tapad meg a flockanyag.
* * * A flockol�s (b�rsonyoz�s) igen r�gi k�nai tal�lm�ny, Eur�p�ba a m�lt sz�zad k�zep�n jutott el. Neh�z elterjed�s�nek oka a k�l�nleges �s dr�ga szersz�mokat ig�nyl� technika. Kezdetben d�rzselektromoss�g seg�ts�g�vel flockoltak, de az �ram�t�ses balesetek gyakoris�ga miatt kev�s "v�llalkoz� szellem�" ember v�llalta a feladatot.
Ez a fajta burkol�s nem kivitelezhet� h�zilag, hiszen egy korszer� b�rsonyoz�m�hely kialak�t�sa �s szersz�mai vetekednek egy k�z�pkateg�ri�s aut� �r�val.