Az �reged�s term�szetes biol�giai folyamat, amely minden sejt�nkbe genetikailag be van programozva �s meghat�rozott t�rv�nyszer�s�gek szerint zajlik. Az �reged�s �ltalunk �szlelhet� form�ja azonban sok olyan elemet tartalmaz, ami r��p�l bels� genetikai �r�nk egy�bk�nt lass� ketyeg�s�re �s bizony, felgyors�tja annak forg�s�t. Ezek az �gynevezett k�ls� �reged�si faktorok azonban elker�lhet�ek, hat�suk jelent�sen cs�kkenthet�.
A k�ls� �reged�si t�nyez�k vizsg�lat�val, megel�z�si lehet�s�geivel foglakozik az �jonnan megjelent orvosi szak�g, az anti-aging medicina, amely �reged�s elleni �letprogramot pr�b�l szem�lyre szabottan fel�ll�tani, �s javaslatot tesz a m�r bek�vetkezett v�ltoz�sok gy�gy�t�s�ra is. A szervezetet komplex eg�szk�nt kezeli, �s megjelen�s�nk k�ls� jav�t�s�val is foglalkozik, eszt�tikai oldalr�l k�zel�tve.
A korszer� "�reged�s elleni orvosl�s" b�rsonyoss� teszi mindennapjainkat, �s rendszeresen ellen�rzi szervezet�nket. Tan�csokat ad az �llapotfelm�r�sekre, az aj�nlott sz�r�vizsg�latokra. A genetikai h�tt�r kivizsg�l�s�val el�re is tudja jelezni v�rhat� betegs�geinket, melyek kifejl�d�se megfelel� �letm�ddal, gy�gyszeres kezel�ssel megel�zhet�, vagy s�lyoss�gi fokozatuk jelent�sen cs�kkenthet�.
Az anti-aging medicina teh�t k�lts�ges orvosi szak�g, hazai k�r�lm�nyeink k�z�tt egyel�re csak �lmodhatunk m�g a korszer� �reged�s elleni gy�gyk�zpontok megjelen�s�r�l, de addig magunkt�l is sokat tehet�nk eg�szs�g�nk meg�rz�s��rt, ha legal�bb az aj�nlott sz�r�vizsg�latokon rendszeresen r�szt vesz�nk.
Melyek a k�telez� �s aj�nlott sz�r�sek feln�ttkorban?
T�d�sz�r�s
�vente c�lszer� elv�geztetni, k�l�n�sen a doh�nyosokn�l. A vizsg�lat eredetileg a tbc felkutat�s�t szolg�lta (sajnos, ma megint terjed�ben van), ma a t�d�tumorok felismer�s�ben van szerepe. �rt�ke szakmai k�r�kben vitatott, hiszen a kism�ret� r�ntgenk�p nem egy�rtelm�en megfelel� erre a c�lra.
N�gy�gy�szati sz�r�s, eml�vizsg�lat
�vente javasolt fizik�lisan, citol�gi�val. Nemcsak rosszindulat� betegs�gek megjelen�s�re adhat bizony�t�kot, hanem egy�b fert�z�sek (gomba, Trichomonas, Chlamydia, HPV egy�b) fenn�ll�s�t is bizony�thatja. 40 �ves kor felett nagyon komolyan kell venni az eml�k mammogr�fi�s r�ntgenvizsg�lat�t. A kijel�lt eml�centrumokban minden inform�ci�t megadnak az �rdekl�d�knek.
Urol�giai sz�r�s
Az urak sem maradnak ki az intimit�sb�l. 40 �v felett �vente c�lszer� felkeresni az urol�giai szakrendel�st prosztatavizsg�lat c�lj�b�l, a kezd�d� prosztatar�k ugyanis eredm�nyesen kezelhet�. A tapint�si vizsg�latot gyakran a v�rb�l t�rt�n� PSA meghat�roz�ssal eg�sz�tik ki.
B�rgy�gy�szati sz�r�s, anyajegyvizsg�lat
�vente egy alkalommal, teljes panaszmentess�g eset�n is nagyon aj�nlott. Sok b�rbetegs�g kiterjedtt� v�l�sa �gy megel�zhet�, �s lehet�v� v�lik a szemmel l�that� b�rr�kmegel�z� �llapotok felismer�se, kezd�d� b�rdaganatok diagnosztiz�l�sa. K�l�n�sen a melanoma malignumnak nevezett fest�kes b�rdaganat idej�ben t�rt�n� felismer�se nagyon fontos, mert a gy�gyul�sra csak a korai st�diumban val� kezel�s ad lehet�s�get.
�ltal�nos orvosi vizsg�lat
Csal�dorvosi teljes kivizsg�l�sra �vente egy alkalommal kell sort ker�teni. Az orvos ilyenkor teljes �llapotkontrollt v�gez, elv�gzik a legsz�ks�gesebb v�rparam�terek (v�rk�p, v�rcukor, v�rzs�rok, vese, m�jenzimek stb.) meghat�roz�s�t, a vizeletvizsg�latot, a sz�klet-, illetve v�rmeghat�roz�st, EKG k�sz�l, v�rnyom�st, testt�meget m�rnek, belszerveink �ttekint�s�re pedig ultrahang beutal�st kapunk.
Amennyiben b�rmelyik szervrendszer�nkben gyan�jel �szlelhet�, azonnal megkapjuk a beutal�t a megfelel� szakorvoshoz (ideg, elme, seb�szet, urol�gia, szem�szet, orr-f�l-g�g�szet stb.). 40 �v feletti h�lgyek itt kaphatnak felvil�gos�t�st a menopausa- �s a csontritkul�s-vizsg�latokr�l.
Fog�szati sz�r�s
F�l�vente javasolt felkeresni a fogorvost akkor is, ha semmi panaszunk nincs. Ezzel sok p�nzt �s f�jdalmat sp�rolhatunk meg, r�ad�sul a sz�j�reg ny�lkah�rty�j�nak �ttekint�sekor a mostans�g szint�n nagyon terjed� sz�j�regi rosszindulat� folyamatok is idejekor�n diagnosztiz�lhat�v� v�lnak. |
