A t�d�be bel�legzett leveg� oxig�nj�t a v�r�sv�rtestek sz�ll�tj�k a sz�veti sejtekhez, majd a sz�n-dioxidban d�s v�rt visszajuttatj�k a t�d�be, ahonnan ezt a sz�munkra k�ros g�zcsere-term�ket kil�legezz�k.
A sz�ll�t�s mellett a v�rnek van egy m�sik fontos feladata is, m�gpedig az, amikor a b�r s�r�l�sekor keletkezett sebet bez�rja az�ltal, hogy megalvad. Ez a bonyolult folyamat a v�ralvad�si faktorok l�pcs�zetes aktiv�l�d�sa folyt�n j�n l�tre.
Test�nkben 5-6 liter v�r kering, amelyet a sz�v pump�l a testbe �s kb. 25 m�sodperc alatt j�rja k�rbe szervezet�nket. V�rereink hossza mintegy 100 000 kilom�ter, vagyis k�tszer k�r�l�rn� az Egyenl�t�t.
A v�r v�r�s sz�n�t a v�r�sv�rtesteknek k�sz�nheti, amelyek ugyancsak 120 napig �lnek, de ezalatt 1500 kilom�tert tesznek meg a testben. A v�r�sv�rsejtek teh�t az oxig�n sz�ll�t�s�t v�gzik, m�g a feh�rv�rsejtek a szervezet v�dekez�s�ben j�tszanak szerepet. Alakjukat k�pesek megv�ltoztatni, �gy �t tudnak pr�sel�dni a hajsz�lerek falain, �s elpuszt�tj�k a fert�z� k�rokoz�kat. A v�rben a v�r�s- �s a feh�rv�rsejteken k�v�l v�rlemezk�k is tal�lhat�k, amelyek �sszecsap�dva elt�m�tik a kis �rs�r�l�seket, �s r�szt vesznek a v�ralvad�si folyamatban. A v�r foly�kony r�sz�t a v�rplazma k�pezi.
A n�k legnagyobb r�sze v�rszeg�nys�gben szenved. Hogy mi�rt ink�bb a n�k k�zdenek ezzel a probl�m�val �s nem a f�rfiak? Ez els�sorban a havi v�rz�s folyam�n elvesz�tett vasmennyis�ggel magyar�zhat�.
Most vegy�k sorra azokat a vitaminokat �s �sv�nyi anyagokat, amelyek r�szt vesznek a v�rk�pz�sben, avagy amelynek hi�nya v�rszeg�nys�ghez vezethet!

Vas
A vas a hemoglobin, a hemoglobin pedig a v�r�sv�rtest alkot�eleme. Azt ugyan sokan tudj�k, hogy vas n�lk�l a v�r nem tud oxig�nt sz�ll�tani a sz�vetekbe, arr�l azonban kevesebben hallottak, hogy a hemoglobin �ltal sz�ll�tott oxig�n tov�bbi felhaszn�l�s�hoz a sejtekben, a t�panyagok oxid�ci�j�hoz szint�n sz�ks�g van r�. Minden sejtben jelen van, ahol a l�gz�enzim fontos alkot�r�sz�t k�pezi. N�lk�l�zhetetlen az �lethez, hiszen az el�bbi funkci�j�n t�l elengedhetetlen n�h�ny enzim, valamint a mioglobin (az izmok v�r�s fest�kanyaga) keletkez�s�hez.
A vas a szervezet m�sodik leggyakrabban hi�nyz� eleme - a k�lcium ut�n.
Vashi�nyos v�rszeg�nys�g kialakul�s�nak tekintet�ben a n�k a legvesz�lyeztetettebbek. Egy �tlagos menstru�ci� �t napja alatt, mintegy 130 milliliter v�rt vesz�t szervezet�k, ami igen jelent�s mennyis�g, hiszen 1 deciliter v�rben kb. 50 milligramm vas van.
A t�pl�l�kkal felvett vasnak test�nk csup�n kis sz�zal�k�t tudja hasznos�tani, ami azt jelenti, hogy a naponta �tlagosan fogyasztott 6-10 milligramm vasb�l, csak 1-2 milligramm sz�v�dik fel. A vas a k�l�nb�z� �lelmi anyagokb�l elt�r� m�don hasznosul. Az �llati eredet� �lelmiszerekb�l (h�s, hal, m�j, toj�s) jobban (kb. 15%), m�g a n�v�nyiekb�l rosszabbul (kb. 1%).
A n�v�nyekb�l (paraj, s�ska stb.) sz�rmaz� vas felsz�v�d�s�t a csersav, az ox�lsav �s a fitinsav akad�lyozza. A legf�bb vasforr�snak �gy a h�sok, a m�j, a bels�s�gek, a halak �s a toj�ss�rg�ja maradt.
Ha valaki �gy d�nt, hogy �trend-kieg�sz�t�k�nt is szeretne vasat szedni, az ne tegye ellen�rizetlen mennyis�gben, mert t�lzott m�rt�k� bevitele rontja a cink �s a r�z hasznosul�s�t, illetve a bakt�riumok szaporod�s�t el�seg�tve n�velheti a fert�z�s vesz�ly�t.

B12-vitamin
A B12-vitamin hi�ny�b�l ered� v�rszeg�nys�get v�szes v�rszeg�nys�gnek (anaemia perniciosa) nevezik. V�zold�kony vitaminr�l van sz�, jellegzetes �l�nk sz�ne alapj�n "v�r�s vitamin"-nak is h�vj�k. N�lk�l�zhetetlen a v�r�sv�rtestek k�pz�d�s�hez, jav�tja a kering�st, az eml�kez�k�pess�get �s az egyens�lyt. Olyan kis mennyis�g is el�g bel�le, hogy adagj�t mikrogrammban fejezik ki.
A B12-vitamin hi�ny�val legink�bb a veget�ri�nusok sz�molhatnak, n�v�nyi eredet� �lelmiszerekben ugyanis nem tal�lhat�. F� forr�s�t a h�sok, a halak �s a bels�s�gek jelentik.

Folsav
A hemoglobin k�pz�se �s �jratermel�se folsav n�lk�l lehetetlen lenne. A folsavra �s sz�rmaz�kaira a sejtoszt�d�s mellett a DNS �s az RNS, valamint a feh�rj�k szint�zis�hez is sz�ks�g van. Legyeng�lt �llapotban fokozza az �tv�gyat, eg�szs�ges b�rt k�lcs�n�z, valamint fokozza a tejk�pz�d�st. A folsav aj�nlott napi adagja 200 mg. A folsav szinte minden �lelmiszerben megfordul, de k�l�n�sen j� forr�sai a m�j, a z�ld lev�lz�lds�gek, az �leszt�, az olajos magvak �s a h�velyesek.

C-vitamin
A C-vitamin sz�mos k�zismert hat�sa mellett a veget�ri�nusok, illetve a kev�s h�st fogyaszt�k szervezet�ben el�seg�ti a vas felsz�v�d�s�t. �k ugyanis els�sorban n�v�nyi eredet� vashoz jutnak, amely k�nnyebben hasznosul akkor, ha vele egy�tt C-vitamin-tartalm� �lelmiszereket is fogyasztunk.

Ahhoz, hogy a vas hasznosulhasson szervezet�nkben, az el�bbieken k�v�l kobaltra �s mang�nra is sz�ks�g�nk van.