Anat�miai �rtelemben a haj a j�rul�kos h�mszervek k�z� tartozik, amelyet a sz�r- vagy a hajt�sz� termel, k�znapi n�ven hajhagym�nak is nevezik. Az �l�, hajsz�lat k�pz� sejtek legalul tal�lhat�ak, matrix sejtk�nt ismertek. Oszt�d�suk �s speci�lis sz�las keratiniz�ci�juknak k�sz�nhet� a hajsz�l, mely m�r halott, feh�rje term�szet� anyag. A hajsz�l vastags�ga, n�veked�si er�lye, sz�ne, g�nd�rs�ge, avagy egyeness�ge genetikailag meghat�rozott tulajdons�g, olyannyira, hogy kriminalisztikailag egyetlen hajsz�lb�l is azonos�tani lehet az embert.

A hajsz�l n�veked�se ciklikusan zajlik. Egy hajt�sz� 4-7 �vig termel hajsz�lat, vagyis a n�veked�s er�ly�t�l f�gg, milyen hossz�ra tud megn�ni a haj. A n�veked�si szakasz lez�r�d�sa ut�n a hajsz�l kihullik, a hajhagyma 3-4 h�napig pihen, majd ism�t megkezdi a hajtermel�st. E meg�jul�si folyamaton 15-20 alkalommal k�pes �tmenni a t�sz�, ut�na elhal. Ez�rt nagyon id�s korra mindenki elvesz�ti hajzata nagy r�sz�t.

A haj egy�rtelm�en hormonf�gg� k�pz�dm�ny. A n�i hormonok f�leg a fejtet�n v�dik a hajhagym�kat, ellent�tben a f�rfihormonokkal. A f�rfiak fejtet�j�n l�v� hajat viszont m�r pubert�skort�l kezdve sorvasztj�k a f�rfias hormonok. A ny�r�s sem er�s�ti a hajsz�lat, hiszen halott szaruanyagot t�vol�tunk el, ennek a felt�telez�snek sincs semmif�le biol�giai alapja.

A haj jellegzetes elv�ltoz�sa az �sz�l�s. Kozmetikailag hajfest�kekkel t�k�letesen kezelhet�, az ok a hajsz�lak �llom�ny�ba beker�l� apr� l�gbubor�kok f�nyvisszaver� k�pess�ge. Hajunk az �llatok sz�rzet�vel ellent�tben folyamatos hull�sban �s meg�jul�sban van, teh�t 200 ezer hajt�sz�nk nem szinkroniz�ltan v�ltja ciklus�t. M�gis kis atavisztikus jelk�nt �rt�kelhetj�k, hogy tavasszal �s �sszel fokozott a hajv�lt�s.

A hajv�lt�s m�rt�k�t a kihullott hajak sz�m�val jellemezhetj�k, napi 60-80 norm�lis, 100 felett k�ros. Ha orvost keres�nk fel panaszunkkal, nem �rt, ha ezt az adatot t�bb nap �tlag�ban k�z�lni tudjuk. Miut�n minden hajsz�lunk napi 0,2 mm-t n�, ez�rt nagy az aminosav-, vitamin- �s nyomelemig�ny. Nem csoda, hogy terhess�g ut�n a szoptat�s alatt - r�szben a hormon�lis v�ltoz�snak is k�sz�nhet�en - er�s hajhull�st �szlelhet�nk.

Hajunk orvosilag hullhat diff�zan, foltosan vagy f�rfiasan. A diff�z hajhull�sn�l mindenhol ritkul, esetleg v�konyodik a haj, ezt okozhatja vitamin-, �sv�nyianyag-, nyomelem- vagy feh�rjehi�ny, illetve maga az �reged�si folyamat. Stressz, v�rusfert�z�s, gy�gyszer, kemoter�pia, sug�rkezel�s, m�rgez� anyagok felszaporod�sa is megh�z�dhat a h�tt�rben. A foltos hajhull�s orvosi neve alopetia areata, h�tt�rfaktora immunol�giai, ennek kivizsg�l�sa felt�tlen sz�ks�ges. Progn�zisa �ltal�ban j�, ritk�n megy �t tot�lis hajveszt�sbe.
K�l�n probl�ma a f�rfias t�pus�, androg�n hajveszt�s, f�rfiakn�l gyakrabban, n�kn�l ritk�bban, f�leg 50 �ves kor felett. A homlok megemelkedik, a lekerek�tett hajvonal a homlok k�t zug�ban felfel� kihegyesedik. A haj a fejtet�n megritkul, elv�konyodik, �tl�tsz�v� v�lik a frizura, esetlegesen tonz�ra jelenik meg, a legrosszabb esetben pedig az eg�sz fejtet�r�l elt�nik a haj, �s a koponyatet� fedetlen marad. Amennyiben ez fiatalon k�vetkezik be, s�lyos f�nyk�rosod�s lehet a k�s�i k�vetkezm�ny, mert elv�sz a term�szetes f�nyv�d�. Emiatt az orvosok feh�r b�r�ekn�l nem is nagyon t�mogatj�k a t�l r�vid vagy leborotv�lt hajviseletet UV f�nyben gazdag �vszakokban.

Mit tehet�nk a hajhull�s megel�z�s�re, kezel�s�re?
Mindent meg kell adnunk szervezet�nknek, ami a hajtermel�shez sz�ks�ges. Aminosavakat, vitaminokat, vasat, szil�ciumot, enzimek kofaktorait, egysz�val az �p�t�k�veket. Erre sok komplex t�pl�l�kkieg�sz�t� kaphat�, melyekb�l �vente legal�bb egyszer h�rom h�napos k�r�t javasolt tartani. F�leg h�lgyek eset�ben kiemelt fontoss�g� a menses �ltali vasvesztes�g �lland� p�tl�sa.
Helyi kezel�sben fontosak az energetiz�l�, vitaminos, hajn�veked�si faktort tartalmaz� samponok, a fejb�r massz�roz�sa, v�kuumkezel�se (SPM). A hajn�veked�s gyors�that� n�v�nyi kivonatokkal (t�rpep�lma), hajszeszekkel, a hajhagym�k k�r�li kollag�nlerak�d�st old� ampull�s bed�rzs�l�sekkel, melyeket szint�n k�raszer�en v�gz�nk. Biol�giai kivonatok (thymus, csecsem�mirigy) is rendelkez�s�nkre �llnak gy�gyszert�ri forgalomban.
Fontos azonban, hogy bizonyos hajhull�sok orvosi kivizsg�l�st �s kezel�st ig�nyelnek, ez�rt ha a hull�s m�rt�ke meghaladja a napi 100-at vagy foltos, f�rfias jelleg�, ne k�slekedj�nk hajgy�gy�sz szakember felkeres�s�vel!