A cukorbetegs�g (diabetes mellitus) tipikusan a civiliz�ci�s �rtalmak egyik k�vetkezm�nye, noha kialakul�s�nak okai m�g ma sem tiszt�zottak teljes m�rt�kben. Mindenesetre t�ny, hogy h�bor�k idej�n, szeg�nys�gben j�val ritk�bban fordult el�, mint manaps�g, amikor a j�l�t pozit�v oldala mellett annak k�ros hat�saival is szembe kell n�zn�nk. A mozg�sszeg�ny, ugyanakkor stresszes �letm�d, a m�rt�ktelen, kiegyens�lyozatlan t�pl�lkoz�s, az elk�nyelmesed�s mind-mind k�vetkezm�nyekkel j�r.
Sz�nhidr�t-anyagcsere
A sz�nhidr�tok a szervezet leggyorsabban �s legk�nnyebben hozz�f�rhet� energiaszolg�ltat�i. Mindennapos �tkez�seink sor�n egyszer� cukrok (gyorsan felsz�v�d� sz�nhidr�tok) �s �sszetett sz�nhidr�tok (lassan felsz�v�d� sz�nhidr�tok) form�j�ban jutunk hozz�juk. A legf�bb cukorfal� szervek k�z� tartozik az agy, az izmok, a m�j �s a zs�rsz�vet.
Gyorsan felsz�v�d� sz�nhidr�tok: tej, kefir, joghurt, gy�m�lcs�k, gy�m�lcslevek.
Lassan felsz�v�d� sz�nhidr�tok: teljes ki�rl�s� lisztb�l k�sz�lt p�k�ruk, korp�s keksz.
A norm�l v�rcukorszint t�bb�-kev�sb� �lland� (3,5-5,5 mmol/l), azonban �tkez�st k�vet�en megemelkedik, amelyet az eg�szs�ges szervezet gyorsan helyre tud �ll�tani. Ekkor ugyanis a hasny�lmirigy nagyobb mennyis�gben kezdi termelni az inzulint, amelynek f� feladata a cukor sejtekbe juttat�sa a v�rb�l. Amennyiben kev�s az inzulin vagy nem tudja kifejteni hat�s�t - vagyis a sejtek nem reag�lnak r� -, a v�rben megemelkedik a cukorszint, a sejtek pedig �hezni kezdenek. Ekkor besz�l�nk cukorbetegs�gr�l.
A v�rcukorszint egyenletess�g�t t�bb mechanizmus befoly�solja, r�szben a m�r eml�tett inzulin, r�szben pedig a szint�n a hasny�lmirigyben k�pz�d� glukagon. Kell� ut�np�tl�s h�j�n, teh�t ha kimarad egy-egy �tkez�s, a v�r cukorszintje t�l alacsonyra s�llyed, ekkor glukagon termel�se indul meg, amelynek az a szerepe, hogy mozg�s�tsa a rakt�rozott gluk�zt, �gy rendezve a v�rcukorszintet.
1-es t�pus� cukorbetegs�g
A diab�tesz ezen fajt�ja gyermekkorban vagy a feln�ttkor els� szakasz�ban alakul ki, amikor valamilyen okn�l fogva a hasny�lmirigyben elpusztulnak az inzulintermel� sejtek. Ez a forma az �sszes cukorbetegs�g kb. 10%-�t teszi ki. Az 1-es t�pus� cukorbetegek eg�sz �let�kben inzulinp�tl�sra szorulnak.
T�netek
T�netei �ltal�ban kifejezettek: a t�k�letlen anyagcsere miatt jelent�s fogy�s jelentkezik, cukor jelenik meg a vizeletben, nagy mennyis�g� vizeletet v�laszt ki a szervezet, emiatt pedig fokoz�dik a szomj�s�g�rzet. A b�r kisz�rad, viszketni kezd. Ez az �llapot olyannyira s�lyos, hogy kezel�s n�lk�l r�vid id� alatt s�lyos, �letvesz�lyes diab�teszes k�ma alakulhat ki.
Diagn�zis
Az 1-es t�pus� cukorbetegs�gben a t�netek olyannyira jellegzetesek �s olyan gyorsan jelentkeznek, hogy m�r �nmag�ban ez is gyakorlatilag biztoss� teszi a diab�tesz t�ny�t, de a diagn�zis fel�ll�t�s�hoz v�rcukorm�r�sre is sz�ks�g van. Ha a t�netek fenn�ll�sa mellett a v�rcukorszint �hgyomorra t�bb mint 7,8 mmol/l vagy �tkez�s ut�n b�rmikor t�bb mint 11,1 mmol/l - cukorbetegs�gr�l besz�l�nk.
Kezel�s
A ter�pia c�lja, hogy a v�rcukorszint a norm�l tartom�nyon bel�l mozogjon, ne legyen tart�san magas a szintje, de ne is ingadozzon t�ls�gosan. Sz�mukra az inzulinkezel�s �s a di�ta az egyetlen kezel�si lehet�s�g. Egyens�lyba kell hozni az �tkez�s v�rcukoremel� hat�s�t az inzulin v�rcukorcs�kkent� hat�s�val.
2-es t�pus� cukorbetegs�g
Ezt a t�pust r�gebben �rett- vagy �regkori diab�tesznek is h�vt�k, hiszen els�sorban feln�tt- vagy id�skorban alakul ki, t�bbnyire 40-65 �v k�z�tt. Eset�kben t�bbnyire termel a szervezet inzulint, gyakran t�bbet is a sz�ks�gesn�l, csak a sejtekben nem tudja kifejteni a hat�s�t, mivel azok bizonyos m�rt�kig rezisztensekk� v�ltak r�. Ez az �rz�kenys�g t�bb okb�l is l�trej�het, de a leggyakoribb kiv�lt�ja az elh�z�s. K�s�bb, ha a v�rcukorszint nem rendez�dik, a t�k�letlen anyagcsere miatt t�lterhelt hasny�lmirigy inzulintermel� sejtjei kimer�lnek, s v�g�l inzulinad�s v�lik sz�ks�gess�.
T�netek
A 2-es t�pus� diab�teszben a v�r cukorszintj�nek emelked�s�t a betegek legnagyobb r�sze nem �rz�keli, ez�rt gyakran csak rutinvizsg�latok kapcs�n der�l f�ny a cukorbetegs�gre, esetleg a sz�v�dm�nyek t�neteib�l k�vetkeztethet�nk megl�t�re.
Diagn�zis
Legink�bb a laboreredm�nyekre t�maszkodhatunk. A k�vetkez� krit�riumok alapj�n �ll�that� fel a cukorbetegs�g diagn�zisa:
- klasszikus t�netek jelenl�te, valamint az �hgyomori v�rcukor�rt�k 7,8 mmol/l vagy ann�l t�bb;
- klasszikus t�netek nincsenek, de az �hgyomori v�rcukor�rt�k ism�telten 7,8 mmol/l vagy ann�l t�bb;
- klasszikus t�netek jelen vannak, tov�bb� az �tkez�st k�vet�en b�rmikor m�rt v�rcukor�rt�k 11,1 mmol/l vagy ann�l t�bb.
Kezel�s
Jelent�s s�lyt�bblettel rendelkez� betegek eset�ben, ha gyan�that�, hogy a felesleges kil�k lead�s�val a magas v�rcukorszint cs�kkenthet�, a hangs�ly a di�t�ra esik. A diab�teszben a hangs�ly a t�pl�lkoz�son van, vagyis az �trendi kezel�st eg�sz�ti ki a gy�gyszeres ter�pi�t �s nem ford�tva.
Az 1-es �s a 2-es t�pus� cukorbetegs�g sz�v�dm�nyei
Sz�v�dm�nyek kialakul�s�val mindenkinek sz�molnia kell. Az 1-es t�pus� cukorbetegeknek az�rt, mert n�luk fiatalkorban alakult ki a diab�tesz, �s a k�vetkezm�nyek szempontj�b�l nem mindegy, mennyi ideje �ll fenn a betegs�g. A 2-es t�pus�aknak pedig az�rt, mert a t�netek gyakori hi�nya miatt t�l k�s�n fedezik fel a k�rt, s�t, nemritk�n a sz�v�dm�nyekb�l lehet k�vetkeztetni megl�t�re. Ekkorra pedig a zavart anyagcsere tal�n m�r helyrehozhatatlan k�rokat okozott. E sz�v�dm�nyek alattomosan alakulnak ki, kezdetben nem okoznak panaszokat, ez�rt a cukorbetegek - k�l�n�sen a 2-es t�pus�ak - hajlamosak elbagatelliz�lni a helyzetet. N�luk a magas v�rcukorszint nem jelez felt�tlen�l, nem f�j, j�l �rzik magukat, ez�rt a sz�mukra oly kellemetlen di�t�t nem �rzik igaz�n fontosnak. Eg�szen addig, am�g �szre nem veszik, hogy pl. nem l�tnak j�l. Elgondolkodtat�, �rdemes-e t�rekedni a j� v�rcukor�rt�kekre, vagyis meg�ri-e j�l di�t�zni. A sz�v�dm�nyek j� param�terekkel rendelkez� betegek eset�ben vagy nem jelentkeznek, vagy j�val k�s�bb.
Terhess�gi cukorbetegs�g
Terhess�g sor�n fokozott mennyis�gben termel�dnek olyan hormonok, amelyek az inzulin hat�s�t rontj�k. Azokn�l a kismam�kn�l, akiknek szervezet�ben az inzulintermel�s nem fedezi a megn�vekedett inzulinsz�ks�gletet, terhess�gi diab�tesz j�n l�tre. Ez az �llapot �rezhet� t�neteket nemigen produk�l, a diagn�zishoz a v�rcukorszint laborat�riumi vizsg�lata sz�ks�ges.
Kezel�s
A diagn�zis fel�ll�t�s�t k�vet� els� feladat, hogy a kismama megtanulja a di�t�t. Az esetek nagyobb r�sz�ben elegend� az �trendi kezel�s, amelyet diab�tesz gondoz�ban dietetikus tan�t meg a kismam�knak, s csak kisebb r�szben v�lik sz�ks�gess� inzulin ad�sa is. Terhess�gi cukorbetegs�get tablett�val kezelni szigor�an tilos!
Sz�l�st k�vet�en a v�rcukorszint helyre �ll, azonban vizsg�latok igazolt�k, hogy a terhess�gi diab�tesz gyakran a 2-es t�pus� cukorbetegs�g el�h�rn�ke is lehet, mivel az esetek mintegy 60%-�ban �vekkel k�s�bb ki is alakul. Ez�rt, ha szigor� cukorbeteg-di�t�t nem is kell tartani a sz�l�st k�vet�en, �rdemes az �letm�dra nagyobb hangs�lyt helyezni, vagyis a mozg�s �s az eg�szs�ges t�pl�lkoz�s ker�lj�n el�t�rbe a csal�dban.
Sz�v�dm�nyek
A nem megfelel�en kezelt terhess�gi cukorbetegs�g ugyan jelenthet vesz�lyt a kismam�ra is (gyakoribb a spont�n abortusz, a kor�bban m�r fenn�ll� magas v�rnyom�s s�lyosbod�sa), de els�sorban a magzat v�lik vesz�lyeztetettebb�. A magzat t�ls�gosan megn�, valamint sz�let�s�t k�vet�en hipoglik�mia (t�l alacsony v�rcukorszint) l�phet fel n�la, amely k�l�nb�z� komplik�ci�kat okozhat. Azon kismam�k eset�ben azonban, akik egy�ttm�k�dnek a kezel�sben r�szt vev� orvosokkal �s dietetikusokkal, vagyis v�rcukorszintj�k rendez�dik, ugyanolyan es�llyel sz�lnek eg�szs�ges �jsz�l�ttet, mint terhess�gi cukorbetegs�gben nem szenved� kismamat�rsaik.
|