B�rhogy is fejl�dik a technika, az�rt egyetlen k�sz�l�k sem helyettes�theti t�k�letesen a k�zi massz�roz�st! A maszsz�zs mechanikai inger, legf�bb hat�sa, hogy megv�ltoztatja a b�r v�rereinek �llapot�t. Gyorsabb� v�lik a t�panyag �s a boml�sterm�kek �raml�sa a sz�vetekben, ez pedig felfriss�l�shez vezet. A massz�zs hasonl� hat�st gyakorol a nyirokkering�sre is, ez�rt - hogy a betegs�g sz�tterjed�s�t ne t�mogassuk - gyullad�sos megbeteged�sek eset�n sohasem massz�rozhatunk.
A massz�zs k�vetkezt�ben teh�t az izomsz�vetekben fokoz�dik az anyagcsere, ez a tejsav gyorsabb t�voz�s�t eredm�nyezi. Az izmokban az er�fesz�t�s hat�s�ra keletkez� tejsav felhalmoz�d�sa kellemetlen, f�jdalmas, fesz�t� �rz�st, izomf�radts�got, izoml�zat okoz. Ahhoz, hogy az izom ellazuljon �s megfelel�en reag�ljon a massz�zsingerekre, �rdemes teh�t el�sz�r izomt�nus-cs�kkent� fog�sokat alkalmazni.

J� tudni, hogy az izmok anyagcser�j�nek fokoz�d�sa sohasem eredm�nyezi az izomrostok sz�m�nak gyarapod�s�t, csup�n a megl�v� rostok t�rfogata v�ltozik. Sokan v�lik �gy - t�vesen -, hogy massz�zs hat�s�ra a zs�rsz�vet izomsz�vett� k�pes �talakulni! Ez nem igaz, fogyaszt� hat�sa csak akkor van, ha az izmok torn�ztat�s�val j�r egy�tt, illetve kedvez�en k�sz�ti el� az izomsz�vetet a terhel�ses zs�r�get�shez. A rendszeres massz�zs tov�bbi, nem elhanyagolhat� hat�sa, hogy el�seg�ti az elhalt h�msejtek lev�l�s�t, �gy k�slelteti az �reged�si folyamatokat.

Sokf�le massz�zst ismer�nk, de l�nyeg�ben mindegyik ugyanazt eredm�nyezi, csak m�s �ton �ri el. Nagyon fontos, hogy szem�lyre szabottan v�lasszuk ki a vend�g testalkat�nak �s esetleges probl�m�j�nak megfelel� massz�zst�pust �s massz�zsolajat vagy -kr�met.

Miel�tt elkezdj�k a munk�t, felt�tlen�l tiszt�zni kell, hogy a vend�gnek van-e nyaki T-szindr�m�ja! (Ennek t�nete lehet sz�d�l�s, zsibbad�s, fejf�j�s) A massz�zs el�tt, egy egyszer� m�dszerrel ki lehet sz�rni ezt a betegs�get. Ilyen esetben a nyaki ter�letek massz�roz�sa szigor�an tilos!
A massz�zs kezdetekor meg kell nyitni az �gy�ki nyirokutat, hogy a massz�zs k�vetkezt�ben felszabadult m�reganyag ne akadjon el, ne keletkezzen nyirokcsom�, duzzanat, narancsb�r, �s hogy folyamatosan t�vozhasson a sz�vetekb�l a m�reg- �s salakanyag. Ennek k�sz�nhet�en er�s�dik az immunrendszer, cs�kkennek a testi f�jdalmak. Ha duzzadt a nyirokrendszer, akkor �vatosan kell elj�rni, kiz�r�lag olyankor nyomjunk er�sebben, ha betegs�g megl�t�r�l k�v�nunk meggy�z�dni.

Szint�n a nyirokrendszer el�gtelen m�k�d�s�t mutatja az a ter�let, melyet t�bbnyire a kozmetikusok �s a massz�r�k is elhanyagolnak, a fels�test oldalsz�lei - f�leg mellmagass�gban - �s a karok. Nagyon sok n�nek el�ll a karja a test�t�l, tapinthat�an duzzadt a h�nalja, a kezek ilyenkor gyakran �d�m�sak, �s az oldalsz�l nanarcsb�r hat�st mutat. Nemritk�n f�jdalom is jelentkezik, m�g a mellek is �rz�kenyek lehetnek, az orvos m�gsem tal�l betegs�gre utal� jeleket. Ilyenkor a nyirokrendszer "kitakar�t�sa" �s a levezet� kezel�s hat�s�ra m�r �t-hat alkalom ut�n a probl�m�k cs�kkenni kezdenek, majd fokozatosan megsz�nnek.
A gyorsabb eredm�ny el�r�s�hez seg�thet a h�panelos szauna, a l�vak� - ezek nem emelik a v�rnyom�st �s asztm�sokn�l is haszn�lhat�k. Kieg�sz�thet� a kezel�s oxig�nter�pi�val is. Nem elhanyagolhat� a szemk�rny�k ken�se, massz�roz�sa sem, ez mindig legyen r�sze a nyirok- �s egy�b massz�zsnak. Kitart� munk�val j� eredm�nyeket lehet el�rni vele az �d�m�k, vagy ak�r l�t�sprobl�m�k k�r�ja eset�n is.
A legt�bb ember der�k- �s h�tf�jdalmakkal k�zd, ez sok esetben t�rsul tart�s- �s s�lyprobl�m�val is. A h�ton olyan idegek tal�lhat�k, amelyek az eg�sz testet beh�l�zz�k, ez�rt �rez mindenki hatalmas megk�nnyebb�l�st egy alapos h�tmaszsz�zs ut�n.