V�rzs�rok
�vtizedek �ta nagy figyelem k�s�ri a v�rzs�rok, ezen bel�l is els�sorban a koleszterin t�mak�r�t, �s tal�n a mai napig az egyik legvitatottabb k�rd�se a t�pl�lkoz�studom�nynak. A koleszterin a szervezet sz�m�ra n�lk�l�zhetetlen zs�rf�les�g. Sz�mos �letfontoss�g� hormon alapanyaga, a sejtfal alkot�eleme, bel�le alakul ki a D-vitamin, �s szint�n bel�le k�pz�dnek az em�szt�sben r�szt vev� epesavak. Szerepet j�tszik az agy �s az idegsz�vet fel�p�t�s�ben is. Miut�n ilyen sokr�t� feladattal l�tta el a term�szet, gondoskodott arr�l is, hogy a szervezet megtermelje mag�nak a sz�ks�ges mennyis�get.
Koleszterinhez azonban m�s �ton is hozz�juthatunk, m�gpedig �llati eredet� �lelmiszerek fogyaszt�s�val. A szervezetbe ker�lt koleszterin v�zben nem old�d� l�v�n, speci�lis feh�rj�khez k�t�dve jut el a sejtekhez, amelyeket lipoproteineknek nevez�nk. A koleszterint sz�ll�t� feh�rj�ket fizikok�miai tulajdons�guk alapj�n nagy s�r�s�g� HDL-koleszterinnek, kis s�r�s�g� LDL-koleszterinnek �s nagyon kis s�r�s�g� VLDL-koleszterinnek nevezz�k.
Nem minden koleszterinfajta jelent azonban vesz�lyt az erek sz�m�ra. Az LDL-koleszterin val�ban k�ros, hiszen az erek fal�ban lerak�dva merevv� teszi azokat. Ebbe az �rfalszakaszba rak�dik le a kalcium, tromb�zis, sz�vinfarktus vagy agyv�rz�s kialakul�s�nak rizik�faktor�v� v�lva. A lerak�dott r�g�k ugyanis egyfel�l sz�k�tik az �rfal keresztmetszet�t, m�sfel�l err�l a bet�remked�sr�l leszakadhatnak kisebb r�g�k, amelyek a v�r �tj�n kisebb erekhez eljutva elz�rhatj�k azokat, visszaford�thatatlan k�rosod�sokat okozva. A HDL-koleszterint azonban �ppen ellenkez�leg, az erek utcasepr�j�nek tartj�k, hiszen az erekb�l szinte kitakar�tja a lerak�dott koleszterint, visszasz�ll�tja a m�jba, ahol epesavv� alakul, majd a b�lrendszerbe ker�l, ez�rt ezt a k�znyelv "j�" koleszterinnek is szokta nevezni.
A zs�ranyagcser�t a v�r koleszterinszintj�n k�v�l m�g egy param�ter jellemzi, m�gpedig a v�r trigliceridszintje. A triglicerid ugyancsak egy zs�rfajta, amely a t�pl�l�kban tal�lhat� zs�rban is benne van, de a szervezet cukorb�l �s alkoholb�l maga is el� tudja �ll�tani. A koleszterinhez hasonl�an a triglicerid is k�pes lerak�dni az erekben, ily m�don n�velve az �relmeszesed�s kock�zat�t.

Mi teh�t a teend�?
N�h�ny �vvel ezel�tt igen drasztikus di�t�t javasoltak a magas koleszterinszint cs�kkent�s�re �s megel�z�s�re, m�ra azonban j� n�h�ny tilt� list�s �lelmiszert rehabilit�ltak, k�zt�k p�ld�ul szerencs�re a toj�st is. Kider�lt ugyanis a leg�jabb vizsg�latokb�l, hogy a v�r zs�rszintj�t els�sorban g�njeink befoly�solj�k, �s csak kisebb m�rt�kben az �telekkel elfogyasztott koleszterin mennyis�ge. Akiknek teh�t j� a zs�ranyagcser�je, azok gyakorlatilag ehetnek, amit csak akarnak, akiknek azonban kev�sb� ide�lis, azok hi�ba di�t�znak, m�gis produk�lhatnak magas v�rzs�rszintet.
M�s azonban a helyzet a v�r trigliceridszintj�vel, amelyet kimondottan j�l lehet befoly�solni helyes t�pl�lkoz�ssal. Miut�n triglicerid b�s�gesen tal�lhat� zs�ros �telekben, valamint a szervezet cukorb�l �s alkoholb�l r�szben trigliceridet termel, �gy zs�rszeg�ny t�pl�lkoz�ssal, az alkohol fogyaszt�s�nak mell�z�s�vel, valamint finom�tott sz�nhidr�tokban b�velked� �lelmiszerek �s magas cukortartalm� gy�m�lcs�k fogyaszt�s�nak cs�kkent�s�vel m�rs�kelhet� a v�r trigliceridszintje.

Visszat�rve azonban a koleszterinre: f�ggetlen�l a genetikai adotts�gokt�l, a helyes �letm�d mindenk�ppen j�t tesz a v�r zs�rszintj�nek, m�g ha koleszterinr�l van is sz�. Bizony�tott t�ny, hogy p�ld�ul a doh�nyz�s cs�kkenti a "j�" koleszterin, vagyis a HDL szintj�t, ugyanakkor a k�ros zs�r mennyis�g�t emeli a v�rben. �ppen ellenkez�leg hat a rendszeres testedz�s, a mozg�s. C�lszer� a sz�rnyash�sokat v�lasztani b�r�kt�l megfosztva, esetleg alkalmank�nt a sov�ny v�r�sh�sokat, �s ker�lni a zs�ros, cup�kos falatokat, valamint a bels�s�geket.

Kutat�si eredm�nyek t�masztj�k al�, hogy az egyszeresen, illetve a t�bbsz�r�sen tel�tetlen zs�rsavak kifejezetten el�ny�sen alak�tj�k a v�r zs�rszintj�t, ezek k�z�l is els�sorban az omega-3-zs�rsavak, amelyeknek kiv�l� forr�sai a sov�ny hideg v�zi halak, a lazac, a makr�la vagy ak�r a haz�nkban kedvez� �ron megv�s�rolhat� busa. Az olajos magvak, ezen bel�l is kifejezetten a di� magas omega-3-zs�rsav-tartalma r�v�n szint�n cs�kkenti az LDL- �s n�veli a HDL-koleszterin mennyis�g�t a v�rben. Tov�bbi cs�kken�s �rhet� el magas rosttartalm� �lelmiszerek fogyaszt�s�val, hiszen a v�zold�kony rostok (zabliszt, zabpehely, magas pektintartalm� gy�m�lcs�k) megk�tik a koleszterin egy r�sz�t.