Ilja Mecsnyikov orosz orvos, bakteriol�gus m�r az 1800-as �vek v�g�n �gy
fogalmazott: a hal�l a b�lben lakozik. Ez a meg�llap�t�s
sok�ig tartotta mag�t a k�ztudatban is, majd feled�sbe
mer�lt - sajnos. Napjainkban azonban m�giscsak k�nytelenek
vagyunk foglalkozni a k�rd�ssel, hiszen szinte mindannyiunk
k�rnyezet�ben akad olyan ember, aki valamilyen em�szt�szervi
panasszal vagy panaszokkal k�zd.
A b�lrendszer sok�ig b�rja a terhel�st, mert kiv�l�
gy�gyul�si k�pess�ggel rendelkezik, h�mr�tege 72 �ra
alatt kicser�l�dik, valamint a k�ros anyagokat is gyorsan
ki�r�ti. Ennek ellen�re m�gsem �rdemes a v�gs�kig kihaszn�lni
e j� tulajdons�g�t, mert el�bb-ut�bb rendelleness�gek
kialakul�s�val lehet sz�molni.
A b�lfl�ra �s az immunv�dekez�s
Sokan nem is sejtik, mennyi bakt�rium, mikroorganizmus
�l a szervezet�nkben an�lk�l, hogy megbeteg�tene minket.
�ppen ellenkez�leg: pontosan a b�lfl�ra egys�ge az,
ami meghat�rozza eg�szs�g�nket, hiszen ez k�pezi annak
a v�dekez�rendszernek az alapj�t, amelynek seg�ts�g�vel
a szervezet k�pes felvenni a harcot a k�v�lr�l j�v�
k�rokoz�kkal szemben.
Amint sz�munkra el�nytelen k�rokoz�k jutnak a szervezet�nkbe,
azonnal a bakt�riumok t�mad�sba lend�lnek, hogy megk�zdjenek
vel�k, s megv�djenek benn�nket. Emellett egy�b betegs�gek
kialakul�s�t�l is meg�vnak, hiszen az eg�szs�ges b�lfl�ra
fenntart�s�val t�bbek k�z�tt megel�zhet� a sz�kreked�s,
�gy a bel�le fakad� s�lyos k�rk�pek, p�ld�ul a r�k is.
Az eg�szs�ges b�lfl�ra jelent�s�g�t m�r 100 �ve ismerj�k,
hiszen a francia Pasteur Int�zetben dolgoz� Mecsnyikovot
az 1900-as �vek elej�n egyre ink�bb foglalkoztatta az
az �rdekes �sszef�gg�s, hogy haz�j�ban, a Kauk�zus hegyei
k�zt, valamint a Bulg�ri�ban �l� parasztok olyan hossz�
�letet meg�lnek. A k�z�s pontot keresve r�j�tt, hogy
ez nem m�s, mint a joghurt! Neki siker�lt el�sz�r bizony�tania,
hogy a joghurtban l�v� mikroorganizmusok hasznosak szervezet�nk
sz�m�ra, s e munk�j��rt 1908-ban meg is kapta a Nobel-d�jat.
K�s�bb, az I. vil�gh�bor� idej�n Alfred Nissle professzor
figyelt fel arra a t�nyre, hogy akiknek a vastagbel�ben
egy bizonyos Coli-bakt�rium-fajta megtal�lhat�, azok
nem fert�z�dnek meg t�fusszal. Ebb�l a felismer�sb�l
kiindulva kutatta tov�bb bizonyos mikroorganizmusok
v�d�szerep�t a szervezet�nkben.
A b�lfl�ra �s az anyagcsere
Az �lelmiszerek feldolgoz�s�ban az em�szt�enzimeken
k�v�l k�l�nb�z� bakt�riumok is seg�tenek. Ezek k�z�l
legismertebb a Lactobacillus acidophylus, amely a cukrot
tejcukorr� alak�tva j�rul hozz� az em�szt�s folyamat�hoz,
de �rdemes megeml�teni a sz�nhidr�tok bont�s�ban seg�t�
Streptococcus gigantest, valamint a feh�rjebont� Bacterium
verrucoccust is. A b�lfl�ra felborul�sa ily m�don teh�t
kihat az anyagcsere-folyamatokra is, n�velve k�l�nb�z�
em�szt�rendszeri betegs�gek kialakul�s�nak kock�zat�t.
Ahhoz, hogy az em�szt�rendszeri panaszok megsz�njenek,
eg�szs�ges b�lfl�r�ra van sz�ks�g. Ez els�sorban sz�ls�s�gekt�l
mentes, kiegyens�lyozott t�pl�lkoz�ssal �rhet� el.
Az �trendben nagy hangs�llyal szerepeljenek gy�m�lcs�k,
z�lds�gek, j�t tesznek a tejsavas erjeszt�s�, kov�szolt
�telek, a term�szetes gy�m�lcslevek �s a gy�gyte�k.
|