A b�lrendszer sok�ig b�rja a terhel�st, mert kiv�l� gy�gyul�si k�pess�ggel rendelkezik, h�mr�tege 72 �ra alatt kicser�l�dik, valamint a k�ros anyagokat is gyorsan ki�r�ti. Ennek ellen�re m�gsem �rdemes a v�gs�kig kihaszn�lni e j� tulajdons�g�t, mert el�bb-ut�bb rendelleness�gek kialakul�s�val lehet sz�molni.

A b�lfl�ra �s az immunv�dekez�s
Sokan nem is sejtik, mennyi bakt�rium, mikroorganizmus �l a szervezet�nkben an�lk�l, hogy megbeteg�tene minket. �ppen ellenkez�leg: pontosan a b�lfl�ra egys�ge az, ami meghat�rozza eg�szs�g�nket, hiszen ez k�pezi annak a v�dekez�rendszernek az alapj�t, amelynek seg�ts�g�vel a szervezet k�pes felvenni a harcot a k�v�lr�l j�v� k�rokoz�kkal szemben.
Amint sz�munkra el�nytelen k�rokoz�k jutnak a szervezet�nkbe, azonnal a bakt�riumok t�mad�sba lend�lnek, hogy megk�zdjenek vel�k, s megv�djenek benn�nket. Emellett egy�b betegs�gek kialakul�s�t�l is meg�vnak, hiszen az eg�szs�ges b�lfl�ra fenntart�s�val t�bbek k�z�tt megel�zhet� a sz�kreked�s, �gy a bel�le fakad� s�lyos k�rk�pek, p�ld�ul a r�k is.
Az eg�szs�ges b�lfl�ra jelent�s�g�t m�r 100 �ve ismerj�k, hiszen a francia Pasteur Int�zetben dolgoz� Mecsnyikovot az 1900-as �vek elej�n egyre ink�bb foglalkoztatta az az �rdekes �sszef�gg�s, hogy haz�j�ban, a Kauk�zus hegyei k�zt, valamint a Bulg�ri�ban �l� parasztok olyan hossz� �letet meg�lnek. A k�z�s pontot keresve r�j�tt, hogy ez nem m�s, mint a joghurt! Neki siker�lt el�sz�r bizony�tania, hogy a joghurtban l�v� mikroorganizmusok hasznosak szervezet�nk sz�m�ra, s e munk�j��rt 1908-ban meg is kapta a Nobel-d�jat.
K�s�bb, az I. vil�gh�bor� idej�n Alfred Nissle professzor figyelt fel arra a t�nyre, hogy akiknek a vastagbel�ben egy bizonyos Coli-bakt�rium-fajta megtal�lhat�, azok nem fert�z�dnek meg t�fusszal. Ebb�l a felismer�sb�l kiindulva kutatta tov�bb bizonyos mikroorganizmusok v�d�szerep�t a szervezet�nkben.

A b�lfl�ra �s az anyagcsere
Az �lelmiszerek feldolgoz�s�ban az em�szt�enzimeken k�v�l k�l�nb�z� bakt�riumok is seg�tenek. Ezek k�z�l legismertebb a Lactobacillus acidophylus, amely a cukrot tejcukorr� alak�tva j�rul hozz� az em�szt�s folyamat�hoz, de �rdemes megeml�teni a sz�nhidr�tok bont�s�ban seg�t� Streptococcus gigantest, valamint a feh�rjebont� Bacterium verrucoccust is. A b�lfl�ra felborul�sa ily m�don teh�t kihat az anyagcsere-folyamatokra is, n�velve k�l�nb�z� em�szt�rendszeri betegs�gek kialakul�s�nak kock�zat�t.
Ahhoz, hogy az em�szt�rendszeri panaszok megsz�njenek, eg�szs�ges b�lfl�r�ra van sz�ks�g. Ez els�sorban sz�ls�s�gekt�l mentes, kiegyens�lyozott t�pl�lkoz�ssal �rhet� el.
Az �trendben nagy hangs�llyal szerepeljenek gy�m�lcs�k, z�lds�gek, j�t tesznek a tejsavas erjeszt�s�, kov�szolt �telek, a term�szetes gy�m�lcslevek �s a gy�gyte�k.