Amikor egy vend�g bel�p egy sz�ps�gszalonba, esz�be sem jut (�s ez �gy van j�l!), hogy � tulajdonk�ppen egy munkahelyre �rkezett, ahol � lesz a munkadarab. Ha vigy�zunk (�s mi�rt ne tenn�nk), ez �gy is marad eg�szen a t�voz�sig, �s legfeljebb a p�nzt�rn�l gondol arra el�sz�r, hogy nem tiszt�n bar�ts�gb�l �s a j� t�rsas�g kedv��rt gy�lt�nk itt �ssze, hanem gazdas�gi okai is vannak ennek a dolognak...
Ugyanakkor, tal�n az indokoltn�l kevesebb figyelmet kapnak (s�t, kevesebb figyelmet ford�tanak magukra is!) a vend�gekhez k�pest azok, akik naphosszat maradnak, v�gnak, festenek, reszelnek, �llnak, g�rnyednek �s mindenf�le levekbe ny�lk�lnak, vagyis a dolgoz�k. Pedig az ergonomikus, k�nyelmes, praktikusan kialak�tott k�rnyezet az �zlet siker�t is befoly�sol� t�nyez�.
Val�sz�n�leg egy k�zen meg lehet sz�molni, �vente h�nyan rendezik be sz�ps�gszalonjukat, fodr�szatukat, st�di�jukat �gy, hogy ahhoz bels��p�t�szetet, ergon�mi�t tanult szakember tan�cs�t is kik�rik, viszont igen sokan lehetnek azok, akik "h�lyogkov�cs" m�dj�ra, maguk hat�rozz�k meg, hogyan fessen az �zlet. Igaz, az ergonomikus szeml�let sem olyan r�gi, hisz annak ellen�re, hogy b�toraink jav�t m�g ma is az "�sdiz�jner" Leonardo da Vinci tanulm�nyai, m�r�sei szerint tervezik, az ember �s a k�rnyezet elemei harmonikus "egy�ttm�k�d�s�nek" vizsg�lata alig f�l �vsz�zadra tekint vissza. Pedig a szeml�let egyszer�en �tv�lthat� gyakorlati megval�s�t�sra, �s egy�rtelm� k�nynyebbs�get jelent - eset�nkben - a vend�geknek �s a dolgoz�knak egyar�nt. A j�l �tl�that�, logikus utakon, k�nnyen bej�rhat� t�r, a megfelel� sz�nek, a funkcion�lis berendez�s, a megfelel� anyagok, a gonddal kiv�lasztott eszk�z�k im�zsteremt�k, r�ad�sul mind-mind kellemesebb� teszik a tart�zkod�st, oldj�k a stresszt, tov�bb� k�nnyebb� �s hat�konyabb� teszik a munk�t.
Az ergon�mi�nak ahhoz, hogy a rendeltet�s, a szerkezet �s a forma egy�ttm�k�d�s�t el�rje, az anat�mi�n �s a m�rn�ki tudom�nyokon k�v�l a pszichol�gia is seg�t. A felhaszn�l� �s a g�p tal�lkoz�s�t szolg�l� "felhaszn�l�i fel�leteket" �gy kell megtervezni, hogy az a gondolkod�si folyamatoknak megfeleljen.
Az ember antropometri�j�nak megfelel� technikai kivitelez�s nem el�g, az eszk�z�kre egy�rtelm� jelz�sek kellenek. A munkak�rnyezet kialak�t�s�n�l ugyanilyen fontosak az inspir�l� sz�nek �s form�k.
Az ergon�mia, a munkak�rnyezet elhanyagol�s�nak is megvannak a k�vetkezm�nyei, hisz b�r az emberek a legrosszabbul kifejlesztett eszk�z�kh�z, berendez�sekhez is k�pesek alkalmazkodni, ez a munk�ltat� p�nz�be �s a dolgoz�k eg�szs�g�be ker�lhet. A fej-, h�t- �s szemf�jdalmak java az ergon�mia hi�ny�ra vezethet� vissza. A sz�ps�giparban els�sorban mozg�sszervi megbeteged�sek �s gerincb�ntalmak, valamint a CTD (ism�tl�d� ig�nybev�telb�l ered� s�r�l�sek, p�ld�ul izomfesz�l�s vagy -merevs�g, ujj-, k�z-, kar- �s v�llf�jdalmak, bizserg�s, zsibbad�s, v�gtagkih�l�s, szokatlan �gyetlens�g, rossz mozg�skoordin�ci�, alv�s k�zbeni f�j� �rz�sre val� �bred�s) fenyegetik a dolgoz�kat. Betegs�get okozhat a huzamosan ilyen k�rnyezetben tart�zkod� dolgoz�knak, s�t, baleseti vesz�lyforr�st jelenthet a zavar� zaj �s a rosszul v�lasztott, be�ll�tott f�nyforr�s is.
A "felhaszn�l�k�zpont�" ergonomikus tervez�s az "akt�v" �s a "passz�v" haszn�l� ig�nyeit is figyelembe veszi, azaz a k�nyelmesen �l� vagy fekv� vend�g�t �s a "rajta" dolgoz� fodr�sz�t, kozmetikus�t is. Bonyol�tja a dolgot, hogy "tipikus" k�r�m�p�t� nincs, az egyik id�s, a m�sik t�ls�lyos vagy beteg, de semmik�ppen sem tekinthet� "�tlagosnak". R�ad�sul az ipar rendelkez�s�re �ll� antropometriai adatok nagy r�sze am�gy is fiatal f�rfiakt�l sz�rmazik, gyorsan elavul�k (gondoljunk csak az akceler�ci�ra), �s egy-egy orsz�g statisztik�it nem is lehet sablonk�nt r�h�zni egy m�sik orsz�g lakoss�g�ra. Ez�rt (lenne) nagyon fontos az, hogy a tervez� a megc�lzott csoport speci�lis m�reteivel, adotts�gaival �s ig�nyeivel dolgozzon, p�ld�ul a sz�ps�gipar berendez�sein�l, eszk�zein�l a n�i test saj�toss�gait hangs�lyosan �p�tse be a term�kbe. Ez igen sok szempontot jelent, alapos egyeztet�seket �s tesztel�st k�v�n, ezt - �s a vele j�r� t�bbletkiad�st - sajnos, nem minden gy�rt� v�llalja.
Arra n�zve, hogy a v�llalkoz� szakember honnan tudhatja, mi az ergonomikus �s mi nem, mit �rdemes megvennie, mert hossz� t�von meg�ri a t�bbletkiad�st is, nem sok t�mpont adhat�. Nincs "ergon�miai v�djegy", �s a legt�bb dolgon nem l�tszik annyira nyilv�nval�an a c�lszer� kialak�t�s, mint mondjuk, egy professzion�lis oll� nyel�n. �ltal�noss�gban az�rt igaz az, hogy azok a c�gek, m�rk�k tudnak megkapaszkodni, nevet szerezni a piacon, amelyek ezeket a szempontokat sem hanyagolj�k el!
|
