M�g alig kezd�d�tt el a ny�r, t�bben m�ris t�r� k�pess�g�nk hat�r�n j�runk a h�s�g miatt. Ezen nincs is mit csod�lkozni, hiszen ahhoz, hogy ne forrjunk fel, szervezet�nknek �ri�si ener gi� kat kell bevetnie. A forr�s�gban a vizelettel �s a ver�t�kkel naponta legal�bb h�rom liter folyad�kot v�lasztunk ki, amellyel egy�tt rengeteg �sv�nyi anyagot is elvesz�t�nk. Ha ezt nem p� toljuk, s�lyos k�vetkezm�nyekkel sz�molhatunk, hiszen alap ve t� �let folyamataink �ppen az egyens�lyban l�v� v�zh�ztart� sunk t�l f�ggenek.
V�zre minden szervezetben lej�tsz�d� folya mat hoz sz�ks�g van: az em�szt�shez, a felsz�v�d�shoz, a t�panyagok sz�ll�t�s�hoz, anyagcser�nk �p�t� �s lebont� folya ma tai hoz, a keletkez� anyagcsereterm�kek �s m�reg anya gok kiv�laszt�s�hoz �s elsz�l l� t�s�hoz, a test sz�veteinek fel�p�t�s�hez, a testh�m�r s�k let szab�lyoz�s�hoz, a csontok �s az �z�letek m�k�d�s�hez, �s m�g so rol hatn�nk...
Az emberi test k�tharmada v�zb�l �ll, de min�l fiatalabb egy szervezet, ann�l magasabb a v�z tartalma: a magzat� mintegy 90%, az �jsz�l�tt� 80%, a feln�ttek� 70%, az id�sek� 60%.
A ny�ri k�nikul�ban gyakran �rezz�k, hogy szomjazunk, ennek t�ny�t azonban hajlamosak vagyunk elbagatelliz�lni. Pedig ekkor m�ris k� s�s ben vagyunk, hiszen a szomj�s�g�rz�s val� j�ban m�r maga a v�szjelz�s.
Amikor sz�nkat sz�raznak �rezz�k, torkunk kisz�radt, akkorra v�r�nk m�r bes�r�s�d�tt, s kevesebb oxig�nt k�pes sz�ll�tani. Ennek k�vet kezt�ben a sz�v er�sebb fokozatra kapcsol, gyorsabban ver, �gy a v�rnyom�s drasztikusan leesik. A v�rnyom�ses�snek k�sz�nhet�en f�rad�konyabbak lesz�nk, de egy�b kering�si zavarok sem ritk�k. A v�zvesztes�g miatt a b�r �s a ny�lkah�rtya kisz�rad, az agy v�rell�t�sa zavart szenved, ami a koncentr�ci� cs�kken� s� hez, illetve feled�kenys�ghez vezet.
Folyad�kig�ny
A feln�ttek napi folyad�ksz�ks�glete 2-3 liter, amely ig�ny megn� sportol�s, er�s fizikai munka sor�n vagy �ppen a ny�ri h�s�gben, de az �ghajlat �s a leveg� p�ratartalma is befoly�solja a sz�ks�gletet.
Fokoz�dik a sz�ks�glet:
- Testedz�skor, mert ekkor a kil�gz�ssel �s a verejt�kez�ssel rengeteg vizet vesz�t�nk, amely nek k�vetkezt�ben a v�r bes�r�s�dik �s romlik a v�gtagok kering�se. Sportol�knak minden k�p pen aj�nlatos inni testmozg�s el�tt, alatt �s ut�n is, hogy ezt a vesz�lyes �llapotot elker�lj�k. Ec�lra a legmegfelel�bbek az �gynevezett "izot�ni�s" italok, amelyek cukrokat �s �sv�nyi anyagokat tartalmaznak.
- A hasmen�s az egyik legnagyobb gond, ha t� vo li orsz�gokba utazunk, ahol a higi�n�s viszo nyok elt�rnek az �ltalunk megszokott�l. Nem egyszer a legalaposabb �vint�zked�sek ellen�re is fell�p a probl�ma. Ilyenkor az �sv�nyi anyagok �s a folyad�k p�tl�sa elengedhetetlen a kisz�ra d�s elker�l�se v�gett. A legide�lisabb, ha erre a c�lra gy�gyszert�rban kaphat� rehidr�l� oldatot v�s�rolunk, vagy h�zilag k�sz�tj�k el a k�vetkez�k�ppen: 1 liter forralt v�zben feloldunk 1 te�skan�l s�t �s 8 te�skan�l cukrot, majd negyed�r�nk�nt egy poh�rral elkortyolunk bel�le.
- Az ember �tlagos testh�m�rs�klete 36-37�C k�z�tt mozog, de egyes betegs�gek eset�n ez az �rt�k meghaladhatja a 37,5-38�C-ot. Ekkor besz�l�nk l�zr�l, ilyenkor r�z a hideg �s verej t� kez�nk. A szervezet anyagcser�je felgyorsul �s sokkal intenz�vebben �geti a t�panyagokat. Averejt�kez�ssel rengeteg folyad�kot vesz�t�nk, amit p�tolni kell, vagyis fogyasszunk el �r�nk�nt egy poh�r h�g�tott, vitamind�s gy�m�lcslevet.
Mit igyunk?
A foly�kony halmaz�llapot nem egyenl� az ide�lis szomjolt�ssal, hiszen egy�ltal�n nem mindegy, mit iszunk.
Az alkohol �s a k�l�ban tal�lhat� koffein j�val t�bb vizet v�laszt ki, mint amennyi a megivott mennyis�g volt. A k�vet kezm�ny teh�t m�g fokozottabb szomj� s�g �rzet, amelynek hat�s�ra m�g t�bb k�la vagy s�r fogy, �s ez �gy megy tov�bb.
A cukros �d�t�italok m�s okb�l ugyan, de ugyan�gy alkalmatlanok szomjolt�sra. A be vitt cukor hat�s�ra a szervezet vizet tart vissza, amelyet a cukor leboml�sa ut�n hir telen kienged, ennek eredm�nye ism�telten folyad�kveszt�s lesz, amely ez eset ben is t�bb, mint a bevitt mennyis�g.
Akkor teh�t mi alkalmas e c�lra?
Nem m�s, mint a leg�sibb elemek egyike, a v�z. Az m�r majdnem mindegy, hogy a csapb�l folyik-e vagy palackb�l t�ltj�k, hiszen haz�nkban a csapv�z min�s�ge j�nak mondhat�. Ha valaki egy �telt �zetlennek tal�l, azt mondja, hogy v�z�z�. Pedig a v�znek igenis van �ze, m�gpedig a benne l�v� oldott anyagokt�l f�gg, milyen. A kem�ny vizet t�bben ellens�gnek tekintik, mert hamarabb alakul ki t�le v�zk� le ra k� d�s, viszont ebben t�bb a kalcium, amely er�s�ti csontjainkat �s fogainkat. A kem�ny v�z maga sabb magn�ziumtartalma pedig a sz�vizmok mun k� j�t seg�ti. T�bben �ll�tj�k, hogy azokon a ter� le teken, ahol a csapb�l kem�ny v�z folyik, kevesebb a sz�vinfarktus.
Az �sv�nyv�z a m�lyb�l t�r el�, ahol �sv�nyi anya gokkal �s nyomelemekkel tel�t�dik, s a palackokba is e form�ban, esetleg sz�n-dioxiddal d�s�tva ker�l.
|
