A magyar nyelv szem�lcsk�nt emleget szinte minden, a b�r fel sz�n�b�l t�bb�-kev�sb� kiemelked� n�ved�ket. Ez a sz�kszav�s�g szakmai �s laikus k�r�kben egyar�nt sok f�lre�rt�sre ad okot, �gy j� t�ptalajt szolg�ltat a sok bajt okoz� t�vhitek terjed�s�nek.
A b�r felsz�n�n megjelen� k�pletek m�r els� figyelmes pillant�sra is sokf�l�k, fel�let�k, tapint�suk, sz�n�k, �letkorhoz val� k�t�d�s�k m�s �s m�s. A vari�ci�kra magyar�zatot ad elt�r� eredet�k �s sz�vettani szerkezet�k k�l�n b�z�s�ge.
A leggyakoribb szem�lcsfajt�k k�z� soroljuk a v�rusos szem�lcs�ket, az anyajegyeket, a b�r j�- �s rosszindulat� n�ved�keit �s az id�skori b�rjelens�geket.
A szem�lcs megnevez�s csak a v�rusos ere de t�ekn�l javasolt. A v�rusfert�z�s hat�s�ra a sejtb�l egy �j biol�giai rendszer keletkezik, egy �tprogramozott sejt, amelyben a v�rus szapor�ttatja mag�t, abszol�t parazitak�nt. Ab�r�n a papillomav�rusok fert�znek a leg gyakrabban. A k�z�ns�ges szem�lcs gyer mekeken, feln�tteken egyar�nt megjelenhet. S�rg�s, feh�res sz�n�, kem�ny, gyakran �rz� keny, apr� fekete pontocsk�kat tartal maz�, vagy ecsetszer�en el�gaz�d� n�ved�k.
Gy�gy�t�s�ban a legelterjedtebb a helyi ke ze l�s ecsetel�szerekkel, vagy a m�t�ti elt�vo l� t�s l�zerrel, elektromos t�vel, esetlegesen fagyaszt�ssal is elmulaszthat�.
A fut� vagy lapos szem�lcs f�leg az arcb�rt t�madja, alig �szrevehet�, b�rsz�n�, lapos n�ved�kek form�j�ban. Gyorsan terjedhet, f�leg, ha valaki kapirg�lja. Gy�gy�t�s�ban ecsetel�szereket, h�mlaszt� kezel�seket alkal mazunk.
A v�rusos szem�lcs�k a ny�lkah�rty�val bo r� tott ter�leteken is megjelenhetnek, kar fi ol szer� n�ved�ket k�pezve. Ez a condyloma vagy hegyes f�gg�ly. Kezel�s�t, kivizsg�l�s�t felt�tlen�l szakorvosra b�zzuk!
Az anyajegyek k�z�l leggyakrabban a fes t� kes t�pusokkal tal�lkozunk, lehetnek velesz� le tettek vagy szerzettek. 35 �ves korig b�r mikor megjelenhetnek, pubert�skorban, ter hess�g eset�n sz�muk �s m�ret�k gyorsan szapo rod hat. A legk�l�nb�z�bb alak�ak �s sz�r�z�ttek is lehetnek. Jelent�s�g�k, hogy kr�nikus irri t� ci�, d�rzs�l�d�s, napf�ny, le �g�s hat�s�ra rosszindulat� melan�m�v� v�lhatnak, ami az egyik legagressz�vebb em be ri daganatf�les�g. A p�ciens �let�nek meg ment�se a korai fel is mer�sen m�lik.
�vente ellen�riztess�k anyajegyeinket b�r gy�gy�sszal, negyed�vente vegy�k magunk sz�mba �ket szisztematikusan az eg�sz test fel�leten! B�rmilyen v�ltoz�s eset�n (sz�n, m�ret, szeg�ly, gyullad�s) azonnal jelent kez z�nk az orvosn�l.
A b�r j�indulat� k�t�sz�vetes n�ved�kei, az �gynevezett fib r�m�k nagyon gyakoriak. �ltal�ban a h�n al jakban �s a nyak k�r�l tal�lhat�ak, kocs� nyo sak, puh�k, vil�gos barn�k. D�r zs� l�d het nek, begyulladhatnak, kocs�nyuk meg te ke redhet, bev�rezhetnek. Elt�vol� t� su kat b�z zuk szakemberre!
Az id�skori b�rjelens�gek k�z� a szenilis h�m sze m�lcs�ket, az �regkori �rdagana to kat, az an gi�m�kat, a t�lburj�nz� lebenyes faggy� miri gyeket, a b�rr�kmegel�z� elsza ru sod�si za va rokat �s a val�di h�mdagana to kat, a b�r r� ko kat soroljuk. A diagn�zis m�r egyszer� meg te kint�ses klinikai vizsg�lattal nagy val� sz� n� s�g gel meg�llap�that�, ez egy �ttal meg hat� roz za a gy�gy�t�s lehets�ges m�dozatait. Ezek d�nt� t�bbs�ge k�l�nb�z� invazivit�s�, helyi �r z�stelen�t�ssel elv�gez he t� ambul�ns m �t�t. Az elt�vol�tott n�ved�k sz�vettani vizs g� la ta elengedhetetlen, ennek eredm�nye teszi teljess� a vizsg�lati anyagot. �gy tiszt�zhat� a ke ze l�s eredm�nyess�ge, az �p �s a beteg sz� ve tek k�z�tti kapcsolat, ez alapj�n hat� roz hat� meg az ellen�rz�s, a gondoz�s. A b�r daga na tok k�z�l m�g az eset legesen rossz indu la t� elv�ltoz�sok is szinte kiv�tel n�lk�l t�k�le te sen gy�gy�t ha t�ak.
|
