A ny�r, az �d�l�s �s a napf�ny elv�laszthatatlan tartoz�ka �let�nknek, b�r n�ha furdal a lelkiismeret, megtett�nk-e mindent a fokoz�d� UV terhel�s �ltal kiv�ltott, korai �s k�s�i b�rk�ro so d�sok megel�z�s�re...
A korai k�rosod�st mindenki j�l ismeri, nap�g�snek nevezz�k. Enyh�bb esetben m�l�, f�jdalmas b�rp�rt �szlelhet�nk, s� lyo sabb form�ban rossz �ltal�nos k�z �r zet, �melyg�s, fejf�j�s (napsz�r�s) mel lett ak�r h�lyagos b�rreakci�, er� teljes h�m l�s jelentkezhet.
B�rmennyire hamar elm�lnak ezek a t� netek, azonban b�r�nk - sajnos - nem felejt, �s b�r l�t sz� lag regener�l�dik, a f�nyk�rosod�sok m�gis �sszegz�dnek ben ne: mara dan d� pigmentfoltoss�g, r�n cosod�s, j�-, illetve rosszindulat� b�r daganatok jelenhetnek meg n�h�ny �v m�lva.
A barn�bb b�rt�pusok t�bb term�szetes v�d�faktort, melanint tudnak termelni, ez�rt n�luk m�rs�keltebb a r�vid hull�m hossz�s�g� UV sug�rz�s �ltal kiv�ltott genetikai b�rk�rosod�s. A t�bb melanin pedig nagyobb hat�konys�ggal nyeli el a nagy ener gi�j� fotonokat.
Ad�dik teh�t a k�rd�s, vajon a vil�gosabb b�r�ek teljesen v�dtelenek a f�ny k�ros�t� hat�sa ellen? Mit tehet�nk b�r�nk v�delm�re a napoz�s el�tt?
Szervezet�nk felk�sz�t�s�n m�lik minden. Meg felel� t�pl�l�kkieg�sz�t�k szed�s�vel bels� f�ny v�delmet adhatunk b�r�nknek. Ezek az anyagok a vitaminok k�z�tt tal�lhat�ak, csak c�lzatosan meg kell emeln�nk n�melyik�k napi d�zis�t. Av�zold�kony vitaminok k�z�l legfontosabb szabadgy�k-k�z�mb�s�t� a C-vitamin. A napo z�s el�tti id�szakban �s v�gig a napf�nyben javasolt nagyobb, napi 1000 mg-os fogyaszt�sa.
Persze nem mindegy, melyik k�sz�tm�nyr�l van sz�: a lass�, folyamatosan old�d�, tart�s v�r szintet biztos�t� v�ltozatot r�szes�ts�k el�nyben. A m�s jelleg� k�sz�tm�nyek hamar felsz�v�dnak, de hamar ki is �r�lnek a kiv�laszt� szerv rend szeren kereszt�l.
A zs�rold�kony vitaminok k�z�l a legfontosabb antioxid�ns a term�szetes f�nyv�d� hat�ssal is rendelkez� E-vitamin. A napi adagot jelent�sen kell n�velni, a legmagasabb hat�anyag-tartalm� (400 mg) kapszul�b�l ak�r 2-3 db is bevehet� a szervezet rakt�rainak felt�lt�s�re. T�ladagol�si t�net nem ismert. A bels� kezel�st a napoz�s el�tt k�t h�ttel c�lszer� megkezdeni.
A b�r el�kezel�se, kondicion�l�sa helyileg is nagyon fontos. Abba kell hagyni minden, a sza ru r�teget v�kony�t�, peeling-kezel�st, mert ezzel cs�kkentj�k a b�r term�szetes v�delm�t fokoz� elhalt h�mr�teg vastags�g�t, a f�nyk�rget. Ez a r�teg �nmag�ban 40%-os f�nyelnyel� �s vissza ver� k�pess�ggel rendelkezik.
A b�r rugalmass�g�t fokoz�, sz�razs�g�t enyh�t� F-vitamin j� hat�s�. A pantenol, vagy m�s n�ven B5-provitamin fokozza a h�m regener�ci�s k�pes s�g�t. A nagy d�zis� E-vitamint helyileg is alkalmazhatjuk, a b�r sokat k�pes rakt�rozni bel�le. A pigmenttermel� sejtek, a melanocit�k norm�lis m�k�d�s�kh�z sok tirozin-aminosavat ig�nyel nek, ezzel is d�s�thatjuk a h�mot. A szo l� rium kozmetikumok k�z�tt tal�lhatunk ilyen barnul�s akceler�torokat, amelyek sok tirozint tartal maz nak, vagyis az el�anyagot biztos�tj�k a melanin biopolimer szint�zis�hez. Nem v�denek a f�nyt�l, viszont el�seg�tik a f�nyv�d� pigment kiteme l� s�t.
A napoz�s el�tti b�r fel k� sz�t�s r�sz�t k�pezheti a m�rs�kelt szol�riu mo z�s. Heti k�t alkalommal ig�nybe v�ve, emelked� besug�rz�si id�vel emelhetj�k b�r�nk napf�ny t�r� k�pess�g�t.
A b�r napoz�sra val� felk�sz�t�s�t alapos �nvizs g� lattal kezdj�k, hogy kiz�r�lag t�k�letesen eg�sz s� ges, b�rbetegs�gmentes b�rfel�lettel men j�nk a nap ra. Minden m�s esetben - f�k�nt, ha alkalmi vagy rend szeres gy�gyszerszed�k va gyunk - felt�tlen�l k�r j�k ki kezel� orvosunk vagy b�rgy�gy�szunk v�le m� ny�t a gy�gyszer f�ny �rz�keny�t� vagy foto toxikus hat�s�t illet�en.
|
