Sokunk �let�t keser�tik meg a l�bfejen l�v� b�rkem�nyed�sek, megvastagod�sok, ty�kszemek. F�jdalmasak, nehez�tik a j�r�st, n�ha berepednek, v�rezhetnek, l�tv�nyuk sem �ppen leny�g�z�. Sokan b�rbetegs�gnek gondolj�k ezeket a k�pz�dm�nyeket, pedig ritka kiv�telt�l eltekintve (teny�ri, talpi �r�kletes keratoderm�k) m�sodlagos b�rjelens�gr�l van sz�.
A b�r nem mag�t�l vastagodik, kem�nyedik meg, hanem az egyenetlen terhel�s miatti er�sebb nyo m�s provok�lja ezt a "munkahiperkerat�zist". Vagy is az ok legt�bbsz�r a l�bfej statikai, orto p� diai rend elleness�g�ben, a l�bujjak deformi t� s� ban rej lik.
L�bfej�nk �z�letei, a har�nt- �s a keresztboltozat az egyik legjobban ig�nybe vett �z�letcsoportunk. A k�t l�bon j�r�s miatt nagy a terhel�s, �s csak t�k�letes l�bfel�p�t�s eset�n oszlik meg az ide�lis m�don a testt�meg a talpunkon.
A legkisebb deformit�s, l�dtalp, boltozati rend el le nes s�g, b�ty�kk�pz�d�s, az ujjhajl�t� inak r�vi d� l� se miatti kalap�csujjak rend ellenesen osztj�k meg a talp terhel�s�t. Emiatt a nagy nyom�snak kitett ter�leteken a fokozott ig�ny be v�telre adott v�lasz reakci�k�nt vastagodik meg a szarur�teg, amely k�s�bbiekben m�g jobban nyomja az �r z� keny ter�leteket, a f�jdalom�rz� ideg v�g k�sz� l�keket. Ez a f�jdalom miatt pedig �jabb k�ny szer tart�st �s foko z�d� ortop�diai, anat�miai elt�r� seket okoz. Akiala kul� "�rd�gi k�rb�l" alig van ki�t.
A probl�ma megjelen�s�t gyakran mi is el�seg�tj�k rossz, nem l�bbar�t, nem ergonomikus cip� vi se l�ssel. A divat h�bortjait k�vetve n�ha eg�sz s�g telen�l magas t�sarkokon tipeg�nk, vagy kihe gye zett, elkes kenyed� orr� kalod�kba z�rva j� runk, k�vetve a r�gi jap�n �s k�nai, gyermekkort�l elnyo mor�tott l�b hagyom�ny�t, amely feln�tt korra j�r�sra csaknem alkalmatlann� v�lt.
A megold�s teh�t "l�bonfekv�": k�vetkezetes, eg�sz s� ges cip�viselet. Minden tev�kenys�ghez - sport hoz, munk�hoz egyar�nt - a legmegfele l�b bet v�lasszuk!
A l�b boltozati rendelleness�geit m�r megjele n� s�k kezdet�n ortop�diai gy�gy� sza ti seg�d eszk� z�kkel, vagy sz�ks�g eset�n m� t�t tel korri g�l tas suk a de for mit�sok meg el� z� s� re. Agy�gy torna, a l�bfej spe ci�lis gyakorlatai, az izom er�s�t�s is sokat jav�t hat - szak em ber veze t� s� vel.
A m�r kialakult b�rkem�nyed�seket, ty�kszeme ket v�kony�tani kell, puh�tani, old� ken�cs�kkel le v� lasz tani. Az er�szakos ny�rb�l�s, a peng�vel t�r t� n� farag�s csak ideig-�r�ig seg�t, mert ha az �z�letek szintj�n nem t�rt�nik korrekci�, akkor csak egyre gyor sabban fog visszan�ni a b�rkem� nye d�s az ism�telt lev�g�s hat�s�ra.
Hasznosak lehetnek a gy�gybet�tek, az ujjak k�z� helyezett t�vtart� szivacsok, gy�r�k, a b�tyk�k fel� let�re ragasztott, �ntapad�, puha korongok. Sokat seg�tenek a megvastagodott b�r puh�t� s� ban a karbamid- �s szalicilsav-tartalm� faggy�k.
Ha a ty�k szem vagy a b�rkem�nyed�s t�l vastag g�, f�jdalmass� v�lik, esetlegesen begyullad, akkor orvoshoz kell fordulnunk, aki helyi �rz�ste le n�t�s ut�n lev�lasztja, kiv�gja az enormisan meg vas ta go dott b�rt, a t�skeszer�en m�lybe ha to l� szaru csa pot. Pedik�r�sh�z is fordulhatunk, a legjobb meg ol d�s, ha rendszeresen, nem pedig alkal mank�nt keres s�k fel a l�b�pol� szalont.
Ha az ortop�diai rendelleness�g olyan durva, hogy sem bet�ttel, sem m�t�ttel, sem gy�gytorn�val nem gy�gy�that�, akkor csak egy�nileg, saj�t kaptaf�ra elk�sz�tett ortop�d gy�gycip� seg�t, amelynek el k� sz� t�se hossz� id�t, nagy szak�rtelmet, sok pr�b�t ig� nyel.
Bizonyos id�k�z�nk�nt orvosi gy�gy�szati se g�deszk�z receptre biztos�t�si alapon �rt�mo ga t�s j�r a betegnek a gy�gycip�h�z.
|
