A vitaminokr�l sok sz� esik, emiatt hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mindent tudunk r�luk. Pedig nem biztos, hogy ez �gy van, hiszen ha j�l belegondolunk, sz�mos k�rd�s mer�l fel benn�nk, a v�laszt viszont nem mindig tudjuk pontosan. Azt tudjuk, hogy a tej j� kalciumforr�s, a citrusf�l�kben sok a C-vitamin, de ha f�rad�konyak vagyunk vagy elkezd hullani a hajunk, esetleg �sz�lni kezd�nk, t�bbnyire csak tal�lgatunk, vajon mire is �hezhet szervezet�nk. Ez�rt arra gondoltunk, felfedj�k a titkot �s megv�laszoljuk az oly sokszor feltett k�rd�seket, vagyis a t�netek alapj�n kider�tj�k, milyen vitaminb�l vagy �sv�nyi anyagb�l van hi�ny szervezet�nkben. Arra is megkeress�k a v�laszt, hogy az egyes �llapotokon milyen t�panyagok p�tl�s�val tudunk jav�tani.
B�relv�ltoz�sok
Az A-vitamin sz�mos egy�b hat�sa mellett n�lk�l�zhetetlen a sejtoszt�d�shoz �s-n�veked�shez, a b�r, illetve a ny�lkah�rtya �pen tart�s�hoz. Hi�nya a b�r �s a ny�lkah�rty�k kisz�rad�s�hoz, fert�z�sekre val� fokozott hajlam�hoz vezetnek.
A t�ladagol�s vesz�lyess�g�t tekintve is tal�n a legfontosabb az A-vitamint kiemelni, hiszen ez esetben azonfel�l, hogy a b�r nagym�rt�kben kisz�rad, h�mlik, viszket, terhess�g alatt magzati k�rosod�s l�phet fel.
A B2-vitamin szint�n fontos b�r�nk eg�szs�ge �rdek�ben, hi�ny�ban ugyanis sz�jsz�razs�g, sz�jzugbereped�s, h�ml�, v�r�s gyulladt b�r j�n l�tre. Jellemz�, f�leg serd�l�k k�r�ben a kellemetlen pattan�sok kialakul�sa, amelyek a B2-vitamin hi�nya miatt a faggy�mirigyek elz�r�d�s�nak �s gyullad�s�nak k�vetkezt�ben b�jnak el�.
A niacin b�rv�d� szerepe k�zismert, hiszen a pellagra nev� betegs�g (olaszul pelle agra = durva b�r) ennek hi�ny�ban j�n l�tre, m�gpedig azokon a helyeken, ahol sok kukoric�t fogyasztanak. Kutat�sok kider�tett�k, hogy egy esszenci�lis aminosav, a triptof�n niacinn� k�pes �talakulni, �gy a nagy kukoricafogyaszt� n�pekn�l, amelyek triptof�ntartalm� �lelmiszerekb�l t�bbet fogyasztanak, nem alakul ki a betegs�g. A niacint mesters�gesen is el� lehet �ll�tani, �gy sz�les k�rben haszn�lj�k lisztes �ruk d�s�t�s�ra. Legjobb term�szetes forr�sai a sov�ny h�sok, a m�j, az �leszt� �s a teljes ki�rl�s� gabon�k.
A B5-vitamin (pantot�nsav) is n�lk�l�zhetetlen b�r�nk �ps�g�nek �s sz�ps�g�nek meg�rz�s�hez, hi�nya azonban gyakorlatilag nem fordul el�, mint nev�nek jelent�se is mutatja: "minden�tt jelen l�v�". A legnagyobb mennyis�gben azonban a sz�raz h�velyesekben, a brokkoliban, a m�ngoldban, a bels�s�gekben �s a toj�sban tal�lhat�.
C-vitamin n�lk�l nem k�pz�dik kollag�n, amely a b�r k�t�sz�vet�nek alapanyaga �s az egyik legr�gebben ismert nedvess�gmegtart� anyag. Hi�ny�ban a b�r rugalmass�ga, tart�sa cs�kken, v�g�l sz�p lassan megereszkedik.
A felsoroltakon k�v�l a D-, az E-vitaminnak �s a biotinnak van szerepe a b�r eg�szs�g�nek megtart�s�ban.
A nyomelemek k�z�l kett�t �rdemes kiemelni, ezek: a cink �s a r�z. A cink fontos nyomelem, hiszen szinte valamennyi sejt�nkben jelen van. Az �j sejtek k�pz�d�s�hez elengedhetetlen jelenl�te, hi�ny�ban romlanak a sebgy�gyul�si folyamatok. A cink jobban hasznosul �llati, mint n�v�nyi eredet� �lelmiszerekb�l.
A r�znek nagy szerepe van a k�t�sz�vet k�pz�s�ben, illetve a b�r sz�n�t meghat�roz� fest�kanyag, a melanin el��ll�t�s�ban is. Sok r�z tal�lhat� a m�jban, a tenger gy�m�lcseiben, a kaka�ban �s a kem�ny h�j� gy�m�lcs�kben.
Hajprobl�m�k
A-vitamin hi�ny�ban hajunk k�nnyen elvesz�ti f�ny�t, csillog�s�t, ez�rt gondoskodnunk kell az elegend� mennyis�g bevitel�r�l.
A hajhull�st�l szenved�k t�bbnyire valamilyen k�ls�leg haszn�latos szert�l, k�l�nb�z� beavatkoz�sokt�l v�rj�k a csod�t ahelyett, hogy az oly sok �lelmiszerben megtal�lhat� B-vitaminokb�l tankoln�nak fel.
A hajhull�st sokszor stressz id�zi el�. Azokn�l, akiket gyakran �r stresszhat�s, t�bbnyire alacsony a B-vitamin-szint. A pantot�nsav (B5-vitamin) seg�t, hogy hajunk er�teljes �s eg�szs�ges legyen.
A folsav pantot�nsavval �s para-amino-benzoesavval (a B-vitamincsoport �jabban felfedezett tagja) egy�tt k�slelteti a haj �sz�l�s�t. A legt�bb �lelmiszerben megtal�lhat�, de k�l�n�sen j� forr�sai a m�j, az �leszt�, a z�ld lev�lz�lds�gek, a h�velyesek, tov�bb� az olajos magvak.
A hajhull�s �s az �sz�l�s mellett a legt�bb bossz�s�got a korp�sod�s okozza. A sz�raz fejb�r �s a korp�sod�s egyar�nt cinkhi�nyra utalhat.
Roml� fogak, t�r�keny csontok
Kalcium- vagy D-vitaminhi�ny eset�n felgyorsul a csontsz�vet le�p�l�se, �gy a csontok k�nnyebben t�rnek, a fogak pedig rohamosan romlani kezdenek.
A kalcium ugyanis fontos alapanyaga a csontoknak, amelyek a szervezet teljes kalciumk�szlet�nek mintegy 99 %-�t tartalmazz�k, a D-vitamin pedig a kalcium b�lb�l val� felsz�v�d�s�t seg�ti a v�rbe. Helyes t�pl�lkoz�ssal, vagyis sok zs�rszeg�ny tej, tejterm�k, z�lds�gek, h�velyesek, teljes ki�rl�s� lisztb�l k�sz�lt term�kek fogyaszt�s�val, valamint testmozg�ssal �s m�rt�ktart� napoz�ssal n�velhetj�k szervezet�nk kalcium- �s D-vitamin-rakt�rait.
F�rad�konys�g
Ezen t�net vashi�ny eset�n fordul el� a leggyakrabban, de a C-vitamin �s a cink lehets�ges hi�nya is hozz�j�rulhat kialakul�s�hoz. A vas r�szt vesz az oxig�nsz�ll�t�sban �s
-t�rol�sban, jav�tja a testi er�nl�tet, valamint fokozza az immunit�st. Hi�ny�ban gyeng�l az ellen�ll� k�pess�g �s v�rszeg�nys�g alakul ki. A cink ellen�rzi �s ir�ny�tja az anyagcsere-folyamatokat, az enzimrendszerek m�k�d�s�t, amelyek megfelel� funkci�ja mind az energiatermel�sben, mind pedig a sejtek �ps�gben tart�s�ban fontos szerepet j�tszanak.
Vasban �s cinkben b�velked� �lelmiszerek, �gymint sov�ny h�sok, sz�jabab, leveles z�lds�gek, aszalt gy�m�lcs�k, olajos magvak, tenger gy�m�lcsei �s teljes ki�rl�s� gabon�kb�l k�sz�lt p�k�ruk fogyaszt�s�val seg�thet�nk e folyamatokban. Ha egyidej�leg C-vitamint is magunkhoz vesz�nk, a vasfelsz�v�d�s fokoz�dik, vagyis c�lszer� a gazdag vasforr�sok mell� p�ld�ul meginni egy poh�r frissen facsart narancslevet.
Idegess�g
Legnagyobb vitaminegy�ttes�nk, a B-vitamin-komplex komolyan kiveszi a r�sz�t szellemi k�pess�geink frissen tart�s�ban, hiszen seg�t felszabad�tani a t�panyagokb�l az energi�t.
Ha B-vitaminokb�l keveset fogyasztunk, az fokozott ingerl�kenys�ghez, idegess�ghez, szorong�shoz, s�t, depresszi�hoz vezethet. Nem v�letlen, hogy a "stressz-k�sz�tm�nyeket" B-vitaminokb�l, C-vitaminb�l �s magn�ziumb�l �ll�tj�k �ssze. A B-vitaminok r�szt vesznek a v�r�sv�rtestk�pz�sben, vagyis a sz�vetek - �gy az agysz�vet - oxig�nell�t�s�ban is.
A B1-, B5-, B6-, B12-vitamin, valamint a niacin (B3) hozz�j�rul az inger�letvezet� vegy�letek m�k�d�s�nek �sszehangol�s�hoz, �gy fokozva a mem�ri�t �s a felismer�-k�pess�get. Megfelel� B1-vitamin-fogyaszt�ssal megel�zhet� a feled�kenys�g, a zavarts�g, s�t, ak�r a depresszi� is. A gabonaf�l�k, az olajos magvak, az �leszt�, a sz�raz h�velyesek, illetve a sov�ny h�sok b�velkednek ezekben az elemekben.
Sz�kreked�s
Szorul�sos t�neteket els�sorban a rosthi�nyos t�pl�lkoz�s okoz, de enyh�t�s�ben a B-vitamin-komplex is szerepet v�llal. Rostban gazdag �lelmiszereink els�sorban a h�ntolatlan gabonamagvak, amelyekhez f�k�nt pelyhes�tett form�ban (rozs-, �rpa-, b�za- �s zabpehely), valamint m�zlik�nt juthatunk. A pelyhes�tett gabonamagvak a magok eredeti beltartalmi �rt�k�nek 70-90%-�t meg�rzik. J� rostforr�snak sz�m�tanak m�g a teljes ki�rl�s� lisztb�l k�sz�lt kenyerek, a gy�m�lcs�k �s a z�lds�gek is.
Janovits Gabi
dietetikus
|
