Nagyany�ink a s�padt kisl�nyokat olyan alm�val etett�k, amelybe kor�bban vassz�geket sz�rtak. Az alma savtartalma rozsd�ss� tette a sz�geket, s mivel a rozsda tulajdonk�ppen vasoxid, az alma tel�t�d�tt vassal. A s�padts�gnak, a f�rad�konys�gnak, a hajhull�snak �s a k�rm�k t�redezetts�g�nek legt�bbsz�r a vashi�ny az oka.
Mi�rt hi�nyozhat szervezet�nkb�l a f�ldk�reg negyedik leggyakoribb eleme?
A jelens�g a szervezet cs�kkent vasfelsz�v�-k�pess�g�vel, illetve v�rz�ses eredet� vasveszt�ssel magyar�zhat�. A felsz�v�d�si zavar oka lehet t�bbek k�z�tt a B12-vitamin hi�nya, a gyomor- �s a m�jbetegs�g, a hasmen�s, de ak�r a pajzsmirigyprobl�ma is. A v�rz�sb�l ered� vashi�ny pedig legink�bb a gyomor- �s b�lrendszer, az arany�r v�rz�sei, valamint a menstru�ci�s zavarok k�vetkezm�nye.
A vas a hemoglobin, m�g a hemoglobin a v�r�sv�rtest alkot�eleme. A hemoglobin-molekul�ban a vas k�t vegy�rt�k� (ferro) form�ban fordul el�, amely d�nt� szerepet j�tszik az oxig�nnek a t�d�ben val� megk�t�s�ben �s a m�k�d� sz�vetekben val� lead�s�ban.
Azt sokan tudj�k, hogy vas n�lk�l a v�r nem k�pes oxig�nt sz�ll�tani a sz�vetekbe, arr�l azonban m�r kevesebben hallottak, hogy a hemoglobin �ltal sz�ll�tott oxig�n tov�bbi felhaszn�l�s�hoz a sejtekben, a t�panyagok oxid�ci�j�hoz szint�n sz�ks�g van r�.
A vashi�nyos v�rszeg�nys�g kialakul�s�nak tekintet�ben a n�k a legvesz�lyeztetettebbek. Egy �tlagos menstru�ci� 5 napja alatt mintegy 130 ml v�rt vesz�t szervezet�k, ami igen jelent�s mennyis�g, hiszen 1 dl v�rben kb. 50 mg vas tal�lhat�.
A t�pl�l�kkal felvett vasnak test�nk csak kis sz�zal�k�t tudja hasznos�tani, ami az jelenti, hogy a naponta �tlagosan fogyasztott 10-15 mg vasb�l csup�n 1-2 mg sz�v�dik fel. A vas a k�l�nb�z� �lelmi anyagokb�l elt�r� m�don hasznosul. Az �llati eredet� �lelmiszerekb�l (h�sb�l, halb�l, m�jb�l, toj�sb�l) jobban (kb. 15%), m�g a n�v�nyiekb�l rosszabbul (kb. 1-5%). Legf�bb vasforr�snak a h�sok, a m�j, a bels�s�gek, a halak �s a toj�ss�rg�ja maradt. N�v�nyi eredet� �lelmiszereink k�z�l pedig a sz�j�t, a teljes ki�rl�s� kenyereket, a h�velyeseket, az olajos magvakat, valamint a zabpelyhet �rdemes megeml�ten�nk, mint vasban gazdag nyersanyagokat.
A vasfelsz�v�d�s seg�t�i
A savas k�zeg seg�ti a vas felsz�v�d�s�t, �gy a veget�ri�nusok, illetve a kev�s h�st fogyaszt�k szervezet�ben p�ld�ul a C-vitamin el�seg�ti a vas felsz�v�d�s�t. E t�pl�lkoz�s h�vei ugyanis els�sorban n�v�nyi eredet� vashoz jutnak, amely k�nnyebben hasznosul akkor, ha vele egy�tt C-vitamin-tartalm� �lelmiszereket is fogyasztunk.
A r�z ugyancsak seg�ti a vas felsz�v�d�s�t, de a v�r�sv�rtestek megfelel� m�k�d�s�hez sem n�lk�l�zhet�.
Ahhoz, hogy a vas hasznosulhasson szervezet�nkben, az el�bbieken k�v�l kobaltra �s mang�nra is sz�ks�g�nk van.
Vasp�tl�sra rendelkez�sre �llnak m�g tablett�k, kapszul�k, pezsg�tablett�k �s injekci�k is.
Napi vassz�ks�glet:
feln�ttek: 10-18 mg
�llapotos n�k: 15-25 mg
szoptat� n�k: 15-20 mg
csecsem�k: 5-10 mg
gyermekek: 10-20 mg
|
