Tegye fel a kez�t az, aki tal�lkozott m�r olyan emberrel, aki az arc�ra kezdett h�zni! Vagy a f�l�re! Esetleg az alkarj�ra, net�n a h�t�ra... Igaz�n nem t�l sok kar lenghet a leveg�ben, hiszen a bajok elj�vetel�t tipikusan nem ezek a testt�jak jelzik. A j�l�t (�s a lustas�g) der�kt�jon m�ri r�nk az els� csap�st!
Figyelm�nk �s elsz�nts�gunk cs�kken�s�t, �nkontrollunk lazul�s�t (j�val ritk�bban �s m�g mindig vitathat�an a genetikus vagy a hormon�lis hat�sokat) a hasi ter�letek "meger�s�d�se" jelzi. H�lgyekn�l ez az el�bb v�szes dudorod�snak indul�, majd "k�t�nyesed�sbe" kezd� pocak k�p�ben k�sz�n be, m�g urakn�l almaszer� g�mb�ly�d�ssel (ami sokszor zsigeri elh�z�sra is utalhat) jelentkezik. Ezzel egy id�ben az "�sz�gumi", a "kappanh�j" megjelen�s�re is lehet sz�m�tani, amit (f�k�pp a n�kn�l) a farpof�k �s a combok tereb�lyesed�se k�s�rhet.
Eg�szs�g�gyi k�vetkezm�nyk�nt a f�rfias jelleg� elh�z�s els�sorban magas v�rnyom�shoz, zs�r- �s cukor-anyagcserezavarokhoz, esetleg s�lyos sz�v- �s �rrendszeri k�rosod�sokhoz vezethet. A k�rte form�j�, n�ies t�pus� pedig t�bbnyire mozg�sszervi probl�m�kat, vissz�rb�ntalmakat, legrosszabb esetben t�d�emb�li�t eredm�nyez. V�g�l pedig, minden elh�z�s jelent�sen n�veli a cukorbetegs�g �s a daganatos megbeteged�sek el�fordul�s�nak val�sz�n�s�g�t.
El�sz�r is, gyarapod�sunknak m�g ilyenkor, a pocakosod�s, a "fen�kneh�z" alkat kezd�d� kialakul�sakor kell meg�lljt parancsolni! Egy�rtelm�en az a leghasznosabb, ha az �trendi v�ltoztat�sok mellett komoly edz�sbe kezd�nk, ugyanis a nem sportol� sov�nyak (<25 testt�meg-index) haland�s�ga k�tszer akkora, mint az edzett t�ls�lyosak� (>27,8 BMI)!
Igen, val�ban, a hason �s hast�j�kon n�ha makacsul megmarad a felesleg, �s csak nagy kitart�ssal lehet elt�ntetni. R�ad�sul sokan �s t�vesen azt hiszik, ha bizonyos testt�jakra "gy�rnak", majd ott fogynak is. Erre viszont semmi garancia! Ahhoz, hogy a szervezet a zs�rsavakhoz ny�ljon, legal�bb 30 percnek intenz�v mozg�ssal kell eltelnie. Ez azt jelenti, hogy a maxim�lis pulzussz�munk - ez 220 m�nusz az �letkorunk - 65-75 sz�zal�k�val kell megterhelni magunkat. Ezt h�vjuk kardio-programnak. Test�nk ugyan haszn�l el zs�rt m�r az edz�s kezdet�n is, de keveset, ink�bb a sz�nhidr�tot �geti el. Az ezut�n k�vetkez� f�l-egy �ra eredm�nyez fogy�st, de a zs�r lebont�s�nak hely�t a szervezet "szabadon v�lasztja", vagyis lehet, hogy �ppen l�pcs�z�nk, m�gis a hasunk apad. A l�nyeg persze az, hogy fogy a testzs�r, ezt kell kieg�sz�teni azzal, hogy a k�nyes helyeken "toniz�ljuk" az izmot, azaz nagy s�r�s�ggel, de viszonylag kis terhel�ssel mozgatjuk. Ha minden j�l megy, �r�lhet�nk a fogy�snak.
Ha a megfelel� �trend �s a rendszeres, specifikus mozg�s nem vezet el a kell� eredm�nyhez �s ha a megbeteged�st is kiz�rta az orvos, csak akkor val�sz�n�s�thet�, hogy a f�l�sleg lerak�d�s�nak alkati oka van. Ilyenkor elfogadhat� a komfort�rzet jav�t�s�hoz �s pszichikai szempontb�l is a zs�rsz�vet mesters�ges elt�vol�t�sa, a lesz�v�s. A zs�rlesz�v�s alakform�l�, kont�rjav�t� m�t�t, �s b�r kilogrammokkal is cs�kkentheti a tests�lyt, nem az a c�lja. Jellemz�en onnan t�vol�tja el a f�l�sleget, ahonnan az m�s m�don (p�ld�ul fizikai terhel�ssel) nem t�nik el. A m�t�t sor�n az adott testt�jon f�l-egy centim�teres metsz�seket ejtenek, majd ultrahanggal fellaz�tj�k, ut�na pedig v�kuummal elt�vol�tj�k a felesleges zs�rt. Altat�sban, helyi �rz�stelen�t�ssel t�bb �s nagyobb ter�let zs�rlesz�v�s�t is el lehet v�gezni (a kit�gult, rugalmatlan b�r, sajnos, a beavatkoz�s ellen sz�l, ekkor m�r komolyabb plasztik�z�s lehet sz�ks�ges). A m�t�t ut�n k�l�nleges, rugalmas nadr�got kell hordani kb. 4-6 h�tig, megel�zend� a v�ral�fut�sok kialakul�s�t �s el�seg�tend� a b�r 1-2 h�nap m�lva �rt�kelhet�. Komplik�ci�k nemigen jelentkeznek, �s az elt�vol�tott zs�r is csak ritk�n rak�dik le �jra az adott ter�leten. Azt az�rt semmik�pp nem szabad elfelejteni, hogy egy ilyen beavatkoz�s mindenk�ppen egy k�zepesen s�lyos m�t�t hat�saival terheli meg a szervezetet.
|
