Az antioxid�nsokr�l sokat hallunk az ut�bbi id�ben, de idegen fogalomr�l l�v�n sz�, n�mi misztikum lengi k�r�l. A sz� pontos jelent�s�t ugyanis csak kevesen ismerik.
A szervezetben az anyagcsere-folyamatok sor�n szabad gy�k�k keletkeznek, hiszen a bonyolult �g�si folyamatok nem zajlanak mindig t�k�letesen. Ennek eredm�nyek�ppen t�bb olyan oxig�n- �s n�h�ny nem oxig�n molekula j�n l�tre, amelyek p�ratlan elektronokkal rendelkeznek. Ezek az elektronok igyekeznek p�rt tal�lni maguknak, ak�r olyan �ron is, hogy megbontanak �s ak�r visszaford�thatatlanul is megk�ros�tanak m�s alapvet� vegy�leteket. Nos, ezeket az agressz�v "rabl�kat" nevezz�k szabad gy�k�knek.
Az antioxid�ns vegy�letek - m�s n�ven gy�kfog�k - arra hivatottak, hogy a szabad gy�k�ket megk�ss�k, hat�stalan�ts�k.
Antioxid�ns vegy�leteket a szervezet maga is termel, de az immunrendszer er�s�t�s�hez t�bbletre van sz�ks�g, amelyre a t�pl�lkoz�s sor�n bevitt anyagok r�v�n tehet�nk szert. Antioxid�ns tulajdons�ggal rendelkezik az A-, a C- �s az E-vitamin, valamint j� n�h�ny enzim, amelyek munk�j�t seg�ti a szel�n, a cink �s a r�z. A bioflavonoidok, amelyek sz�mos gy�m�lcsben, z�lds�gben megtal�lhat� vegy�letek, milli� pozit�v tulajdons�guk mellett antioxid�ns hat�ssal is rendelkeznek.
A-vitamin
Az antioxid�ns hat�s� A-vitamint az orvosi nyelvben retinolnak h�vj�k, amely elnevez�s a l�t�sban bet�lt�tt fontos szerep�re utal. El�seg�ti ugyanis a retin�ban l�v� pigmentk�pz�d�st, ami a l�t�st teszi lehet�v�. A-vitamin hi�ny�ban azonban hajunk is k�nnyen elvesz�ti f�ny�t, csillog�s�t, de b�r�nk eg�szs�g�hez, k�rmeink sz�ps�g�hez is sz�ks�g�nk van r�.
Az A-vitamin beker�lhet a szervezetbe k�sz vitamink�nt m�jjal, tejjel, toj�ss�rg�j�val, vajjal, margarinnal, tejsz�nnel is, de legt�bbsz�r b�ta-karotin form�j�ban, amelyb�l azt�n szervezet�nk gy�rt A-vitamint. B�ta-karotinhoz els�sorban a s�rga �s a narancss�rga gy�m�lcs�k, z�lds�gek, valamint a s�t�tz�ld leveles z�lds�gek (spen�t, kelk�poszta, m�ngold) r�v�n juthatunk.
E-vitamin
E-vitaminb�l a legt�bbet a n�v�nyi olajok, a margarinok, a toj�s, a m�j, a tej, az avok�d� �s a z�ld level� f�zel�kf�l�k tartalmazz�k. Miut�n nagyon sok �lelmiszerben el�fordul, �gy hi�nya gyakorlatilag nem fordul el�.
Az E-vitamin klimax idej�n a h�hull�mok okozta panaszokat enyh�ti. Legjelent�sebb hat�sa persze nem m�s, mint az, hogy igen er�s antioxid�ns hat�st fejt ki. K�pes cs�kkenteni a sz�vbetegs�g �s a r�k kialakul�s�nak es�ly�t, �s lass�tani az �reged�s folyamat�t azzal, hogy g�tolja a sejtek oxid�ci�j�t.
A kr�mekbe kevert E-vitamin megv�d a napoz�s k�ros hat�sait�l, de az �g�si s�r�l�sek is gyorsabban gy�gyulnak szed�s�vel. Seg�t a l�gutaknak �s a t�d�nek megv�deni a szervezetet a l�gszennyezetts�g �s a cigarettaf�st okozta k�rosod�sokt�l.
C-vitamin
A leg�jabb kutat�sok szerint a C-vitamin meg�vja szem�nket a sz�rkeh�lyogt�l. A C-vitamin ugyanis v�delmet jelent a napf�ny ultraibolya sug�rz�sa �ltal okozott k�rosod�sok ellen, amelyek k�zvetve h�lyogk�pz�d�shez vezetnek.
C-vitamin n�lk�l nem k�pz�dik kollag�n, amely a b�r k�t�sz�vet�nek alapanyaga �s az egyik legr�gebben ismert nedvess�gmegtart� anyag. Hi�ny�ban a b�r rugalmass�ga, tart�sa cs�kken, v�g�l sz�p lassan megereszkedik.
Az �szi, t�li hideg id�szak be�llt�val egyre gyakoribbak a megf�z�sok, a fels�l�g�ti hurutos betegs�gek, az influenza. A legt�bb j� tan�cs a C-vitamin bevitel�vel kapcsolatos, hiszen az egyik legjobb immuner�s�t�nek sz�m�t.
|
