Mi lehetne t�bbeket �rdekl� t�ma, mint a s�lyf�l�sleg �s a fogy�s? �s hol lehet a legt�bb hamis vagy f�linform�ci�val, t�ves k�pzettel tal�lkozni, mint ezen a ter�leten? �r�sunkban igyeksz�nk meghaladni az �tlagos fitneszklubok sz�r�lapjainak, a t�pl�l�kkieg�sz�t�k le�r�sainak m�lys�g�t, �s k�z�rthet�, de tudom�nyos ig�ny� felvil�gos�t�st adni fel nem tett k�rd�seikre.
ebben seg�ts�g�nkre volt - az el�z� r�szben - dr. J�mbor Zolt�n, a Szent Imre K�rh�z IV. Belgy�gy�szata Lipid r�szleg�nek adjunktusa �s - a mostani epiz�dban - prof. dr. Pavlik G�bor egyetemi tan�r, a Semmelweis Egyetem Testnevel�si �s Sporttudom�nyi Kara Eg�szs�gtudom�nyi �s Sportorvosi Tansz�k�nek vezet�je.
- Amikor 30-35 �ve a p�ly�mat kezdtem, a magyar lakoss�g 20 sz�zal�ka volt t�ls�lyos - kezdte Pavlik G�bor professzor. - Ma ez az ar�ny 35, egyes v�lem�nyek szerint 50 sz�zal�k, vagyis minden m�sodik, harmadik honfit�rsunk �rintett.
Sz�ps�g Magazin: Tulajdonk�ppen ki tekinthet� t�ls�lyosnak?
prof. P. G.: Nagy �ltal�noss�gban elfogadhat� a testt�megindex. Persze, a s�ly �letforma k�rd�se is, teh�t nem biztos, hogy az index mindenkin�l pontos. Lehet valaki nagyon sportos �s edzett a fels� hat�r felett is. Pontosabb a testzs�rnak a testt�meghez val� viszony�t�sa, ez m�szerrel vagy b�rred�-vizsg�lattal v�gezhet�.
Sz. M.: Ilyet hol v�geznek?
prof. P. G.: Az antropometriai vizsg�lat el�g k�nnyen el�rhet�, ak�r a jobb wellnesz- vagy fitneszk�zpontokban is.
Sz. M.: Min m�lik a t�ls�ly kialakul�sa?
prof. P. G.: Az orvosi esetekt�l eltekintve, egy�rtelm�: t�bb energi�t vesz�nk fel, mint amennyit elhaszn�lunk. �s milyen k�nny� ez! Egy �tlagembernek norm�l h�m�rs�kleten, teljes mozdulatlans�gban, puszt�n a szervezete m�k�dtet�s�hez �r�nk�nt 70 kcal energia kell, ez az alv�s miatt napi 1600 kcal k�r�l van. Lehet t�bb is �s kevesebb is, kort�l, nemt�l, mirigym�k�d�st�l, t�pl�lts�gi szintt�l, fizikai �llapott�l f�gg�en. Ezen a felhaszn�l�son a szellemi munka legfeljebb 5 sz�zal�kot, az �l� munka fizikai r�sze - j�rk�l�s, tev�kenyked�s, gesztikul�l�s �s hasonl�k - 50-100 sz�zal�kot lend�t, legt�bb�nk napi energiaig�nye �sszesen �gy 2500 kcal. Ennyi egy �tlagos reggelib�l, egy szendvicsb�l �s egy k�z�ns�ges eb�db�l �sszej�n. A vacsora, a nassol�s, az �d�t�k m�r mind t�bbletet jelentenek, az �tlagn�l �gy 500 kcal-t naponta. Ezt rakt�rozza el a szervezet�nk. Annyit m�g hozz�tenn�k, hogy a t�vhitekkel ellent�tben szinte mindegy, hogy az energi�t milyen form�ban - feh�rje, cukor, zs�r - vissz�k be, a l�nyeg az, hogy felbillen az egyens�ly.
Sz. M.: Ezt a t�bbletet kell teh�t elt�ntetni.
prof. P. G.: �gy van, �s a "rossz" h�r az, hogy ez mozg�s n�lk�l nem megy! A f�l�sleget csak �gy tudjuk el�getni, a j� h�r viszont az, hogy nem kell mellette di�t�znunk!
Sz. M.: A di�ta �nmag�ban, sport n�lk�l nem hat�sos?
prof. P. G.: Id�szakosan tal�n, de h�rom �rvem is van ellene. Az els�, hogy a cs�kkentett bevitelhez alkalmazkodik a szervezet, a jobb hasznos�t�ssal �jra f�l�sleg�nk lesz.
A m�sodik, hogy a koplal�ssal j�r� roml� komfort�rzet cs�kkenti a koncentr�ci�t �s egy�b negat�vumai is lesznek. A harmadik, hogy minden t�pl�l�kfajt�ra sz�ks�g�nk van! A b�n�s cukorra a fokozott terhel�sekkor, a zs�rra a vitaminok old�s�hoz vagy �ppen a h�szigetel�shez, a s�kr�l, a nyomelemekr�l �s a vitaminokr�l nem is besz�lve! �n a rendszeres mozg�s mellett f�l�slegesnek tartom a di�t�t . Persze, lehet egy alapos di�t�val indulni az�rt, hogy a k�nnyebb test alkalmass� v�ljon a sportol�sra, de ez egy m�s eset.
Sz. M.: Mennyit kell v�g�l is mozogni?
prof. P. G.: Az el�bb eml�tett napi 500 kcal t�bblet kb. heti �t �ra intenz�v mozg�st k�v�n. A legjobb a napi egy �ra lenne, de legal�bb h�rom alkalmat egy h�ten szak�tanunk kell!
Sz. M.: Mit jelent az, hogy "intenz�v"?
prof. P. G.: A s�ta p�ld�ul nem az, nem is �get el t�bbet �r�nk�nt 200 kcal-n�l. Teniszre, aerobikra, ilyesmire gondolok. A l�nyeg, hogy a mozg�s legal�bb 80 sz�zal�k�ban dinamikus legyen, a t�bbi lehet passz�v er�munka.
Sz. M.: Meg sem kell izzadnunk?
prof. P. G.: Az az�rt m�r t�l k�nyelmes lenne! Ha norm�l k�nyezetben nem izzadunk meg a mozg�st�l, az tapasztalataim szerint nem sok haszonnal j�r. A legjobb, ha a pulzussz�munkkal ellen�rizz�k, hogy megfelel�-e a testedz�s�nk. A fels� hat�r, ami f�l� soha ne menj�nk, az a 220 m�nusz az �letkorunk. Kezd�knek ennek 0,7-szerese, az �tlagos szabadid�-sportol�knak a 0,8-szorosa, a lelkesen �s rendszeresen sportol�knak a 0,9-szeres�t javaslom. Ez nagyj�b�l izomf�jdalom n�lk�li, de kell� terhel�st jelent. Akik pedig igen nagy t�ls�lyt�l akarnak megszabadulni, k�l�n�sen �vatosan, kis adagokkal kezdjenek!
Sz. M.: Forduljunk orvoshoz, ha rendszeres sportol�sba akarunk fogni?
prof. P. G.: Tal�n nem �rt - f�k�pp magasabb korban vagy komoly t�ls�llyal -, ha sz�lunk err�l az orvosunknak, megm�ri a v�rnyom�sunkat, de sokkal t�bb nem kell. Csak m�rt�kletess�g.
Sz. M.: A n�k gyakran agg�dnak, hogy a zs�rt leadj�k, de k�zben "cs�ny�n" meger�s�dnek. Megt�rt�nhet ez?
prof. P. G.: Nem jellemz�. A n�i hormon g�tolja az er�sportol�kn�l dagad� gyors rostok fel�p�l�s�t, az �ll�k�pess�gi mozg�sok, j�t�kok sor�n pedig a kev�sb� l�tv�nyos lass� rostok gyarapodnak.
Sz. M.: Lehet c�lzott mozg�sokkal, sporttal form�lni, �tstruktur�lni a m�r kialakult izomzatot?
prof. P. G.: Igen, egyr�szt term�szetesen minden sport�g jellegzetesen alak�tja az izomzatot, m�sr�szt "form�lni" is lehet, de ez m�r sokkal bonyolultabb �s k�ts�gesebb eredm�ny� beavatkoz�s. Igaz�n nem k�nny�.
Sz. M.: Rengeteg zs�r�get� szert, kapszul�t, te�t, egyebet aj�nlanak. Haszn�lnak ezek?
prof. P. G.: Azt mondan�m - b�r ebben nem vagyok szak�rt� -, hogy ha intenz�ven sportolunk, akkor �gyis el�get�nk mindent, ha meg tesped�nk, a kapszul�k nem fogj�k megtenni helyett�nk. Ellenben abban seg�thetnek, hogy amikor a szervezet az elrakt�rozott energi�hoz fordul, akkor ne felt�tlen�l a k�nnyebben el�rhet� cukrot tal�lja meg, hanem a v�sztartal�k zs�rt. Ebben a form�ban teh�t hasznosak lehetnek ezek a szerek.
Sz. M.: Kell-e v�ltoztatni az �trend�nk�n, ha sportolni kezd�nk?
prof. P. G.: Nem tartom felt�tlen�l sz�ks�gesnek. De ha seg�teni akarunk magunknak, akkor ink�bb az alacsonyabb kal�riatartalm� �tkeket keress�k. Feh�r keny�r helyett barn�t, r�ntotta helyett f�tt vagy l�gy toj�st, diszn�h�s helyett baromfit vagy halat..., teh�t gy�keresen nem kell v�ltanunk, de �sszer�en lehet.
Sz. M.: Sokan biztatj�k a fogyni v�gy�kat hat�sos massz�zzsal, a zs�r fellaz�t�s�val, elt�ntet�s�vel �s hasonl� praktik�kkal. Hihet�nk nekik?
prof. P. G.: Mint az el�bb, most is azt mondhatom, helyett�nk senki sem dolgozik. Ez a biztos pont. Ha viszont a massz�zs meg�gyaz a jobb izommunk�nak, val�ban seg�thet. De nem �gy, hogy lesz�llunk az asztalr�l �s befordulunk a gyorsb�f�be!
Sz. M.: Milyen kor vagy fizikai �llapot mellett �rdemes az intenz�v sportol�s aprop�j�n rendszeresen orvosi vizsg�latokat k�rni?
prof. P. G.: Az soha senkinek nem �rt, ha id�nk�nt megm�rik a v�rnyom�s�t, v�geznek n�la egy EKG- vagy v�rk�pvizsg�latot. De azt mondom, ha az elhangzottakat figyelembe v�ve sportolunk, nincs sz�ks�g k�l�n�sebb kontrollra. Sokkal ink�bb akkor, ha nem mozgunk eleget!
|
