Test�nk a fizikai terhel�sre alkalmazkod�ssal v�laszol. A sz�v, az �rrendszer, a t�d� �s a l�gz�s, a v�rkering�s, az izomzat, az anyagcsere, az idegrendszer igazodik a mozg�shoz. Ezzel sz�mos kedvez� morfol�giai �s funkcion�lis v�ltoz�s j�r egy�tt. A sportol�s, a testedz�s �s �ltal�ban a fizikai rekre�ci� az elm�lt �vtizedekben fontos szerepet j�tsz� t�nyez�k�nt kapott figyelmet.
�letvezet�si st�lus: rendszer, mely szerint egy ember a szakmai illetve a mag�n�let�t megosztja. Egyszer�s�tve: ahogyan �l. Rengeteg befoly�sol�si t�nyez� j�tszik szerepet abban, hogy valakinek milyen lesz az �letvezet�si st�lusa. Az egy�ni szocializ�ci�, az otthonr�l hozott minta, a m�velts�g, az iskolai v�gzetts�g, az adott k�rnyezet, amiben a mindennapjait �li - mind-mind hat�st gyakorol az alanyra.
Az �letvezet�si st�lus term�szetesen nem �lland� az ember �lete sor�n, hiszen ahogy v�ltoznak a k�r�lm�nyek, �gy idomul hozz�juk a megfelel� st�lus. �letkoronk�nt, lak�helyenk�nt, szakm�nk�nt v�ltozatos elt�r�sek mutatkoznak az id�m�rlegekben. Kihagyhatatlan t�nyez�nek min�s�l a j�vedelem is. Az �gynevezett szabadon elk�lthet� j�vedelem mennyis�ge �s a rendelkez�sre �ll� id�keret egy�ttesen hat�rozza meg az �letvezet�si st�lus milyens�g�t.
A nemi hovatartoz�s sem hagyhat� ki a befoly�sol� t�nyez�k k�z�l, hiszen m�s motiv�ci�val b�r egy n� �s m�ssal egy f�rfi.
Ha kiemelj�k az �letvezet�s egyik szegmens�t, mondjuk a szabadid�sportot, abban is �szrevehet� a k�l�nbs�g a k�t nem mozg�sig�ny�nek kiv�lt� oka k�z�tt. A h�lgyek els�sorban az eszt�tikumot, vagyis saj�t test�k �pol�s�t, karbantart�s�t helyezik el�t�rbe a sport mint eszk�z �ltal, m�g a f�rfiak a k�zd�st, a verseng�si szellemet.
Az emberek mozg�sig�nye szezon�lis, megfigyelhet�, hogy egy �ven bel�l mikor kezdenek a legt�bben sportolni. K�t jellemz� peri�dus van, az egyik az �v v�gi �nnepek nagy fogadkoz�sai ut�ni �j �vkezdet, a m�sik a strandszezon beindul�sa el�tti p�r h�t. Sajnos, ezek a fell�ngol�sok nem t�l hat�sosak, enn�l j�val tudatosabban hosszabb t�vra kellene gondolkodni. R�ad�sul az ilyen kamp�nyszer� er�lk�d�seknek m�g eg�szs�gk�ros�t� hat�sa is lehet, h�z�d�sok, r�ndul�sok, s�rv, "joj�-effektus", anyagcserezavar stb. Az edz�s is stresszt okoz, mivel egy adott �llapotb�l "drasztikusan" kibillenti a testet. A l�nyeg a rendszeress�gben, a terhel�s megfelel� kialak�t�s�ban �s a hossz� t�von val� gondolkod�sban van. A helyzet paradoxona az, hogy min�l edzettebb valaki, ann�l k�nnyebben t�vol�tja el mag�r�l a felesleget, �s min�l mozg�sszeg�nyebb �letet �l, ann�l k�nnyebben rak�dnak r� a nemk�v�natos zs�rp�rn�k.
Mindenkinek �letm�delem�v� kellene tennie a mozg�st �s a megfelel� t�pl�lkoz�st. A test �sszet�tel�nek ar�ny�t kell megv�ltoztatni, a zs�r�t az izom jav�ra, ami "munka" n�lk�l senkinek sem megy. A zs�r nem apad, az izom sem fejl�dik mag�t�l. Tenni kell �rte, azaz olyan �letvezet�si st�lust alak�tsunk ki, amelyben benne foglaltatik a fizikai er�nl�t fejleszt�se, a mozg�s, �s ez nem utols�sorban a szellemi er�nl�t fejl�d�s�nek t�ptalaja is lehet.
|
