Az ember tudat�ban a verejt�kez�s mint kellemetlen funkci� �l, k�l�n�sen bizonyos testt�jak eset�ben. Biol�giailag a verejt�kez�s szervezet�nk sz�m�ra n�lk�l�zhetetlen mechanizmus, mely d�nt� szerepet j�tszik a szervezet h�szab�lyoz�s�sban, a b�rfelsz�n savany� k�mhat�s� hidrolipid k�peny�nek kialak�t�s�ban, a s�- �s v�zh�ztart�s szab�lyoz�s�ban.
Az emberi verejt�k �ltal�ban v�zszer� vagy sz�ntelen, ellenben a kenguru� v�r�s, az antilop� k�k, a gazell�� pedig fekete. A verejt�ktermel� mirigyeknek k�t fajt�j�t ismerj�k: az ekkrin, illetve az apokrin verejt�kmirigy. Az el�bbi nagymennyis�g� s�s verejt�ket termel, m�g az ut�bbi illatmirigy, amely a feromonkiv�laszt�sr�l gondoskodik. Az ekkrin verejt�kmirigyek elhelyezked�s�nek s�r�s�ge testt�jank�nt v�ltozik, a nagyon izzad�s b�rter�letek (a k�z, a talp, a hajlatok �s a h�nalj) 400-600 darabot is tartalmaznak n�gyzetcentim�terenk�nt.
A verejt�knek magas a n�trium-klorid-, k�lium-klorid-tartalma. Norm�lisan naponta 500 ml verejt�ket vesz�t�nk, azonban er�s fizikai ig�nybev�tel hat�s�ra ez a mennyis�g ak�r 9000 ml-re is n�het. Bizonyos aromaanyagok (pl. a fokhagyma, a v�r�shagyma, a f�szerek), valamint a vitaminok kiv�laszt�dhatnak a verejt�kben, annak jellegzetes "illatot" adva.
Megfelel�en �polt, norm�lisan izzad� ember eset�ben a verejt�knek nincs ideje a bakteri�lis boml�sra, vagyis nincs kellemetlen izzads�g-, mosdatlans�gszag. A verejt�kez�st az akaratunkt�l f�ggetlen�l m�k�d� vegetat�v idegrendszer szab�lyozza.
Melyek az izzad�scs�kkent�s lehet�s�gei?
A verejt�kmirigyek m�k�d�s�t �ltal�ban helyileg pr�b�ljuk befoly�solni. Erre a c�lra fert�tlen�t� hat�s� tiszt�lkod�szereket, hint�porokat, g�leket, stifteket �s leg�jabban injekci�s kezel�st alkalmazhatunk. A hajlatokban alkalmazott fert�tlen�t�-, bakt�rium�l� anyagok a b�rfl�ra visszaszor�t�s�val akad�lyozz�k a friss verejt�k bakteri�lis boml�s�t. A hint�porok �s a p�derspray term�kek sz�r�t�, fert�tlen�t� �s illatos�t� hat�s�ak. Az ecsetel�szerek �s a spray term�kek illatanyagokat, fert�tlen�t� komponenst, gyenge savas vegy�leteket tartalmaznak. A stiftek, a roll-onok, a kr�mek hasonl� hat�anyagokb�l �llnak, csak a viv�anyag k�l�nb�zik.
A hagyom�nyos dezodorok mellett manaps�g megjelentek a 24 �r�s hat�s�, izzad�sg�tl� k�sz�tm�nyek. Ezek k�pesek l�nyegesen cs�kkenteni a verejt�k mennyis�g�t az alkalmaz�s hely�n, tartalmaznak ugyanis egy speci�lis alum�niumvegy�letet (alum�nium-cirk�nium-trichlorohydrex-glicerint), amely a verejt�kmirigyek kivezet�cs�v�ben kikrist�lyosodva elz�rja a verejt�k �r�l�s�nek �tj�t a b�rfelsz�nre. Term�szetesen ez a hat�anyag az �sszes t�bbi klasszikus komponenssel is kieg�sz�l. Ugyanakkor e term�kek teny�ren, talpon, sajnos, nem igaz�n hat�konyak.
A vegetat�v idegrendszer m�k�d�s�nek �s befoly�sol�si lehet�s�geinek kutat�sa teremtette meg az izzad�skezel�s leg�jabb helyi m�dszer�t. A vegetat�v szimpatikus idegrendszeri impulzusok kialakul�s�t, a mirigyekre t�rt�n� �ttev�d�s�t, a szinapszisok b�n�t�s�t teszi lehet�v� a botulintoxin, a Clostridium botulinum mikroorganizmus �ltal termelt A-t�pus� neurotoxin. A vesz�lyes m�rget kis koncentr�ci�ban r�g�ta alkalmazza az ideggy�gy�szat k�l�nb�z� izomspazmusok, g�rcs�k kezel�s�re. Ez az anyag 1990 �ta az eszt�tikai b�rgy�gy�szat kedvelt mimikai izomelernyeszt� szer�v� v�lt a r�nctalan arc meg�rz�s�nek �rdek�ben. Megfelel� helyekre adott apr� injekci�kkal a verejt�kmirigyek idegi ingerl�se megsz�ntethet� ak�r 11 h�napra is.
A gy�gyszer semmif�le mell�khat�ssal nem rendelkezik. Kiv�l�an alkalmas a h�nalj izzad�smentes�t�s�re. A teny�r kezel�se is lehets�ges, b�r kiss� f�jdalmas, �s nagy a gy�gyszerfelhaszn�l�s. A talp kezel�s�t csak igen elsz�nt �s f�jdalomt�r� emberek k�rj�k. Az injekci�s botulintoxinos izzad�sg�tl�s megolja az illat- �s tart�s�t�szerekre, illetve a b�rmely kozmetikumra allergi�s emberek izzad�si probl�m�it, nekik teh�t k�l�n�sen aj�nlhat�. A hat�konys�g cs�kken�se eset�n a kezel�s vesz�ly n�lk�l ism�t elv�gezhet�, �s �ltal�ban tov�bb tart, mint az els� alkalmaz�skor.
|
