Testi m�k�d�seink ir�ny�t� szerve az agy. Ez a sokr�t� tev�kenys�get v�gz�, bar�zd�lt er�k�zpont b�mulatos teljes�tm�nyre k�pes. Pontos inform�ci�kkal rendelkezik a l�lek otthon�nak �sszes megnyilv�nul�s�r�l. Ir�ny�t, koordin�l, sz�ks�g eset�n korrig�l, inform�ci�t tov�bb�t �s t�rol. Sz�mos tulajdons�ga k�z�l az egyik legfontosabb a tanul�s k�pess�ge.
Szellemi b�zisunkat, l�te sor�n hat�rtalan mennyis�g� inger �ri, melyekre folyamatosan reag�l. Idegsejtjei k�z�tt kapcsolatok - szinapszisok - l�tes�lnek. Agykutat�k szerint min�l t�bb ilyen szinapszis �p�l ki, ann�l magasabb szint� birtokosa intelligenci�ja. Az intelligencia nyolcvan sz�zal�kban �r�kl�tt, h�sz sz�zal�kban fejleszthet� tulajdons�g.
Agyunk t�rol�kapacit�sa korl�tozott, ez�rt az inform�ci�knak csak egy r�sz�t rakt�rozza el. A t�rolt inform�ci�kat tov�bb szelekt�lja, �gy v�dekezv�n a k�ros t�bblet kialakul�sa ellen. Az inform�ci�k el�h�v�sa lehet r�vid �s hossz� t�v�. Ezen bel�l l�tezik szenzoros eml�kezet, melynek id�tartama r�videbb mint egy m�sodperc. A k�vetkez� fokozat a primer eml�kezet, amely a verb�lisan k�dolt inform�ci�k csup�n n�h�ny m�sodpercnyi t�rol�s�ra alkalmas. Ezt k�veti a hossz� t�v� t�rol�st lehet�v� tev� szekunder eml�kezet. A legv�gs� fokozat a mindennapi �letvezet�s�nkh�z sz�ks�ges alapvet� inform�ci�k t�rh�za. Ezeket az inform�ci�kat (napi teend�k, szem�lyes adatok) szinte sohasem felejt�nk el. T�rol�sukr�l a tercier eml�kezet gondoskodik.
A megszerzett tud�s eml�ke az eltelt id�t�l f�gg�en is v�ltozik. Huszonn�gy �ra m�lva az inform�ci�k mintegy nyolcvan sz�zal�ka elv�sz. A r�szletek gyors felejt�s�t gyakorl�ssal akad�lyozhatjuk meg. A bev�s�d�st, megfelel� �sszpontos�t�ssal, ism�tl�ssel biztos�thatjuk. Az inform�ci�k "�lep�t�s�hez" n�mi sz�netre is sz�ks�ge van agyunknak. Ez�rt �rdemes m�s jelleg�, k�nnyedebb elfoglalts�got beiktatni a bekebelezend� inform�ci�halmazok k�z�. Az alv�snak is jelent�s szerepe van a memoriz�l�sban, agyunk k�zben r�gz�ti mindazt, amit nappal tanultunk.
Eml�kez�tehets�g�nk fiatal korunkban a legakt�vabb. A term�szetes �reged�si folyamatok mellett probl�m�t jelenthetnek a sz�rakozotts�gb�l, �sszpontos�t�s hi�ny�b�l, stresszes �llapotb�l ered� tanul�si probl�m�k is.
Az agykapacit�s fokoz�sa, a szellemi frissess�g meg�rz�se azonban nem lehetetlen, �me n�h�ny tipp a szellemi tr�ninghez:
Az agytorna alapja a rendszeres tanul�s. Az iskol�skori elmetr�ning el�seg�ti az idegsejtek k�z�tti kapcsolatok kialakul�s�t �s megn�veli az idegsejtny�lv�nyok sz�m�t. A megl�v� idegp�ly�k aktivit�sa meg�rizhet� folyamatos feln�ttkori tanul�ssal.
J�t�kos tanul�ssal is okosodhatunk. Elme�les�t� tev�kenys�geink lehetnek: rejtv�nyek, sz�j�t�kok, mem�riaj�t�kok stb.
Ujjainkkal v�gzett tev�kenys�ggel - zongor�z�s, g�pel�s - serkenthetj�k eml�kezet�nket, jav�thatjuk koncentr�ci�s k�pess�g�nket.
Mozogjunk sokat friss leveg�n! A mozg�sszeg�ny �letm�d oxig�nhi�nyhoz vezet, agyunk ilyenkor kisebb hat�konys�ggal muk�dik.
�tkezz�nk eg�szs�gesen! A helytelen �trend elh�z�shoz, koleszterinszint emelked�shez, magas v�rnyom�shoz vezethet. E betegs�gek hat�s�ra cs�kken az agy v�rell�t�sa, n� a szellemi hanyatl�ssal j�r� k�rok kialakul�s�nak es�lye.
A lecitin, sejtjeink f� �p�t�k�ve agyunk �s idegeink els�rend� er�forr�sa. N�veli agyunk teljes�t�k�pess�g�t, jav�tja eml�kez�k�pess�g�nket, seg�t a koncentr�l�sban. Cs�kkenti a stressz negat�v hat�sait, a f�radts�got �s a kimer�lts�get. Szellemi frissess�get, kellemes k�z�rzetet biztos�t.
Az eper �s a k�k �fonya serkentik az agym�k�d�st, j�t�kony hat�ssal vannak eml�kezet�nkre.
B. K.
|