Anat�miai szempontb�l, fejl�d�stanilag a sz�j az em�szt�csatorna kezdeti, az esetek t�bbs�g�ben bej�rati kapuj�t k�pezi az �jsz�j�ak k�z�tt. Az emberek eset�ben a besz�d �s az �rzelmek kifejez�s�nek is elengedhetetlen eszk�ze, ez�rt n�ha sok probl�m�t is okoz � de most f�lre a tr�f�val! sz�k�ts�k le a k�rd�st a sz�j �s a sz�jk�rny�k b�r�nek kozmetikai �s b�rgy�gy�szati gondjaira, K�nnyebb dolgunk lesz.
Az ajakp�ron gyakori panasz a kisz�rad�s �s a bereped�s. Ez f�leg t�len fordul el�, de a probl�ma az ajkaikat �lland�an r�gcs�l�, ideges emberek eg�sz �let�t v�gigk�s�rheti. Mit tehet�nk ellene?
A megold�s: a sz�jsz�li indokolatlan �lland� nyalogat�s�nak �s r�gics�l�s�nak felf�ggeszt�se �s ajak�rok (Labello, Neutrogena, Carmex stb.) haszn�lata. Sajnos, a kev�s faggy�mirigy miatt itt csak a zs�rp�tl�sra gondolhatunk. Ha a kialakult bereped�s (rhagas) nagyon m�ly, v�rz�, akkor sz�ks�ges a b�rgy�gy�sz felkeres�se.
Az ajkakon, a sz�jzugokban gyakran k�l�nb�z� fert�z�sek alakulhatnak ki. Gyakran �szlelj�k napf�ny hat�s�ra, em�szt�si zavar k�vetkezm�nyek�nt, l�zas �llapotok k�s�r� t�netek�nt az ajakherpesz megjelen�s�t. Ez esetben a k�rokoz� a legritk�bban sz�rmazik a k�lvil�gb�l vagy m�s embert�l, mivel a herpeszv�rusok k�l�nb�z� t�pusait hordozzuk kora gyermekkorunk �ta. A v�dekez�k�pess�g �tmeneti cs�kken�se miatt a v�rus szaporodni kezd, kil�p a nyugv� �llapotb�l, �s zsibong�, sz�r� f�jdalmat okoz. Kezdeti st�diumban j� hat�s� a j�gkock�val t�rt�n� fagyaszt�s, a helyi herpeszv�rus elleni kr�mek (Zovirax, Telviran, Hevizos stb.) haszn�lata, s�lyosabb esetben azonban az orvos bels� gy�gyszeres kezel�st is rendelhet.
A v�rusfert�z�sek k�z�tt meg kell eml�ten�nk a szem�lcsk�pz� v�rusok (papillom�k) �ltal el�id�zett betegs�geket. Apr�, feh�res, lapos csom�csk�kat vagy ecset-, karfiolszer� n�ved�keket l�thatunk, amelyek rag�lyosak. Felt�tlen�l fel kell keresn�nk a b�rgy�gy�szatot, ahol ecsetel�ssel, fagyaszt�ssal, elektromos vagy l�zeres roncsol�ssal elt�vol�tj�k a n�ved�keket.
A fert�z�ses ajakbetegs�gek k�z� soroljuk a sz�jzugi kip�ll�st (perleche, angulus infectiosus oris) is. Egy- vagy k�toldali bereped�s, gyullad�s, nedvedz�s keletkezik, n�mi f�jdalommal k�s�rve. Id�sebb korban az �n. lemond�r�nc er�s�d�s�vel vagy a sok �dess�get fogyaszt� gyermekekn�l igen gyakori. A k�rokoz� vegyesen b�rgomba �s bakt�rium, kezel�s�ben helyi fert�tlen�t�szereket, gyullad�cs�kkent�ket alkalmazunk. Kivehet� fogp�tl�sok eset�n a sz�j�reget �s a m�fogat is alaposan fert�tlen�teni kell, a megel�z�sben pedig j� hat�s� a cukros �telek ker�l�se illetve a sz�jvizek haszn�lata.
Az ajakp�r daganatai lehetnek j�- �s rosszindulat�ak, szerencs�re az el�bbi gyakoribb. �l�nkpiros �rdaganatokat, angiom�kat fiatalokon is gyakran l�tunk, id�sebbekn�l a lil�s sz�n� �n. szenilis angiom�k gyakoribbak. Kezel�s�k m�t�ti beavatkoz�st jelent, amely leggyakrabban l�zerekkel t�rt�nik. A rosszindulat� ajakdaganatok sz�ma sajnos, szaporodik. Ez val�sz�n�leg a napim�datnak, a k�tr�nytartalm� cigarett�knak, �s a k�tr�nyt oldott �llapotban tart� alkoholfogyaszt�snak k�sz�nhet�. A t�net: az ajak begy�gyul�sra k�ptelen, bereped�, p�rk�t k�pz� stb., �s szokv�nyos kezel�sekre sem javul. Kezdetben eg�szen fel�letes, k�s�bb kem�ny besz�r�d�st hoz l�tre a sz�veti inv�zi� n�veked�s�vel.
|
