Az elm�lt �vtized a k�l�nb�z� di�t�k korszaka volt. Tal�n m�g soha nem tal�lkoztunk a magazinokban ennyi slank�t�, sz�p�t�, eg�szs�gmeg�rz�, s�t, gy�gy�t� �trenddel, mint az ut�bbi id�ben. Milyen szerepe lehet a t�pl�lkoz�snak b�r�nk �llapot�ban? M�r az elej�n le kell sz�gezn�nk: b�r�nk az eg�sz szervezet r�sz�t k�pezi, hiszen v�rkering�se, anyagcser�je, regener�ci�ja, idegell�t�sa, �rz�kszervi funkci�i, hormon�lis m�k�d�se miatt elv�laszthatatlan a t�bbi szervrendszert�l, vagyis nem b�r�nket kell "j�l tartani", hanem eg�sz szervezet�nket. Felejts�nk el minden durva sz�ls�s�get, t�lszab�lyozott di�t�t, abszol�t tilalomf�t!
A rengetegf�le t�panyag k�z�l v�lasszuk ki azt a n�h�ny legfontosabbat, amelyet a b�r szempontj�b�l n�lk�l�zhetetlennek tartunk.
Ha az alfabetikus rendet k�vetj�k, r�gt�n az A-vitamint kell megeml�ten�nk. El�nyagait illetve a k�sz vitamint s�rgar�p�b�l, gy�m�lcs�kb�l, f�zel�kf�l�kb�l, tejterm�kekb�l, h�sb�l, m�jb�l vessz�k fel. Az A-vitamin gyors�tja a feh�rjeszint�zist, fokozza a h�msejtek szaporod�s�t, cs�kkenti a r�ncok m�lys�g�t, lass�tja a b�r �reged�s�t, fokozza az immunrendszer m�k�d�s�t, cs�kkenti a gyullad�st, enyh�ti a pigmentzavarokat. Aj�nlott helyileg is alkalmazni, a kozmetikumokban.
A B-vitamin forr�sa a sajt, a hal �s az �leszt�. A B-vitamincsoport seg�t a b�r homeoszt�zis�nak fenntart�s�ban, t�mogatja a b�r anyagcser�j�t, fokozza az ellen�ll� k�pess�get, cs�kkenti a b�r f�ny�rz�kenys�g�t, seg�ti a saj�t norm�l b�rfl�ra kifejl�d�s�t, helyileg alkalmazva toniz�lja az �reged� b�rt, hidrat�l, tov�bb� seg�ti a kozmetikumok egy�b hat�anyagainak felsz�v�d�s�t.
A C-vitamin a nyers z�lds�gekben �s gy�m�lcs�kben, t�bbek k�z�tt a kiwiben, a csipkebogy�ban, a z�ldpaprik�ban �s a burgony�ban van nagy mennyis�gen jelen. A kollag�nszint�zis n�lk�l�zhetetlen eleme, fontos antioxid�ns, v�d�faktor. Kiv�di a korai �reged�st, lass�tja a r�ncok keletkez�s�t, a pigmentfoltok k�pz�d�s�t �s cs�kkenti a r�kos elfajul�s kock�zat�t.
A D-vitamin, amely f�k�nt a m�jban, a csukam�jolajban, a toj�sban �s a tejterm�kekben tal�lhat�, viszonylag kevesebb hat�st gyakorol a b�rre. A b�r a f�ny hat�s�ra koleszterinb�l saj�t maga is el� tudja �ll�tani. A D-vitamin szab�lyozza a h�msejtek �r�s�t, a keratiniz�ci�t. Helyi alkalmaz�sa a kozmetikumban nem aj�nlott, mert felsz�v�dva hat a v�r k�lciumszintj�re.
Az E-vitamin bels�leg �s k�ls�leg egyar�nt igen fontos a b�rnek. Nagyon er�s antioxid�ns, v�di a sejth�rty�k t�bbsz�r�sen tel�tetlen zs�rsavait. A k�l�nf�le cs�r�k �s magok, a m�j, a toj�ss�rga �s a sal�ta b�velkedik ebben a vitaminban. T�ladagol�si t�net nem ismert, jelenl�t�ben viszont javul az A-vitamin-ell�totts�g is.
Az F-vitaminok csoportja szint�n l�nyeges hat�st gyakorol a b�rre. Ebb�l a vitaminb�l a lenmagban tal�lhat� a legt�bb. Hi�ny�ban b�rgyullad�s, sz�rzetveszt�s, haj- �s k�r�mt�redez�s, b�rsz�razs�g, korp�sod�s keletkezik.
H-vitamin az �leszt�ben, a krumpliban, a toj�sban, a m�jban van b�ven. Cs�kkenti a faggy�mirigyek m�k�d�s�t, g�tolja a mitesszerk�pz�d�st, er�s�ti a sejth�rty�kat.
A K-vitamin a kozmetika leg�jabban felhaszn�lt anyaga. Fokozza a m�lysz�veti hidrat�ci�t, a z�lds�gf�l�kban tal�lhat� bel�le a legt�bb.
A koenzim-Q (Q10) a szervezet hidrog�n�tviv�je. A szervezet k�pes el��ll�tani, de mennyis�ge az id� m�l�s�val cs�kken. P�tl�sa 40 �v felett javasolt, napi 15-30 mg mennyis�gben. Az anyagcsere jav�t�sa r�v�n energiz�l, lass�tja az �reged�st. Helyileg haszn�lva cs�kkenti a r�ncoss�got.
Az ionok k�z�l a b�rnek sz�ks�ge van vasra, cinkre, k�lciumra, ezek az �sv�nyvizekben, a z�ldf�l�kben, a spen�tban �s a tejterm�kekben vannak b�ven.
A megfelel� b�rdi�ta szempontj�b�l elengedhetetlenek a di�t�s rostok. Az em�szthetetlen komponens el�seg�ti a b�lmoz�st, ez�ltal jav�tja a csal�nki�t�ses, roz�ce�s, akn�s panaszokat.
A sz�nhidr�tok, a zs�rok �s a feh�rj�k bevitele teljesen egy�nre szabott, mennyis�g�ket a nemt�l, a testt�megt�l, a fizikai aktivit�st�l, az �letkort�l �s az esetleges betegs�gekt�l f�gg�en kell be�ll�tanunk.
V�gezet�l: j� �tv�gyat a b�rdi�t�hoz!
|
