G�n, nem g�n, nek�nk nyolc!
Ugyanakkor az osztr�kok �s franci�k akt�van ellenzik a g�nmanipul�lt ennival�kat. T�bbek k�z�tt ezt �llap�tja meg a GfK Piackutat� Int�zet �j tanulm�nya az eur�pai fogyaszt�kr�l.
Az osztr�kok 59, s a franci�k 51 sz�zal�ka semmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nem hajland� g�ntechnol�giai beavatkoz�ssal el��ll�tott alkot�r�szeket tartalmaz� �lelmiszereket v�s�rolni. N�metorsz�gban n�vekedett az ellenz�k ar�nya, �s jelenleg 44 sz�zal�kot tesz ki.
A lengyel �s brit fogyaszt�k egynegyed�t nem �rdekli a g�nkezel�s t�m�ja. A k�rd�sben t�j�kozatlannak tartja mag�t az olaszok �s spanyolok egyharmada.
P�lda a pozit�v be�ll�t�d�sra, hogy Hollandi�ban minden negyedik, Nagy-Britanni�ban pedig minden �t�dik fogyaszt� el tudja k�pzelni ilyen term�kek v�s�rl�s�t, ha kapni lehet �ket a boltokban.
�sszess�g�ben a vizsg�lt nyolc eur�pai orsz�g v�laszad�inak 18 sz�zal�ka fogyasztana minden tov�bbi n�lk�l g�nkezelt �lelmiszereket. A kategorikus elutas�t�k ar�nya 40 sz�zal�k. Inform�ci�hi�ny miatt nincs v�lem�nye 27 sz�zal�knak, m�g a t�bbi 15 sz�zal�kot nem �rdekli a dolog, nem foglalkozik vele.
A magyarorsz�gi v�laszad�k k�z�l a g�nmanipul�ci�t ismer�k fele tartja k�rosnak a beavatkoz�st, egy kisebbs�g el�ny�snek, m�g a megk�rdezettek jelent�s h�nyada k�z�mb�s a k�rd�sben.
A g�nkezel�sr�l haz�nkban a 20-49 �vesek az �tlagot j�val meghalad� m�rt�kben t�j�kozottak. Ebb�l a szempontb�l az iskolai v�gzetts�g j�tssza a legnagyobb szerepet. Am�g a nyolc �ltal�nost vagy kevesebbet v�gzettek csup�n fele hallott m�r a g�nkezel�sr�l, addig a diplom�sok 83 sz�zal�ka. A legk�pzettebbek csoportj�ban kiemelked�en magas a g�nkezel�st k�rosnak tart�k ar�nya.
Magyarorsz�gon j�vedelem szerint is vil�gos a tendencia. A magasabb j�vedelm�ek t�j�kozottabbak, �s k�r�kben a negat�v v�lem�nyek ar�nya is nagyobb mint a k�zepes vagy alacsony j�vedelm�ek k�z�tt.
A g�nkezel�st Magyarorsz�gon legnagyobb m�rt�kben az eg�szs�ges t�pl�lkoz�sra t�rekv�k tartj�k k�rosnak.
Az �tkez�si szok�sok vizsg�lata sor�n felt�rt�k, hogy a franci�k a legink�bb eg�szs�gtudatosak: a francia feln�ttek 30 sz�zal�ka t�rekszik eg�szs�ges �tkez�sre. Ut�nuk a spanyolok �s olaszok k�vetkeznek 23, illetve 22 sz�zal�kkal.
Magyarorsz�gon 10 sz�zal�kn�l nagyobb az eg�szs�ges t�pl�lkoz�sra t�rekv�k ar�nya, �s a mutat� �vek �ta nem n�vekszik. Ennek ellen�re a piackutat�k nem besz�lnek stagn�l�sr�l. Feltehet�en ugyanis a megk�rdezettek ma eg�szen m�st �rtenek eg�szs�ges t�pl�lkoz�s alatt, mint t�z-tizen�t �vvel ezel�tt.
<<< Vissza
|