Azok a b�kebeli, sz�p id�k! - s�hajtunk fel m�g akkor is, ha nem is �lt�nk benn�k, amikor azt l�tjuk valamelyik filmben, vagy azt olvassuk valamelyik reg�nyben, hogy beteg�t az orvos leveg�v�ltoz�sra "�t�li", �s az engedelmesen elvonul n�h�ny h�napra vagy ak�r �vre a hegyek k�z�, esetleg a monarchia tenger�hez. Nos, annak, hogy ma ez a ter�pia nem annyira elterjedt, ink�bb objekt�v okai vannak, mert sz�ks�gess�ge nem sz�nt meg, ahogy azt dr. Tak�ch G�sp�r ideg- �s elmegy�gy�sz, pszichoterapeuta, addigtol�gus, az Orsz�gos Pszichi�triai �s Neurol�giai Int�zet oszt�lyvezet� f�orvosa is elmondta.
dr. Tak�ch G�sp�r: Alapvet�en m�s a dolog egy enyh�bb pszich�s betegs�g eset�n - ez lehet egyszer�en egy er�s kimer�lts�g is -, �s m�s akkor, ha a betegnek p�ld�ul tart�s kapcsolati zavarai vannak, �s lelki probl�m�i fenn�ll� egy�tt�l�se, k�r�lm�nyei mellett nem orvosolhat�k. Ez ut�bbit nevezhetj�k �lethelyzeti kr�zisnek, zs�kutc�nak, amelynek legmark�nsabb p�ld�ja a drogf�gg�s�g lehet. Az els�n�l elegend� lehet a r�videbb, n�h�ny hetes vagy h�napos k�rnyezetv�ltoz�s, pihen�s, m�g az ut�bbin�l a fel�p�l�sig, a t�netmentess�gig ak�r t�bb �v is eltelhet.
Sz�ps�g Magazin: Mennyire ismerik fel az emberek, hogy b�rmelyikre is sz�ks�g�k van?
dr. T. G.: A tart�s stressz, a v�rosi k�nyszerek ellen lassan megtanulunk v�dekezni, ezt mutatja az, hogy a nagyv�rosok lakoss�ga (�s min�l nagyobb a v�ros, ann�l ink�bb) egyre fogy. Az emberekben olyan k�nyszeres panaszok, f�bi�k alakulnak ki, amelyek egy�rtelm�en a nagyv�rosi �letvitellel hozhat�k �sszef�gg�sbe, �s mert ez k�nnyen felismerhet�, aki tud - s�t, az is, akit�l ez komolyabb �ldozatot k�vetel - kimenek�l egy csendesebb, harmonikusabb, emberibb k�rnyezetbe. Azokn�l, akikn�l komoly a baj, gyakoribb a "konstrukt�v k�nyszer", vagyis az, hogy k�rnyezet�k, csal�djuk, bar�taik "cipelik el" �ket pszichol�gushoz, pszichi�terhez, illetve valamilyen egy�b kezel�sb�l ir�ny�tj�k �t �ket. Ha m�r ilyen s�lyos a baj, a r�vid "leveg�v�ltoz�s" nem megold�s, tart�s rehabilit�ci�ra, gy�keres �s ak�r t�bb�ves vagy v�gleges k�rnyezetv�ltoz�sra van sz�ks�g. Ugyanez lehet a javallat akkor is, ha a p�ciensnek alacsony vagy egy�ltal�n nincs motiv�lts�ga a gy�gyul�shoz, az �j k�rnyezet �s elv�r�sok viszont seg�thetnek �letvitele megv�ltoztat�s�ban.
Sz. M.: Mennyire hat�sos m�dszer a k�rnyezetv�ltoztat�s?
dr. T. G.: A lelki probl�m�k �s ter�pi�k milyens�ge el�g nehezen m�rhet�, f�k�pp, ha a hat�smechanizmus oly kev�ss� egzakt, mint a k�rnyezetv�ltoz�sn�l. A tal�n legs�lyosabb szenved�lybetegs�g, a drogf�gg�s�g eset�n mindenesetre elmondhat�, hogy a rehabilit�ci�s k�zpontokba k�ld�tt, el�z� k�rnyezet�kb�l �s �letvitel�kb�l drasztikusan kiragadott betegek t�bbs�g�n�l eredm�nyre vezet. A k�rnyezetv�ltoz�ssal kapcsolatban esetleg �rintett betegek m�sik r�sze panaszaival belgy�gy�szhoz fordul.
- Azt, hogy a t�netek m�g�tt val�ban szervi betegs�g �ll-e, vagy pszich�s okai vannak, els� k�rben a h�ziorvosoknak kell eld�nteni�k - mondja dr. Moh�csi Edit allergol�gus-t�d�gy�gy�sz-belgy�gy�sz f�orvos, a Szent J�nos K�rh�z Allergol�giai Szakrendel�j�nek vezet�je. - Ezeknek a t�neteknek egy r�sze allergi�s vagy l�gz�szervi megbeteged�sre is utalhat, az e csoportba tartoz� p�cienseket hozz�nk k�ldik.
Sz. M.: El tudj�k �n�k egy�rtelm�en d�nteni, hogy pszich�s ok vagy k�rnyezeti hat�s rejlik a probl�ma m�g�tt?
dr. M. E.: Azt mondhatom, igen. Rendk�v�l fontos �s a legink�bb id�ig�nyes is a k�rel�zm�ny pontos fel�ll�t�sa. Rengeteg k�rd�st tesz�nk fel, ezek alapj�n k�rj�k meg a sz�ks�ges viszg�latokat. Az esetek t�bb mint 90%-�ban a besz�lget�s felt�rja, hogy a panasz pszich�s eredet�-e, de a vizsg�latokat ebben az esetben is el kell v�gezni, �ppen az�rt, hogy a beteg meggy�zhet� legyen arr�l, hogy baja orvosl�s�hoz pszichol�gushoz, pszichi�terhoz kell fordulnia. Ez az eg�sz egy 2-4 hetes vizsg�latsorozat.
Sz. M.: Mi t�rt�nik akkor, ha az der�l ki, hogy az allergi�s, l�gz�szervi vagy egy�b megbeteged�st a fizikai k�rnyezet v�ltja ki? El�fordul, hogy k�rnyezetv�ltoz�st, k�lt�z�st javasolnak?
dr. M. E.: El�fordulhat, b�r ennek es�lye rendk�v�l csek�ly, ritka az olyan er�s k�rnyezeti hat�s, ami ezt indokoln�. Ink�bb arr�l lehet sz�, hogy megismerve a kiv�lt� okokat, �letviteli tan�csokat adunk a szabadban val� mozg�sr�l - p�ld�ul pollenallergia eset�ben -, bizonyos vegyi anyagok elker�l�s�r�l, �trendi megk�t�sekr�l stb. Ha valaki Bud�ra k�lt�z�tt a z�ld�vezetbe, de k�zben allergi�s bizonyos vir�gporokra, mondhatjuk ugyan neki, hogy a kop�r belv�rosban jobban �rezn� mag�t, nem val�sz�n�, hogy bek�lt�zik. �s szinte mindig elegend� is, ha betegs�g�t ismerve, bizonyos szab�lyokat betartva �l. Term�szetesen, az sosem baj, ha valaki egy id�re el tud szakadni a szervezet�t terhel� hat�sokt�l, ha m�dja van r�, tegye!
V�g�l, de nem utols�sorban besz�lj�nk egy keveset az egyre n�pszer�bb� v�l� "sz�ps�gcentrumokr�l", "wellneszhotelekr�l", amelyeket (j� esetben) nem csak akkor vesznek ig�nybe vend�geik, ha m�r kifejezetten orvos javasol nekik k�rnyezetv�ltoz�st, hanem saj�t d�nt�s�k alapj�n is. Ezeken a helyeken - igaz, nem kev�s p�nz�rt - a pihen�s val�ban gondtalan, egy-egy er�sen stresszes id�szak ut�n t�nyleg gy�keres v�ltoz�st jelenthet a megszokott k�rnyezethez, �letvitelhez k�pest.
Az ide�lis k�r�lm�nyekkel rendelkez� szolg�ltat�sok a teljes ellazul�son k�v�l sz�mtalan aktivit�st is k�n�lnak, a kedvelt sportokt�l kezdve a szak�rt� sz�ps�g�pol�son k�v�l az extr�m tev�kenys�gekig.
Mind t�bb helyen sz�nvonalas, massz�zsberendez�sekkel is felszerelt, gyakran gy�gyvizes f�rd�k, szaun�k, g�z- �s j�gkamr�k v�rj�k a vend�geket, a f�rd�k�ra, a balneol�gia pedig igen r�g�ta a fizikai �s lelki gy�gy�t�s szolg�lat�ba �llt! A holisztikus, az ember eg�sz�t felt�tlen�l egyszerre vizsg�l� gy�gy�t�snak mindig kedvelt eszk�ze volt a p�ciens kiragad�sa megszokott k�rnyezet�b�l a kezel�s idej�re, hiszen orvosai j�l tudt�k, tudj�k, hogy a n�pszer� gy�gyhely �rnyas �sparkja vagy a s�s leveg�j� tengerpart nem csup�n az oxig�n mennyis�g�vel, hanem a k�rnyezet nyugalm�val, t�gass�g�val, tisztas�g�val is hat, els�dlegesen a pszich�re, azon kereszt�l pedig a szervezetre is.
�sszefoglalva:
Teh�t semmik�ppen sem lehet azt mondani, hogy a k�rnyezetv�ltoz�s sz�ks�gess�ge amolyan "�ri huncuts�g" volna, bizonyos �lethelyzetekben, egyes betegs�gekn�l, leromlott fizikai vagy pszichikai �llapotban igenis sz�ks�gszer�! Az m�r m�s k�rd�s, hogy ki milyen gyakran �s mennyi p�nzt k�pes �ldozni erre.
Egyvalami biztos: ha m�r sz�ks�g�t �rezz�k, nem igaz�n �rdemes a megszokott k�rnyezett�l alig k�l�nb�z�, zajos �d�l�helyeken �sszezs�fol�dva, forintjainkat kuporgatva a pihen�s l�tszat�t kelteni. Hiszen sem agyunk, sem test�nk nem fog hinni nek�nk. "F�radtabb vagyok, mint el�tte!" - mondjuk ilyenkor, teljesen indokoltan. Ha �gy sz�ks�ges �s m�dunk is van r�, ne sajn�ljuk a p�nzt testi �s lelki regener�ci�nkra!
|
