A 20. sz�zad elej�n a k�rh�zak azok az int�zm�nyek voltak, ahov� az emberek t�bbnyire meghalni mentek. A 21. sz�zad k�rh�zai m�r ink�bb aut�szerel�-m�helyekhez hasonl�tanak, amelyekben lehets�ges "megjav�tani" vagy kicser�lni test�nk azon r�szeit, melyek m�r nem funkcion�lnak t�k�letesen.

A bronxi nagy �llat latin�, Big Pun hardcore-ja sem volt tele annyi frusztr�ci�val, mint ma a tud�sok �j m�dszerei. Mi is ker�lt a kez�kbe?! Az emberi szerv�t�ltet�s, amelyet az �let megment�s�nek meglehet�sen sz�ls�s�ges m�djak�nt fejlesztettek ki, m�ra sokkal ink�bb elterjedt azokon a ter�leteken, ahol eddig ez elk�pzelhetetlen volt. Mindez az �j kil�k�d�sg�tl� gy�gyszereknek k�sz�nhet�. A szaruh�rtya, a sz�v, a t�d�, a m�j, a ves�k, a b�r, a csont, a vel�, a belek �s a v�r transzplant�ci�ja mind rutinm�t�tnek sz�m�t, �s a lista hamarosan b�v�l. Az els� k�ztranszplant�ci�t - melyet az ausztr�l Clint Hallamon v�geztek el tavaly Lionban - m�r megism�telt�k m�s p�ciensen is, �s hamarosan Olaszorsz�gban is kivitelezhet� lesz. R�vid id�n bel�l m�s olyan testr�szek, mint a haj, a nyelv, a f�l, a t�rd �s az izmok is helyettes�thet�k lesznek.

A kutat�sok m�r k�pesek �j szervek l�trehoz�s�ra is an�lk�l, hogy ez donort ig�nyelne. Csak "kioper�lnak" n�h�ny sejtet a betegb�l, �s m�anyag form�ba vagy por�zus korallba teszik, ami azonnal felold�dik, mihelyt a sejtek oszt�dni kezdenek �s felveszik a k�v�nt alakot. 1998-ban kutat�k bejelentett�k, hogy t�z �ven bel�l k�pesek lesznek egy teljes sz�vet reproduk�lni. Walter Gilbert, aki a molekul�ris k�mi�ban �s biol�gi�ban el�rt eredm�nyei�rt kapott Nobel-d�jat, eg�szen od�ig megy, hogy �ll�tja: az elk�vetkezend� �tven �v sor�n b�rmilyen szervet k�pesek lesz�nk el��ll�tani. A k�zelm�ltban m�r arra is �rkezett javaslat, hogy emberi fejet kellene �t�ltetni egy m�sik testre. Lehet, hogy ez a gondolat olyan valakit�l ered, aki

Hibern�ci�

A j�v�be mutat� k�s�rletek alapj�n t�bben lefagyasztatt�k magukat, test�k nagy, foly�kony nitrog�nt tartalmaz� tart�lyokban "pihen" az arizonai Alcorban. A hibern�lt emberi tagok, fejek vagy eg�sz testek feltehet�leg j� ideig h�lhetnek a kont�nerekben, mire kiszabadulnak onnan... Mi meg elr�g�dhatunk azon, hogy ezek a "p�ciensek" m�g �let�kben 50 �s 120 ezer doll�r k�z�tti �sszeget fizettek az�rt, hogy m�nusz 196 fokon tart�s�ts�k �ket, annak rem�ny�ben, h�tha �j testre oper�lj�k, vagy tal�n meggy�gy�tj�k �ket a j�v� orvosai. Azt azonban m�g senki sem bizony�totta be, hogy mindez lehets�ges. Azt hiszem, ezt h�vj�k pechnek! Ralph Merkle, a nanotechnol�gia guruja, aki a Palo Alto-i Xerox Parkn�l dolgozik, �gy v�li, hogy a j�v�ben a nanorobotok - melyek nem nagyobbak egy emberi sejtn�l - k�pesek lesznek az emberi molekul�kat gy�gy�tani �s �jra m�k�d�k�pess� tenni. R��rt �s R�J�tt!

Patk�nymatuzs�lemek �s szupergy�m�lcslegyek

Michael Rose-nak a University of Irvine Biotechnol�giai Int�zetn�n�l siker�lt olyan szupergy�m�lcslegyeket el��ll�tani, melyek h�romszor hosszabb ideig �ltek, mint a gy�m�lcslegyek �ltal�ban, term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt. Pier Giuseppe Pellicci, a mil�n�i Eur�pai Onkol�giai Int�zet kutat�ja a Nature magazin c�mlapj�ra ker�lt annak a proteinnek a felfedez�s�vel, mely a patk�nyok �reged�s��rt

Isten hozott a transzhum�nok k�zt!

K�pzelj�k csak el egy percre, mi lesz akkor, ha k�pesek lesz�nk felvenni a harcot az �reged�s ellen. Vajon t�nyleg meg�ri l�trehozni a halhatatlanok gener�ci�j�t, ezzel lehetetlenn� t�ve minden emberi biol�giai �s kultur�lis evol�ci�t? A k�rd�s egyel�re megv�laszolatlan. M�gis akadnak olyanok, akik er�sen hisznek az elm�letben: az extropist�k. �k azok, akik hisznek abban, hogy az emberek k�pesek �tl�pni �s �t is kell l�pni�k az �sszes hat�rt, hogy eljussanak az ultraemberhez. Ahhoz az �j t�pus� emberhez, aki egyes�ti mag�ban a legfrissebb tudom�nyos felfedez�sek eredm�nyeit, hogy jobban �s hosszabb ideig �ljen. Ez a csoport hozta l�tre az Extropista Int�zetet Kalifoni�ban. Kev�s k�ts�get hagy maga ut�n, hogy alap�t�ja - aki egy�bk�nt m�v�sz - nemcsak test�t, de nev�t is megv�ltoztatta, ugyanis Natasha Vitamore-nak h�vj�k. Egy test�p�t� fizikum�val rendelkezik, minden nap hormonokkal injekci�zza mag�t, antioxid�nsokat szed, �s teljes m�rt�kben meg van gy�z�dve arr�l, hogy a technol�gi�nak k�sz�nhet�en a hal�l nem bizonyoss�g, csak puszta val�sz�n�s�g. M�g arra v�rt, hogy a teste halhatatlan legyen, kital�lt mag�nak egy mesters�ges verzi�t is, melyet kortalannak aposztrof�l. Leend� test�t �gy tervezte, hogy nanotechnol�gi�t �s mesters�ges intelligenci�val rendelkez� programokat haszn�ljon

(http: www.extropic-art.com). A Primo 3M+-nak elnevezett j�v�beli test tart�s, rugalmas, h��ll� �s sz�mos modellje van, melyek mindegyike neuron�lis biztons�gi mechanizmussal rendelkezik. A felt�telezett gy�rt� term�szetesen az Ageless (Kortalan) n�vre fog hallgatni. B�r az igazat megvallva, m�g maga Natasha sem tudja, mikor kezdheti meg term�kei �rus�t�s�t. Biztos, ami biztos, tudom�nyba vetett szil�rd hit�vel egy�tt - ak�rcsak a t�bbi transzhum�n -, m�r lefoglalt mag�nak egy saj�t, foly�kony nitrog�nnel t�lt�tt tart�lyt.

Agy�t�ltet�s

A clevelandi Case Western Reserve egyetem idegseb�sz professzora, Robert White m�r 1970-ben �t�ltette egy mak�k� fej�t egy m�sik mak�k� test�re. A majom a beavatkoz�st k�vet�en m�g nyolc napig �lt,s csak azt�n mondta be az unalmast! A seb�szeti technika fejl�d�s�nek k�sz�nhet�en m�r v�lhet�en k�szen �llunk arra, hogy az oper�ci�t emberen is v�grehajtsuk. B�r nem t�l sok jelentkez� akad, aki al�vetn� mag�t ennek a m�t�tnek, mivel a jelenlegi technikai felszerel�ssel nem lehet az �sszes ideget a test �s a fej k�z�tt �sszek�tni. Mit jelent ez? Azt, hogy a beteg paral�zises lesz! Ha a m�t�t siker�lne, akkor sok m�s embert is �rintene, hiszen az�rt, hogy elker�lj�k a hal�lt, egyik testb�l a m�sikba k�lt�zhetn�nek eg�szen addig, m�g a tud�sok felfedezik, hogyan lehet t�k�letesen funkcion�l�v� tenni a testet. Ez pedig nem m�s, mint a testv�ndorl�s. A l�lekv�ndorl�s ut�n m�r �pp ideje volt!

M�gikus l�ved�kek

B�r ez m�g csak mindig a tudom�nyos fantasztikum kateg�ri�j�ba tartozik, de senki sem k�rd�jelezheti meg: sokat k�sz�nhet�nk a szuperkomputereknek. Seg�ts�g�kkel a gy�gy�szat hatalmas l�p�seket tett a fejl�d�s �tj�n, megnyitott�k a genetikai kutat�sok kapuj�t, �s el�rhet�v� tett�k az olyan gy�gyszerek kifejleszt�s�t, melyek m�gikus l�ved�kekk�nt hatolnak a betegs�g folyamat�ba mell�khat�sok n�lk�l, nem k�ros�tva a testet. Ez a gy�gy�szat egyik r�gi �lma, mely - egyesek v�lem�nye szerint - m�r el�rhet� a testben is l�tez�, de biotechnol�giai laborokban is majdnem el��ll�that� hormonoknak, proteineknek �s enzimeknek k�sz�nhet�en. Barry Robson, a bioinformatika �tt�r�je �s lBM-kutat� szerint a nem is olyan t�voli j�v�ben genetikai k�dunk egy kis mikrocsipben lesz t�rolva,melyet az orvosok elemeznek, majd elk�sz�tik a legjobb gy�gyszert a betegs�g ellen. Az lesz majd az igazi pr�t-�-(trans)-porter!

Sz�val, Dolly, minden id�k legnagyobb szt�rb�r�nya csak a zsenge kezdet volt! Egy�bk�nt pedig k�gy�nak t�ps�, madaraknak peepshow!

Josh

alba.hu/platina/bagdad.html | extra.hu/tminfo/hallhatatlan.html | gkhf.iif.szabinet.hu/foisk/athanaz/ata1_7.htm