A designer �vek �ta a saj�tos fant�zia megteremt�j�nek sz�m�t. Most el�sz�r fedi fel divatm�v�szet�nek titkos forr�sait, r�ad�sul itt a Style-ban. A divath�zak k�z�l Lacroix a Bolondok H�za vezet�j�nek mondhat�, � ugyanis igen kedveli a "bolondokat", akik szerinte �t�lnek egy olyan dimenzi�t, amit a "norm�lisak" egyszer�en nem k�pesek �rz�kelni. Ez a t�ny el�gg� meghat�roz� divattervez�i munk�ja sor�n.

C. Lacroix nagyra becs�li �s tiszteli a m�v�szeket. Mag�t viszont nem tekinti annak, mert nincs ann�l rosszabb, mint mesters�ges divatot csin�lni - v�lekedik. A divatnak nem m�v�szetnek kell lennie, mert b�r a m�v�szet biztosan inspir�l�er�, de sz�m�ra a divat inspir�ci�ja ak�rmib�l
eredhet, ak�r egy utcat�bl�b�l is, vagy az antik trag�di�b�l,
a vall�sokb�l, a fot�kb�l, a t�ncb�l, a filmb�l, az �g sz�n�b�l vagy egy p�lyaudvari szitu�ci�b�l.

Lacroix sz�m�ra nagyon fontos volt nagyapja. El�g �rdekes szem�lyis�g lehetett, mert eg�sz �let�ben sz�nh�zban j�tszott, �s v�g�l a pszichi�tri�n landolt. A kis Lacroix volt az egyetlen a csal�dban, akivel besz�lgetett, akivel megosztotta a gondolatait. A kifejez�svil�ga fogta meg �t, ami a megszokott hat�rok �s kodifik�ci�k n�lk�l jelent meg. Ez nagy hat�ssal volt r�. Az � k�pzeletvil�ga csak olyan sz�p k�pekb�l �llt �ssze, mint pl. a t�li �gbolt, az ugyanis b�k�vel t�lt�tte el. Lacroix otthonr�l a gyeng�bbekkel szembeni szolidarit�st, udvariass�got �s tiszteletet hozta. Megtanulta, hogy mindennek megvan az �rtelme, �s hogy mindent befoly�sol ez a paradox vil�g, amelyet j�l lehet jellemezni, mondjuk, a torre�dorokkal, akik a mennyei Madonna el�tt let�rdelnek �s siker�rt im�dkoznak. Ez ugye, el�g paradox nek�nk? Vagy csak para? Na mindegy! Lacroix id�ben r�j�tt, hogy egy divattervez� nem �lhet ak�rhol a vil�gban, mert egyszer�en nem lehet minden v�rost "be�lt�zteni", legal�bbis nem �gy, ahogy azt elv�rj�k t�e.

C. Lacroix - annak ellen�re, hogy nagyapja m�r nem �l - ma is gyakran ell�togat a hagyom�nyos �rtelemben vett bolondok k�z�, akik k�zt felt�lt�dik �s inspir�ci�t gy�jt. K�z�tt�k n�ha tal�l l�tnokokat, olyan embereket, akik mintha isteni szikr�kat birtokoln�nak. A men�bb pszichi�triai klinik�kon �l�nk �let zajlik. Vannak m�termek, ahol helyet kap a fest�szet, a sz�nh�z, a nyelv �s a zene.

Ah�nyszor Lacroix t�vozik a "bolondokh�z�b�l", az az �rz�se, hogy a "norm�lisaknak" tulajdonk�ppen hi�nyzik egy dimenzi�juk, val�j�ban sz�k l�t�k�r�nek t�nnek. Az biztos, hogy t�rsadalmunk t�l "egyszer�" ahhoz, hogy ezeket az embereket, akik egy m�sik val�s�ggal, az �let k�zvetlen trag�di�j�val �llnak kapcsolatban befogadja. Tal�n csak �gy f�lretoljuk a bolondokat, mert aki kil�g a sorb�l, annak itt nincs helye. Tal�n a sz�ps�ggel, a szerencs�vel is �gy van. �gy gondolom, hogy a sz�ps�g keres�se v�gtelen folyamat, �s biztos vagyok benne, hogy Lacroix-t ott a bolondok k�z�tt valami k�l�n�s, isteni szikra szokta meg�rinteni.

Biztos a Ti �letetekben is van olyan pillanat, amikor l�zasan vibr�ltok, nagy �rzelmeitek vannak, �s tal�n egy�ltal�n nem �lltok messze egy �r�lt �rzelmi �llapot�t�l vagy a legnagyobb szerelmi �rz�st�l. Az ilyen pillanatokban k�zeledhetsz a sz�ps�ghez - de vajon hogyan l�thatja meg ezt az ember, hogy ker�l a szeme el�? Tal�n �gy, hogy mondjuk, valaki ezt m�r lerajzolta, �s a rajz l�tt�n hirtelen �ssze�ll benn�nk a k�p. Picasso szabads�ga pl. nagy hat�ssal volt C. Lacroix-ra, k�l�n�sen a fest� goly�stollrajzai, amiket n�h�nyan pornogr�fnak tartanak, de ink�bb az �letenergia netov�bbj�t sug�rozz�k. Lacroix fiatalon im�dott westernt n�zni, �s arra v�rt, hogy a kocsikerekek olyan gyorsan haladjanak, hogy ink�bb "visszafel� forogjanak".

A forg�s, mint olyan, el�gg� meghat�roz� munk�j�ban, mert az eg�sz vil�gr�l, minden kult�r�r�l portr�kat gy�jt�tt �ssze saj�t k�s�rleti "filmj�hez", f�rfiakr�l, n�kr�l, gyerekekr�l, id�sekr�l minden b�rsz�nben, mindenf�le szem- �s sz�jfom�val. Eg�szen lassan egym�sra vet�tette a k�peket, azt�n egyre gyorsabban, m�g a leggyorsabb ritmusban egyre ink�bb egyetlen portr�v� v�ltak. Az ilyen paradox pillanatok fontos elemei a sz�ps�gnek. Ez nem egy v�zi� vesz�lyes forgataga ink�bb? Az er�szak �s sebezhet�s�g nyugtalan�t� kever�k�re tal�lt - tal�n ezt kereste m�r a torre�dorokban is, akik sok�ig elb�v�lt�k �s m�g mindig megig�zik. N�luk egyr�szt az er�s f�rfiass�g, a mer�szs�g, a b�tors�g jelenik meg, ahogy kiteszik magukat a legnagyobb vesz�lynek, m�sr�szt itt van finom, kecses, sebezhet� alakjuk. De h�t a sz�ps�gnek kell, hogy legyen s�t�t oldala is. Mikor Avignonban j�rva a sz�ps�g t�m�j�val konfront�l�dott, akkor haldoklott az �desanyja. Szinte minden nap megl�togatta �s azt gondolta, hogy a sz�ps�g �s a hal�l nem ellent�tes egym�ssal. Hmm. De ez a "hmm" el�g sokat jelent n�ha. A sz�ps�gnek s�r�lnie kell, fert�z�k�pesnek kell lennie, az �r ellen kell dolgoznia...

A sz�ps�g abban hasonl�t a val�s�ghoz, hogy mindkett�n�l le kell h�znunk a dolgokr�l a maszkot. Vajon lehet-e a divat, az �lt�zet egyfajta ki�r�l�s, ki�resed�s b�rmire n�zve? Lacroix vil�g�ban a divat lehet l�z�t�, izgat�, forrong�. Bizony, levetheti azt a megszokott maszkot. A divat Lacroix-nak tal�n csak egy kell�k. Valahol szeretn� a hat�rokat �s a t�rsadalmi mint�kat sz�tt�rni, �s ezzel egy nagyobb val�s�g�rt k�zdeni. Amit utolj�ra szeretne realiz�lni, az a vil�g mint sz�nh�z, a vil�g, amelyben a tragikus dolgok, a dr�m�k mint �leter� jelennek meg.

A legnagyobb gyenges�g pillanat�ban, a ki�lt�sban - "Mi�rt t�rt�nik ez velem?" - van a legnagyobb hatalom pillanata. Ez az ember maga. �s ezzel m�ris az antik trag�di�k k�zep�n tal�ljuk magunkat, aminek biztos rettenetesen �r�lt�k, de h�t itt a Style-ban ez van!

�s semmi sincs v�letlen. Lacroix latint �s g�r�g�t tanult, de ma m�r ink�bb a ma �rdekli, mert a ma klasszikus trag�di�i minden metr��llom�son megfigyelhet�k. Lacroix tulajdonk�ppen a csal�dja t�rt�net�t vitte a kifut�kra. P�rizsban, abban a v�rosban, ahol el�sz�r tal�lkozott azzal, hogy minden sz�rke �s lapos, megpr�b�lt fel�p�teni egy ellent�tes vil�got. A merev, rideg p�rizsi burzso� r�teget akarta felr�zni. Siker�lt neki, az tuti! Mostan�ban egy�bk�nt k�l�n�sen �rdekes �lmokat kre�l. �lmokat? Tudj�tok, menynyi ideig dolgoznak a varr�n�k egy ruh�n vagy koszt�m�n? T�vol �llnak t�lem azok az emberek, akik passz�van belemer�lnek az �lmokba. Lacroix-t �ppen ez�rt szeretem, mert az � c�lja az, hogy teremtsen valamit - a divat, a sz�nh�z vagy a film ter�let�n. Nem �lmokat gy�rt, mert azokat meg kell val�s�tani, ami ugyan el�g h�siesen hangzik, de f�lelmet nem ismerve v�ltja �ket val�ra.

Azt hiszem, tanulhattok t�le. Minden nem mehet t�k�letesen, de �gy gondolom, fontos a f�lelem. N�ha vesz�lyben kell �reznie mag�t az embernek, csak akkor keletkezhet valami, ha a megszokotts�got �s az el�gedetts�get feladjuk. Bye-bye, fater Lacroix, bye-bye! Az �let�nk, minden napunk egy m�alkot�s. A nagymam�m a nagy fekete ruh�iban, a szigor�, magasan z�r�d� selyemgall�rj�val mindig azt mondta: "Nem az �t neh�z, a neh�zs�g az �t." Teh�t akkor kezded el igaz�n az utad, ha legy�z�d az akad�lyokat.Persze, egy�ltal�n nem k�nny� ezt mondani magadnak az �lmos reggeleken, amikor cs�r�g az �ra.

Josh