India a kultur�lis soksz�n�s�g haz�ja, hiszen k�zel 800 dialektust �s 15 hivatalosan elismert nyelvet besz�lnek itt. T�bbf�le vall�s �l egy�tt, mint p�ld�ul a hinduizmus, az iszl�m, a kereszt�nys�g, a dzsainizmus, a buddhizmus, a szikh vall�s, a zoroasztrizmus �s a judaizmus. Sok k�l�nb�z� m�v�szeti, �p�t�szeti, irodalmi, zenei �s t�ncm�v�szeti st�lus megtal�lhat�, valamint az �letm�d is v�ltozatos, a v�rosit�l kezdve a falusin �t eg�szen a t�rzsi �letig, hogy a kasztrendszerb�l ad�d� elk�l�n�l�seket, speci�lis �lethelyzeteket m�r ne is eml�ts�k. Ezek ut�n term�szetes, hogy a zenei vil�g sem egy egyszer� eset, hiszen lejegyezhetetlen, megfoghatatlan, szinte csak improviz�ci�kra �p�l, a megl�v� szerkezeteken bel�l. Ja, �s titokzatos, mint a Kelet �ltal�ban... Az indiai zene n�pdalokra, t�jr�l t�jra v�ltoz� n�pzen�re, t�rzsi zen�re, a klasszikus �s "f�lklasszikus" hagyom�nyokra, valamint az �n. n�pszer� zen�re �p�l. Az indiai klasszikus zene k�t elismert st�lusa az �szak-indiai hinduszt�ni �s a d�l-indiai karnatakai. Mindkett�nek megvannak a maga saj�tos hangszerei, csak hogy egy p�rat eml�ts�nk: a hinduszt�nira jellemz� a szit�r, a sarod, a sur-bahaar, a bansuri, a shahnai �s a heged�, m�g a karnatikai zen�ben legink�bb a veena, a venu, a nagasvaram, a gottuvadyam vagy a heged� kapja a f� szerepet. �t�s �s m�s k�s�r� hangszerek k�z�tt szint�n sokfajta l�tezik, �s ezeket �lland�an haszn�lj�k, ha kell, ha nem. A k�t klasszikus st�lusn�l az �nekl�s hagyom�nya is k�l�nb�zik. Leegyszer�s�tve �gy lehet fogalmazni, hogy a karnatikai zene vall�sos jelleg�, m�g a hinduszt�ni vil�gi. Ezeken a hagyom�nyokon k�v�l k�l�nf�le "f�lklasszikus" st�lusok is megtal�lhat�ak (mint p�ld�ul a ghazalok �s a qawwalik), de ugyan�gy jellemz� a n�pszer� zene, amelyre p�lda az �ltal�ban musical jelleg� indiai filmek vil�ga. E zen�k lejegyz�s�re sz�mtalan v�ltozat keletkezett, amelyek k�z�l kett� maradt fenn, szint�n �gt�j szerinti megoszt�sban: D�l-Indi�ban sz�tagnot�ci�t, �szakon sz�mjegyeket, azaz sz�mnot�ci�t haszn�ltak. A kutat�k meg�llap�t�sai szerint a d�l-indiai sz�tagnot�ci� r�gebbi, mint az �szak-indiai. Azonban az id� halad, �s az eur�pai befoly�s ereje m�g a hatalmas trad�ci�kn�l is er�sebbnek bizonyult, �gy m�ra az indiai zene �tvette a nyugati not�ci� haszn�lat�t. Ami az indiai zene elsaj�t�t�s�t illeti, nos, a t�k�letes hangszerismeret fabatk�t sem �r, de m�g a tehets�g sem biztos�t�k semmire. Ugyanis egyik sem p�tolja az indiai klasszikus zen�ben n�lk�l�zhetetlen �retts�get, vagy a csak hossz� id� ut�n be�r� r�gt�nz�si k�pess�get. No, �s m�g valamit. Ugyanis Indi�ban mindennek t�bb ezer �ves m�ltja van, tele k�l�nleges emberekkel, esetekkel. Ilyenek pl. a risik, a l�t� emberek, akik kifinomult idegrendszer�knek �s tiszta elm�j�knek k�sz�nhet�en medit�ci�juk k�zben hallott�k a teremt�s leg�sibb, legfinomabb hangjait, a V�d�kat, illetve a term�szet m�k�d�s�nek dallamait, amit hangszeres �s vok�lis zenek�nt jegyeztek le. Ezt h�vt�k Gandharva V�d�nak, a Mindens�g ritmusainak �s harm�ni�inak. A term�szet hangjai, persze, folyamatosan v�ltoznak, m�sok reggel, d�lben, d�lut�n, este, �jjel, hajnalban, tavasszal, ny�ron, �sszel, t�len... A Gandharva V�da �si sz�vegei dallamok (r�g�k) ezreit ismerik, pontosan le�rj�k, hogy ezek mely napszak mely �r�j�ban, milyen id�j�r�si k�r�lm�nyek k�z�tt, milyen �vszakban, test�nk mely szerv�nek felelnek meg, teh�t mikor �s hol j�tszhat�ak! Ez alapj�n a dallamok (szandhj�k) a napot nyolc r�szre osztj�k, h�rom�r�s k�z�kkel elk�l�n�tve. A zen�t az �si b�lcsek gy�gy�t�sra is haszn�lt�k, hiszen harm�ni�t teremt, amire a testnek, a szellemnek �s a l�leknek nagy sz�ks�ge van. Ezt az�ta m�r sz�mtalan esetben k�s�rletek is igazolt�k (egyenletesebben l�legz�nk, rendezettebb az agym�k�d�s�nk, a sz�vver�s�nk, ergo felfriss�l�nk). Az indiai zenei rendszer nagyj�b�l hatezer �ves... Ehhez k�pest az eur�pai zene kisiskol�s kor�, �gy azt�n fels�bbrend�nek tekinteni a t�bbsz�lam� zen�t az egysz�lam� zenei kult�r�khoz k�pest, finoman sz�lva is nagyk�p�s�g. Egy indiai sz�m�ra pont a t�lzott "gazdags�g", a bonyolult zenei k�pletek teszik �lvezhetetlenn� a zen�t, k�vethetetlenn� a mot�vumokat. Pr�b�ljuk meg r�viden �sszegezni e zenei vil�g a nyugatit�l elt�r�, legfontosabb saj�toss�gait. Indi�ban a zene egyik legfontosabb t�nyez�je a dallam. Ez�rt a zene egysz�lam�, amelyben fontos szerep jut a hagyom�nyos kifejez�si form�knak. Alapj�t a tradicion�lis dallami �s ritmikai k�pletekre �p�l� improviz�ci� k�pezi. A kompoz�ci� technik�j�t �s a hangsz�neket illet�en csak nagyon lassan fogadja be a legkisebb �j�t�sokat is. Meghat�rozott, megfelel�en k�pzett, �s az el�ad�sra akt�van reag�l� k�z�ns�ghez sz�l, �ltal�ban konkr�t jelent�st hordoz mag�ban. Az indiai zene k�z�ns�ge nem hallgat l�legzet-visszafojtva az el�ad�s k�zben, s�t, a legm�veltebb r�teg k�pvisel�i gyakran fejezik ki az improviz�ci� elismer�s�t b�lint�sokkal vagy hangos dics�r� megjegyz�sekkel. Terjeszt�s�ben nincs szerepe a not�ci�nak, ugyanakkor t�bb �vezredes tanulm�nyokra, elm�letr�l, gyakorlatr�l, hangszerekr�l, eszt�tik�r�l �s zeneoktat�sr�l sz�l� hatalmas irodalomra t�maszkodik. A zen�szt Indi�ban bhagavatarnak, Isten szolg�j�nak, a zen�t yantr�nak, a dics��t�s eszk�z�nek tekintik. �s m�g egy fontos dolog: n�luk az �nekhang nem l�nyeges k�rd�s, olyan, mintha a k�lt� k�z�r�s�t n�zn�k. Sokkal fontosabb, amit �nekel, mint ahogyan �nekli. A mel�dia olyan hangokb�l �ll, melyeket csup�n a folyamatoss�g k�t �ssze. Pontos hangok nem l�teznek, �gy nincsenek mechanikusan hangolt hangszerek sem. Az indiai zene alkalmazkod�k�pess�g�t bizony�tja, hogy k�pes volt id�ben v�ltani. A kezdetek a guruknak az eur�pai kult�rk�rben val� megjelen�s�hez k�thet�k (l. Beatles), ami olyan zseniket is megragadott, mint Miles Davis vagy k�s�bb John McLaughlin, akinek Shakti nev� form�ci�ja - jelent�se: kreat�v intelligencia, sz�ps�g �s hatalom - nagy sikereket �rt el. A git�ros mellett az �szak-indiai tabla mester, Zakir Hussain szerepelt, �s D�l-Indi�b�l L. Shankar, aki heged�n, �s T. H. "Vikkus" Vinayakram, aki ghatamon j�tszott. Zenei vil�guk k�l�nlegess�ge �s egyedis�ge abban rejlik, ahogyan az indiai zen�nek �s hangz�snak helyet tal�lnak a dzsessz m�faj�ban. Az indiai zene m�s st�lusokat is mag�ba olvasztott, p�ld�ul a beat- �s a popkult�r�t, ami egyesek szerint sokat �rtott az �vezredeken edz�d�tt, letisztult, kifinomult hangz�snak, de a fiatalokat ez kev�ss� �rdekelte. Pedig lenne mit tanulni olyanokt�l, mint Ravi Shankar, Ramnad Khrisnan, vagy a pakiszt�ni Nusrat Fateh Ali Khan, aki a gawwali egyik nagy h�r� mestere. A eur�paibb hangz�sokat kedvel�knek Shaila Chandra szolg�l kellemes sz�rakoz�ssal. A medit�ci�s zen�k irdatlan hossz� sor�ban a U. Srinivas �s Michael Brook-f�le "Dream", Sina Vodjani "Om Shanti"-ja, Shivkumar Sharma santur mester "Raga purya kalyan"-ja adhat �tmutat�st. A k�s�rletez�knek javasolhatom Ry Cooder - nini, BVSC (nem fociklub, hanem Buena Vista Social Club) - �s U. M. Bhatt k�z�s munk�j�t, vagy a Shakti John McLaughlinnal l�trehozott m�veit. A speci�lis hat�sok kedvel�inek aj�nlan�m a szaxofonos (!) "Kalaimamani" Kadri Gopalnath Gem Tones c�m� album�t, mely tradicion�lis d�l-indiai zen�ket mutat be. Akik n�mi �tfog� k�rnyezettanulm�nyt ig�nyelnek, azoknak k�t vil�gzenei kollekci�t javasoln�k (l. alant), melyek �t�velnek a f�ldr�sznyi orsz�gon, mi t�bb, m�g Pakiszt�nba is bekukkantanak egy id�re.