Hal�lk�zelben
�LETM�D

Ennyi lenne az eg�sz? Megsz�let�nk, �l�nk, k�zd�nk, szeret�nk, szenved�nk, hogy azt�n minden egy csap�sra �s �rtelmetlen�l semmiv� pukkadjon! Tavasszal a f�k is �jra vir�gba borulnak, egyed�l az ember lenne ilyen v�ges teremtm�ny?

Kutat�sok a hal�lon innen �s az �leten t�l

Az ezred�ves vil�gvall�sok �r�k�rv�ny�, de kiss� megkopott t�lvil�gk�pei m�g mindig vigaszt �s rem�nyteli t�vlatokat ny�jthatnak sokak sz�m�ra, �m napjaink racion�lis elm�inek m�r aligha. Ugyanakkor a klinikai tapasztalatok �s az �vtizedek �ta tart� kutat�sok arra utalnak, hogy ma m�r azok sem maradhatnak megfontoland� alternat�va n�lk�l, akik egyed�l csak modern korunk vall�s�ban: a tudom�nyban hisznek. A laikusokat �mulatba ejti - �s j� esetben a tud�sokat is az uralkod� tudom�nyos vil�gk�p �tgondol�s�ra �szt�nzi - az a t�bb ezer besz�mol�, mely a klinikai hal�lb�l visszat�rtek testen k�v�li tapasztalatai �s misztikus �lm�nyei alapj�n sz�lettek. Sz�muk vil�gszerte egyre n�, ami bizony�ra a modern �jra�leszt�si technik�k fejl�d�s�vel �s elterjed�s�vel is �sszef�gg�sbe hozhat�. M�gsem besz�lhet�nk valami �jkelet� dologr�l, hiszen hasonl� elbesz�l�sek alapj�n a hal�lk�zeli �lm�nyek vizsg�lata m�r az elm�lt sz�zad v�g�n megkezd�d�tt. Az els� k�zlem�ny 1892-b�l sz�rmazik, Albert Heim sv�jci geol�gus professzort�l, aki egy balul v�gz�d� hegym�sz�t�ra k�zben maga is egy k�l�n�s dimenzi�ban tal�lta mag�t. � 30 alpinista hal�lk�zeli �lm�ny�t gy�jt�tte �ssze, b�r nem t�rekedett arra, hogy mindezekre magyar�zatokkal szolg�ljon. Raymond A. Moody - a filoz�fia �s az orvostudom�ny doktora - azonban m�r a XX. sz�zad v�g�n vil�gh�rn�vre tett szert ezen a ter�leten, �s t�bbek k�z�tt az � munk�ss�g�nak k�sz�nhet�, hogy a hal�lk�zeli esem�nyek vizsg�lata a parapszichol�gia �s a misztika ter�let�r�l az orvostudom�ny ir�ny�ba is elmozdulhatott. Manaps�g m�r egyre t�bb tud�s szem�lyis�g hangoztatja, hogy a tudom�nynak igenis meg kell magyar�znia a hal�lk�zeli tapasztalatot, mert abban rejlik saj�t feln�veked�s�nek kulcsa. Moody �let az �let ut�n c�m� k�nyve vil�gszerte t�bb mint 90 milli� p�ld�nyban kelt el, melyben sz�les k�r� �sszefoglal�st ny�jt a hal�lk�zeli �lm�nyek saj�toss�gair�l. Az �ltala vizsg�lt 150 esetben ugyan nem lehet tal�lni k�t teljesen megegyez� �lm�nysorozatot, de a k�l�nb�z� szem�lyek tapasztalataiban sz�mos felt�n�en hasonl� k�z�s elem fedezhet� fel. Mindemellett m�s, ismert tanatol�gusok (hal�lkutat�k) is ugyanezeket a visszat�r� st�diumokat k�l�nb�ztett�k meg. N�zz�k csak, melyek ezek az ism�tl�d� mot�vumok. A le�rhatatlans�g �lm�nye szinte az �sszes besz�mol�ra jellemz�, hiszen csaknem mindenki azt tapasztalja, hogy az emberi nyelv nem k�pes visszaadni azt a leny�g�z� sz�n-, k�p- �s hang�lm�nyt, amit megtapasztaltak, mondv�n: f�ldi vil�gunkban alig van valami ezekhez foghat�.

A s�t�t alag�ton val� �thalad�s vagy �tzuhan�s �lm�nye ut�n a besz�mol�k z�m�ben egy f�nyesen t�nd�kl� �s mennyei b�k�t �raszt� helyen tal�lj�k magukat, s mindez �ll�t�lag fel�r egy misztikus isten�lm�nnyel. Itt legt�bbsz�r �rdekes tal�lkoz�sok v�rnak a haldokl�ra. Sokan elmondt�k, hogy az �lm�ny k�zben m�s szellemi l�nyek ker�ltek vel�k kapcsolatba, hogy megk�nny�ts�k nekik az �tmenetet, vagy hogy k�z�lj�k vel�k; m�g nem �rkezett el hal�luk �r�ja �s vissza kell t�rni�k. A legt�bb esetben a haldokl�k meghalt rokonokkal tal�lkoznak, de nem hi�nyzik az "�rangyalok" k�zrem�k�d�se sem a t�bb ezernyi besz�mol�b�l. A legfantasztikusabb szerepl� azonban a sokat emlegetett, �n. F�nyl�ny, akib�l le�rhatatlan melegs�g, szeretet �s meg�rt�s �rad a haldokl�ra, m�g akkor is, amikor m�lyrehat� k�rd�seket tesz fel, egyfajta sz�mad�sra inspir�lva �t elm�lt �let�tj�val kapcsolatban. Ezen a ponton sok esetben egy d�bbenetes k�psor, az �letfilm indul el, melyben a haldokl� el�tt szinte panor�maszer�en pereg le eg�sz addigi �lete, mik�zben a film egy-egy kardin�lis jelenet�t �jb�l �t is �li. Ritka, de m�gis jellemz� mot�vum a hat�r vagy a soromp� megjelen�se, ahonnan t�l m�r nincs vissza�t. A viszszat�r�s �ltal�ban m�r nem annyira �lm�nyd�s kaland, hiszen sok esetben csak egy eszm�letlen zuhan�st �l �t az illet�, majd �jb�l ott tal�lja mag�t beteg vagy �sszet�rt test�ben. Mindezeken t�l ism�tl�d� elemnek sz�m�t a biztons�g �rz�se ebben a szokatlan, fizikai test n�lk�li �llapotban, annak ellen�re, hogy sokan m�gis igyekeznek visszat�rni a fizikai l�tbe, szeretteik vagy egy�b k�telezetts�geik miatt. T�bben arr�l szereztek tudom�st, hogy Isten akarat�b�l megkapt�k a tov�bb�l�s engedm�ny�t egy meghat�rozott c�l �rdek�ben, de nem kev�s azoknak a sz�ma sem, akik azt tapasztalt�k: m�sok szeretete �s im�ja h�zta �ket vissza a hal�lb�l. T�bb hal�lkutat� feljegyezte, hogy e saj�tos "kir�ndul�s" megtapasztal�i k�s�bb mind �letigenl�kk� v�lnak, hiszen �tjuk sor�n �let�k �j �rtelm�t �s spiritu�lis t�vlatait ismerik fel.

Ahogy a pillang� sz�letik

Egy fiatal l�ny, Elizabeth sz�z�val l�tott pillang�kat a lengyelorsz�gi hal�lt�borok falaiba karcolva, nem sokkal a h�bor� ut�n. Miel�tt az emberek bel�ptek a g�zkamr�kba, pillang�kat v�stek k�rm�kkel a falba. De mi�rt �ppen pillang�kat? Ez az �lm�ny meghat�roz� szerepet j�tszott dr. Elisabeth K�bler-Ross sv�jci sz�rmaz�s� pszichol�gus �lethivat�s�ban. A pillang�k jelent�s�t csak �vtizedekkel k�s�bb �rtette meg, mikor r�kos gyermekekkel foglalkozott. Sok kisgyerek k�zvetlen�l saj�t hal�la el�tt olyan k�peket rajzolt, amelyeken pillang�k voltak a kulcsfigur�k. Ekkor j�tt r�, hogy ezek a csod�latos teremtm�nyek az egyik �letb�l a m�sikba val� �tmenet �si szimb�lumai. Az �tv�ltoz�st, a felszabadult tov�bb�l�s lehet�s�g�t hirdetik, hiszen az ember is �gy v�lik meg a f�ldi �lett�l, mint pillang� a gub�j�t�l. Dr. Elisabeth K�bler-Ross Sv�jcban orvosk�nt m�k�d�tt, majd f�rj�vel egy�tt �ttelepedett az Egyes�lt �llamokba. 1966 �ta Chicag�ban dolgozott pszichi�terk�nt. Id�vel a haldokl�k gondoz�s�ra szakosodott, hiszen saj�t tapasztalatai is erre inspir�lt�k: "Nekem magamnak is t�bb hal�lk�zeli �lm�nyben volt r�szem. J�rtam a t�loldalon, �gyhogy tudom, mir�l besz�lek!" A doktorn� az USA-ban, Kanad�ban, D�l-Afrik�ban �s D�l-Amerik�ban haldokl�kat seg�t� csoportokat, �n. hospice-okat hozott l�tre, �s vil�gm�ret� mozgalmat ind�tott el. N�met�l 21, angolul 31 k�nyve jelent meg, �s huszonh�rom alkalommal avatt�k d�szdoktorr�. Egy tanulm�nygy�jtem�ny�ben a k�vetkez�k�ppen foglalta �ssze a haldokl�kt�l tanultakat: "�lj �gy, hogy visszaeml�kezve ne kelljen azt mondanod, Istenem, mennyire elpazaroltam az �letemet!"

Nincs T�loldal?

Sz�sz Endre fest�m�v�sz igaz�n term�keny �letet folytatott s folytat. Sz�vbetegs�ge folyt�n k�tszer is a hal�l �llapot�ba ker�lt, de orvosaivisszahozt�k. Hal�lk�zeli �lm�ny�r�l �gy sz�molt be, hogy nem �lt �t misztikus ext�zist, nincs t�loldal.

A testen k�v�l

"Ahogy a f�nyess�g forr�s�t el�rtem, bele akartam n�zni. Egy darabig meg sem pr�b�ltam, hogy megfogalmazzam azt az �rz�st, ami akkor elhatalmasodott rajtam. A teljes nyugalom, szeretet, energia �s sz�ps�g v�gtelen vil�g�t l�ttam. Olyan volt, mintha az emberi l�t l�nyegtelenn� v�lt volna, ezzel �sszevetve. Ugyanakkor hangs�lyozta az �let �rt�k�t, �s a hal�lt �gy mutatta be, mint egy m�sik, jobb �lethez vezet� utat. Minden az igazi l�tez�s l�t�ben, sz�ps�g�ben, jelent�s�g�ben old�dott fel. A vil�gmindens�g energi�ja volt itt �sszegy�jtve �r�kre, ezen a meghat�rozhatatlan helyen."

(Egy v�zben fuldokl� f�rfi ut�lagos elbesz�l�s�b�l)


S�la