Ami�ta Kusturica Macskajaja berobbant a k�ztudatba, itthon mindenki balk�ni zen�re gerjed, mert most ez a sikk. Nem akarok hazabesz�lni, de azel�tt is pont ugyanilyen bitang j� bulista zen�ket nyomtak arrafel�, s�t! A bolg�rok, a rom�nok, a g�r�g�k, a maced�nok, a szerbek �s az alb�nok olyan v�rforral� hangulatot k�pesek var�zsolni egy pillanat alatt, hogy abba m�g a legj�zanabb, leghidegebb fej� skandin�vnak is belepirul az arca. �s a lejjebb l�v� szerveket most nem is eml�ten�m...
A r�gi� kedvenc hangszerei a penget�s�k - a buzuki, a git�r -, a f�v�sok k�ptelen sz�les sk�l�ja fa �s r�z kateg�ri�ban, a harmonik�sok, a nagydob �s a kisebb penget�s �t�s�k, a heged�, a cimbalom, a p�ns�p. Sz�val, el�g gazdag a hangszerpaletta. A zenei vil�g m�r kev�sb�, hiszen a k�rny�k nem t�l nagy ter�letet foglal mag�ba, �gy azt�n a n�pek k�nynyed�n m�szk�ltak kereszt�l-kasul benne, minek eredm�nyek�nt a zenei vil�g kiss� �sszemos�dott. Ennek ellen�re, vagy pontosabban a kialakult nemzeti b�szkes�g ok�n m�gis akadnak minim�lis, de alapvet�en nem sz�mottev� elt�r�sek. Legink�bb a vall�si hovatartoz�snak �s n�mely term�szeti k�pz�dm�ny miatti elszigetelts�gnek betudhat�an alakultak ki k�l�nb�z� zenei ir�nyzatok. A vajdas�gi szerbek �s rom�k a r�zf�v�s band�kra esk�sznek, az erd�lyiek megmaradtak a von�sokn�l meg a p�ns�pn�l, a bolg�roknak bej�n a harmonika, a g�r�g�k, a maced�nok �s m�g a szerbek egy r�sze is kifejezetten cs�pi a penget�s�ket. De mindannyian elj�tssz�k a k�rnyez� orsz�gokban hallhat� "sikersz�mokat", b�rmilyen hangszeren. �gy azt�n term�szetes, hogy a Pacsirt�t sim�n lenyomj�k a szerb rom�k trombit�val, vagy a maced�nok penget�s�kkel, a bolg�rok harmonik�n, holott eredetileg erd�lyi roma n�ta. Ez �gy megy errefel� �s ez �gy van j�l. Ebben a r�gi�ban nincs sok meglepet�s, mindenki ismer mindenkit. Persze, k�zel k�t �vezred alatt m�djukban �llt megismerni a m�sikat. Ez�rt azt�n a horv�t tengerparton is majd ugyanaz sz�l, mint p�r sz�z kilom�terrel lejjebb, a g�r�g�kn�l. M�gis, ebben a kiismerhet� vil�gban mindig akadnak olyan zsenik, akiket b�rmikor �rdemes meghallgatni.
B�s�ges a v�laszt�k t�ncban, zen�ben: szirtaki, kalamatiano, csamiko, kl�ftiko, rembetika. Ez ut�bbinak kialakul�sa �rdekes esem�nyek sorozat�nak eredm�nye. Az I. vil�gh�bor�t k�vet�en a t�r�k�k visszaengedt�k a g�r�g�ket, a g�r�g�k meg a t�r�k�ket. Ez eddig dics�retes dolog, csakhogy a g�r�g�k kevesebb t�r�k�t fogtak, �gy a vissza�rkez� g�r�g�knek nem sok hely�k maradt. Munkan�lk�lis�g, lak�shi�ny, kil�t�stalans�g v�rta �ket. Szomor� helyzet�kben a nyomor t�rsak�nt m�g a drog is megjelent az �pium-hasis k�p�ben, �gy azt�n az elhagyatotts�ghoz m�g a melank�lia is t�rsult. Mindezen �rz�seket kifejezend� l�trej�tt egy nagyon dekadens dallamvil�g� muzsika, a rembetika. Hatalmas sikert aratott, �s m�g most is rettent� n�pszer�, b�r melank�li�j�b�l m�ra sokat vesztett. Zeneis�g�ben fellelhet�k zsid�, �rm�ny �s cig�ny zenei elemek is, a g�r�g �s a t�r�k mellett. A rengeteg penget�s hangszeren k�v�l a harmonika �s a heged� kap lehet�s�get, a vok�l lehet f�rfi �s n�i is. A nagy nevek k�z� tartozik Rosa Eskenazi, Rita Abatzi, Marika Papaga, Markos Vamvakaris, Vassilis Tsitsanis, m�g napjaink legnagyobbja George Dalaras vagy Eleftheria Arvanitaki. Az �j st�lus k�vet�i kialak�tottak p�r frissebb hangz�st, azaz popos�tott�k (Laiko), aminek azt�n l�trej�ttek durv�bb v�ltozatai, amelyekn�l m�r a rock is bekapcsol�dott a popularit�s olt�r�n fel�ldozott rembetik�ba - ut�bbinak Nikos Papazoglu a legismertebb el�ad�ja. Az iszl�m balk�ni helytart�i, ennek megfelel�en �talak�tott�k a balk�ni zen�t az iszl�m zen�k hangulat�hoz, amit a r�gi� hangszerein adtak el�. Azaz a r�zf�v�sokt�l a buzukin �t minden j�tszik n�luk. Az egyik legh�resebb t�rsulat - a 3 Mustafas - sok�ig azzal hergelte a k�z�ns�get �s a m�di�t, hogy rokonaik egy h�t�szekr�nyben menek�tett�k ki �ket Angli�ba, de ez a szok�sos balk�n nagyzol�sok egyike. Errefel� sikk l�d�tani... A k�l�t minden valamireval� ember ismeri, ak�rcsak a Kusturica-filmek r�zf�v�s cig�nyband�it. Temp�ik sokban azonosak a Balk�n majd minden t�nczen�j�vel, ahol csujogatni kell. Persze, akadnak elt�r�sek, k�l�n�sen a kialakul�sban. A rezesband�k a t�r�k h�dolts�g eredm�nyei, ugyanis a dr�ga j� t�r�k�k kedvelt�k a mozg�kony, hars�ny indul�kat f�j� r�zf�v�sokat, akiket mint katonai zenekarokat alkalmaztak. Azt�n, mikor menek�lni kellett, valahogy megfeledkeztek r�luk, vagy a zen�szek �rezt�k �gy, hogy itt is akadhat n�mi hasznos munka, �gy maradtak. Mindenesetre att�l kezdve nagy sikert arattak esk�v�k�n, temet�seken, �s mindenhol, ahol zen�re volt sz�ks�g. Az�ta od�ig fejl�d�tt a dolog, hogy a helyi rom�k r�zf�v�s fesztiv�lokat tartanak, ahol �d�z harc d�l "A legjobb rezesbanda" c�m�rt. Hatalmasak a bulik ezeken a fesztiv�lokon, csod�s sz�rakoz�s, sz�npomp�s forgatag - amit elt�nedez� p�nzt�rc�k, villan� bicsk�k, kisebb-nagyobb pofonok is tark�tanak, de mit el nem visel az ember a j� zen��rt... Itt v�lt ismertt� Boban Markovits, Fejat Szejdics, Milovan Petrovics, �s m�g rengeteg zseni�lis zen�sz. Na, itt azt�n van minden. A paletta nagyon sz�les, az erd�lyi magyart�l, a sv�b, a cig�ny, a rom�n �s a moldvai zen�kig. A j� �g tudja, h�nyf�le st�lus k�z�l k�ptelens�g v�lasztani, hiszen csak az erd�lyi magyar n�pzen�k v�ltozatoss�ga is meg�rne egy dupla oldalt �s akkor m�g hol vagyunk a t�bbiekt�l. Ugyanez a helyzet az el�ad�kkal, de kiemeln�k egy n�lunk is j�rt cig�nyband�t, a Taraf de Haidouksot. �k ugyanis mindent j�tszanak, m�g t�r�k zen�b�l is �p�tenek be elemeket dalaikba, hogy a maced�n, a bolg�r vagy a szerb vonulatr�l m�r ne is besz�ljek. Zseni�lis zen�szek, k�zel �t gener�ci� muzsik�l egy�tt, vannak vagy h�sz-huszon�ten, k�pr�zatos hangulatot m�velnek, �s a sz�npadon l�v� felszerel�sek nincsenek biztons�gban t�l�k... Amikor n�lunk j�rtak, a zeneakad�miai fell�p�s�k ut�n m�g t�ls�gosan feldob�dott �llapotban voltak, �gy ell�togattak egy �tterembe. Hajnalig mulattak, felv�ltva j�tszott a huszonvalah�ny zen�sz. Am�g az egyik t�rsulat muzsik�lt, addig a m�sik mulatott, pi�lt, majd cser�ltek. Az�ta sem volt akkora buli abban az �tteremben... A nagy nevek k�z� tartozik m�g heged�n Grigore Stanicu, Florea Cioca, Efta Botoca vagy Ion Dragoi, p�ns�pon Gheorghe Zamfir, furuly�kon Dumitru Zamfira. A rom�n zene soksz�n�s�g�nek egyik alapja, hogy nagyon improvizat�v, mint p�ld�ul a doina, amely el�g szabad form�j�, k�l�n�sebb megk�t�sek n�lk�li muzsika. �gy azt�n a ballad�kban, a mindenf�le ritu�l�k sor�n j�tszott dalokban rengeteg �tlet keveredik - ritka gazdag zenei vil�g. �ket azt�n becs�lettel k�r�lvett�k. �szakr�l a rom�n �s az erd�lyi hat�s, nyugatr�l a szerb �s a maced�n, d�lr�l a g�r�g, �s a t�rt�nelemb�l ad�d�an a t�r�k. Sz�p kis vegyesfelv�gott! Ebben alig lehet valami �jat l�trehozni, m�gis siker�lt. Az ut�bbi id�k legfelkapottabb vil�gzenei produkci�it azok a bolg�r aszszonyok produk�lt�k, akik az ortodox g�tikus bolg�r k�rusm�veket nyomatj�k. Nagyj�b�l a f�l vil�g hasal el�tt�k. A bolg�r zen�ben term�szetesen megjelennek a szok�sos hangszerek: a furulya, a heged�, a klarin�t, a duda, az akkordion..., �s p�r jellegzetes bolg�r st�lus, mint a gadulka, a kaval �s a dud�s band�k. Az esk�v�i zen�knek k�l�n kir�lya van Ivo Papasov zseni�lis klarin�tos szem�ly�ben, aki csod�san �tv�zi a tradicion�lis tr�k zen�t a dzsesszel. A kaval egyik legnevesebb alakja jelenleg Georgi Zeljaskov.