Az angolokn�l szent az �t�rai tea n�mi s�tem�nnyel, a jap�nokn�l egy teah�zban elfogyasztott tea ritu�l�k sorozat�t jelenti, amely a vend�get kimozd�tja a mindennapok tapos�malm�b�l. A k�naiakn�l hihetetlen v�ltozatoss�gban, olykor gy�gyszerk�nt fogyasztj�k. Az arabok kis poh�rk�ban, elk�peszt�en �desen issz�k, a gr�zok �s a kazahok kockacukorral a sz�jban nyeldesnek apr� kortyokat, a mongolok tejjel keverik, m�g n�lunk rummal �zes�tik a t�li hidegben... Sz�mtalan f�ldr�sz kult�r�j�t meghat�roz� esem�ny a teafogyaszt�s, pedig csak egy kis cserje sz�r�tott lev�lk�ir�l van sz�, amiket forr� v�zzel forr�znak, f�znek a benne l�v� �l�nk�t� anyag�rt. M�r megint egy "drog", ami vil�gsikert �rt el.
A c�mben id�zett KFT-sz�m els� sorai t�k�letes magyar�zat�t adj�k a teaiv�s szents�g�nek. �rz�kszerveink rabjai vagyunk, melyek cs�b�t�s��rt kevered�nk azt�n mindenf�le t�vutakra. P�ld�ul a te�z�s "rabig�j�ba". A tea iv�s�t Bodhidharma, a buddhizmus k�nai megteremt�je nev�hez k�tik, aki a legenda szerint hosszas medit�ci�ja sor�n az �t�dik napon elf�radva elaludt. Annyira felh�borodott saj�t gyenges�g�n, hogy lev�gta szemh�jait - egyesek szerint szempill�it -, �s a f�ldre dobta �ket. Az Isten meghat�dva h�ve tett�n, a f�ldre hullt szemh�jak hely�n egy teacserj�t n�vesztett, melynek levelei �l�nkebb�, f�radhatatlann� tett�k Bodhidharm�t medit�ci�i sor�n. Ez�rt k�s�bb a mester tan�tv�nyai sz�m�ra k�telez�v� tette a levelek f�zetk�nt val� fogyaszt�s�t. Sz�p t�rt�net, de ink�bb az a val�sz�n�, hogy a helyi p�sztorok felfigyeltek a cserje hat�s�ra �llataikon, mint ahogy az a k�v�cserje term�seivel t�rt�nt m�shol.
A mese v�g�l is l�nyegtelen, a fontos az, hogy a Bels�-K�n�t�l Tibetig terjed� ter�leten �shonos, vadon majd t�z m�teresre is megn�v� cserje hatalmas sikerre tett szert. A tea term�szetesen eleinte csak kiv�lts�gosok sz�m�ra v�lt el�rhet�v�, a cs�sz�ri palot�ban a legt�bbre becs�lt �lvezeti cikk volt. �rt�k�re jellemz� az a t�rt�net, mely szerint a k�nai cs�sz�r a hadj�ratb�l gy�ztesen visszat�rt hadvez�r�nek legmagasabb elismer�s�l egy cs�sze te�t k�n�lt. K�s�bb azt�n elterjedt a k�zn�p k�r�ben is a teaiv�s szok�sa, de mivel a kiv�lts�gosak �lvezeti cikkek�nt tekintettek r�, �gy - �rthet� m�don - az emberek speci�lis szertart�sok k�s�ret�ben fogyasztott�k, megadva a tiszteletet a k�l�nleges italnak. Mindezeknek k�sz�nhet�en ennek az �l�nk�t�nek rengeteg kiv�teles �rt�ket tulajdon�tottak. Gy�gy�t�sra, k�l�n�s tekintettel fejf�j�sra javasolt�k, nyugtat�k�nt - ilyen hosszadalmas szertart�sok mellett m�g egy �l�nk�t� is nyugalmat �raszt... -, de er�s�t�k�nt is haszn�lt�k. A jap�n teah�zrendszer kialakul�sa is a szertart�s jelleget hivatott kifejezni, illetve a teaiv�s k�l�nlegess�g�nek jelk�pe k�v�nt lenni, ahol a g�s�k - pontosabban a maik�k (t�ncasszonyok) �s geik�k (a m�v�szet asszonyai) - foglalkoznak a vend�gekkel. Ezek a n�k a t�vhitt�l elt�r�en nem prostitu�ltak, hanem a m�v�szetekben, a kult�ra majd minden �g�ban - a t�rsadalomtudom�nyokban, a t�ncban, a zen�ben, a pszichol�gi�ban - magasan k�pzett, m�velt szem�lyek voltak, akik hatalmas tiszteletnek, elis-mer�snek �rvendtek, s ennek k�vetkezt�ben kiv�lts�gokat �lveztek. Ezek ut�n kiv�ltk�pp fel�rt�kel�dik a tea a szem�nkben.
Arr�l m�r nem is besz�lve, hogy egy norm�lis tea elk�sz�t�se a teah�zban roppant hossz� �s hallatlanul prec�z mozdulatokat ig�nyl� folyamat. Ami a tea elterjed�s�t illeti, nos, ebben hatalmas szerepet kaptak az utaz� keresked�k, akik a hatalmas haszon �rdek�ben rengeteg helyre eljutatt�k. Ebben eleinte az arabok, majd az angolok �s a hollandok jeleskedtek, de az oroszok is kivett�k r�sz�ket a bizniszb�l. Ut�bbiak p�ld�ul od�ig mentek, hogy a haszonb�l f�ldeket vettek Gr�zi�ban �s betelep�tett�k teacserj�kkel, megalapozva a gr�z tea m�ig tart� h�rnev�t. �gy nem voltak kiszolg�ltatva a k�nai, az indiai �s a ceyloni teaf�ldek term�s�nek. A szamov�r mell� azonban nem t�rs�tott�k azokat a szertart�sokat, amelyek a keleti kult�ra saj�tjai, b�r az orosz l�lekhez is a csendes �lvezet igazodik legink�bb. Ak�rcsak a visszafogott angol mentalit�shoz. A tea iv�sa teh�t mindenhol egyfajta csendes elm�ly�l�ssel, halk szav� t�rsalg�ssal, kikapcsol�d�ssal p�rosul. Egyetlen sajn�latos t�nyez� ebben, hogy a te�val keresked�k megfeledkeztek import�lni az ital mell� a g�s�k int�zm�ny�t Eur�p�ba, �gy nek�nk maradt a tea �ze, illata, arom�ja, sz�ne. Ez is el�g �lvezetet ny�jthat, ha kell� al�zattal k�zel�t�nk a k�rd�shez. Ugyanis rengetegf�le tea l�tezik, melyek mindegyik�nek ismerete hosszas tanulm�nyoz�st ig�nyel, hogy a k�r�t�sr�l m�r ne is besz�lj�nk. Mindezeket felsorolni tov�bbi k�t oldal lenne, �gy ink�bb a cikkhez mell�kelt k�nyveket aj�nlan�m a t�m�ra fog�konyaknak. A tea elk�sz�t�s�nek m�dozatai legal�bb olyan sokf�l�k, mint maguk a te�k.
Eleinte a tealeveleket g�z�lt�k, majd mozs�rban megt�rt�k, ezut�n kal�csform�ra gy�rt�k, azt�n rizzsel, gy�mb�rrel, s�val, narancsh�jjal, f�szerekkel, tejjel megf�zt�k, n�ha m�g v�r�shagym�val �zes�tve a "levest". Ez a f�z�ses m�dszer Tibetben �s Mong�li�ban most is honos. K�s�bb a te�t m�r forr�zt�k, b�r a m�velet annyiban elt�r a jelenlegi v�ltozatt�l, hogy a sz�r�tott leveleket k�malmokban por�tott�k, majd finom bambuszsepr�csk�kkel habosra kevert�k. Jap�nba ezzel a m�dszerrel ker�lt a tea kult�r�ja, �gy n�luk ez a st�lus jelen van napjainkban is. Azt�n a k�naiak ism�t egyszer�s�tettek a dolgon, �s megel�gedtek a levelek forr�z�s�val, ami v�g�l eljutott hozz�nk. A k�nai mesterek szerint a tea min�s�ge a j� v�zt�l �s az elk�sz�t�s m�dj�t�l f�gg. Annyiban igaz a dolog, hogy a n�lunk "�shonos" j�f�le kl�ros v�z bizony rettenetesen "hazav�gja" a tea arom�j�t, ez�rt hosszadalmas forral�st ig�nyel. A kem�ny v�z ellen is hadakozni kell, a legalkalmasabb a 10-es kem�nys�g�, de 15-�s f�l�tt m�r nem aj�nlott teaf�z�sre. A forr�z�si id� a tea fajt�j�t�l f�gg�en 2-3 perct�l 5-6 percig tarthat. A tealeveleket lehet�leg pap�rba csomagolva, j�l z�r�d� porcel�ned�nyben t�roljuk, �gy ak�r �vekig is meg�rizhetj�k a tea arom�j�t. Ami pedig a teaf�l�k soksz�n�s�g�t illeti, egy bizonyos Sammuel Twinings - ugye milyen ismer�s n�v! - �gy jellemezte a te�kat: "�gy vagyok a te�kkal, mint a borokkal. Az ember az alkalomt�l �s a hangulat�t�l f�gg�en k�l�nb�z� fajt�kat iszik. Reggel az English Breakfast a kedvencem, ami fiatalos, �d�t� tea. Eb�d ut�n Darjeeling, mert kellemes �s megnyugtat�. Ha meleg van, felfriss�t a Lapsang Souchong. Vacsora ut�n pedig rendszerint valami illatosat, p�ld�ul Earl Greyt vagy Jasmine-t iszom." A lista ig�nyt�l f�gg�en b�v�thet�, �s kedvt�l f�gg�en k�vethet�.
Forr�sanyag:
S. Nagy Anik�: A tea kult�rt�rt�nete
Kyoko Aihara: G�s�k