Sz�nes, feliratos belga-francia film, 2000 Eredeti c�m Thomas est amoureux F�szerepl�k Benoit Verhaert, Magali Pinglaut, Aylin Yay, Micheline Hardy, Alexandre von Sivers, Fr�d�ric Topart Rendezte Pierre-Paul Renders Budapest Film Premier 2001. okt�ber 4. www.premierpark.hu

Agoraf�bia. Ha nem ismert�k ezt a sz�t, �r�kre megjegyezz�k, amikor megn�zz�k ezt a k�l�nleges filmet.
F�h�s�nk, Thomas ugyanis ebben a betegs�gben szenved. Nyolc �ve �l otthon, mag�nyosan. �nk�ntes sz�m�zet�s�t maga v�lasztotta - k�nyszer�s�gb�l. Ugyanis rosszul lesz, ha ki kell tennie a l�b�t lak�sa ajtaj�n, vagy ha vend�geket fogad. �gy h�t h�romhavonta l�d�ban, egy k�ls� folyos�n kapja meg �lelmiszeradagj�t, a kapcsolatot pedig sz�m�t�g�pes videofonnal tartja a k�lvil�ggal: anyj�val, pszichi�ter�vel, biztos�t�int�zet�nek k�pvisel�j�vel, aki �zleti �gyeit int�zi. Minden rendj�n lenne, de egy id� ut�n m�r hi�nyzik sz�m�ra a szerelem. Virtu�lis partnere m�r nem el�g�ti ki (sz� szerint), de gondban van az igazi, h�s-v�r n�kkel is, k�l�n�sen az egyikkel, aki meg�rinti a sz�v�t... Lehangol� j�v�k�pet t�r el�nk a rendez� virtu�lis orgazmussal, �rzelem n�lk�li videotelefonos kapcsolatokkal. Egy olyan, hamarosan el�rkez� sz�m�t�g�pes videokorszak r�mk�pe sejlik fel, melyben a hagyom�nyos emberi �rintkez�s a h�tt�rbe szorul, s a szuperk�nyelemmel j�r�, �rzelemmentes vil�g ker�l el�t�rbe. Az agoraf�bia betegs�g ma j� �r�gy arra, hogy figyelmeztessen: a technika fejl�d�s�vel v�szesen v�ls�gba ker�lhetnek a term�szetes �s sz�ks�ges emberi �rzelmek. J� film sz�letett, melynek k�l�n �rdekess�ge, hogy f�szerepl�j�t soha nem l�tjuk, csup�n a hangj�t halljuk.

	Sz�nes, feliratos amerikai krimi, 2001 Eredeti c�m The Score F�szerepl�k Robert De Niro, Edward Norton, Marlon Brando, Angela Bassett Rendezte Frank Oz UIP-Duna Film Premier 2001. okt�ber 25. www.premierpark.hu www.uipduna.hu

Remek kis film lehetett volna ebb�l, ha nem h�zz�k b� m�sf�l �r�ig, hanem csak feleannyi ideig tart. Akkor feszes, izgalmas, idegt�p� lett volna, tele csavarral, beleval� sz�n�szi j�t�kkal, perg�n, �gyesen, �tletesen. Az �tletek, csavarok �gy is megmaradtak, csak h�t k�zben majd elalszunk, m�g egy-egy lass� jelenetet k�vet a m�sik. Robert De Niro egy montreali dzsesszklubot ir�ny�t, mell�k�ll�sban azonban profi kasszaf�r�. Orgazda haverja, Marlon Brando r�veszi, hogy visszavonul�sa el�tt, utols� munk�jak�nt f�rja meg a v�ros v�mhivatal�nak p�nc�lszekr�ny�t egy �rt�kes szably��rt, s milli�k �thetik a mark�t. Ehhez De Nir�nak fel kell adnia addig betartott szigor� elveit: 1. soha nem csin�l balh�t ott, ahol �l, 2. csak egyed�l dolgozik, mert nem b�zhat meg senkiben. Most azonban be kell vonnia Edward Nortont, a tippad�, pitinek t�n� tolvajt, aki m�r h�napok �ta dolgozik a v�mhivatalban takar�t�k�nt, �rtelmi fogyat�kosnak tettetve mag�t. Hogy m�gsem alszunk el az unalmas r�szeken, annak k�t oka van: 1. Robert De Niro, 2. Edward Norton. Ez a k�t sz�n�sz els�rang�an j�tssza el szerep�t. Sajnos, nincs 3., mert Brando m�r csak �rny�ka �nmag�nak, mindenesetre az�rt �r�m l�tni v�sznon. S hogy mi a rendez�i koncepci�? A t�rt�net val�j�ban egy jellemekre �p�l� dr�ma, amelynek a b�n�gyi sztori csak a keret�t adja. K�r, hogy a n�z�t csak a keret �rdekli, mert legyenek t�k�letesek a sz�n�szek (1., 2.), a forgat�k�nyv�r� elfelejtette ezeket a jellemeket kidolgozni. Egy es�s szombat este, ha v�lasztanunk kell, hogy b�rig �zzunk, vagy ink�bb ezt a filmet n�zz�k meg, az�rt az ut�bbira �rdemes voksolni.

	Sz�nes, feliratos amerikai j�t�kfilm, 2001 Eredeti c�m A. I. - Artificial Intelligence F�szerepl�k Haley Joel Osment, Jude Law, Frances O'Connor, Brendan Gleeson, William Hurt Rendezte Steven Spielberg InterCom Premier 2001. okt�ber 4. www.intercom.hu www.premierpark.hu

Spielberg �s Kubrick A Nagy-Britanni�ban letelepedett k�l�nc amerikai filmrendez�, Stanley Kubrick (a 2001 �rod�sszeia �s a T�gra z�rt szemek alkot�ja) m�g 1979-ben bar�tkozott �ssze Steven Spielberggel, s k�t �vtizedes bar�ts�guk k�zponti t�m�ja volt egy k�z�s munka, melynek producere Kubrick, rendez�je pedig Spielberg lett volna. Brian Aldiss Super-Toys Last All Summer Long c�m� novell�j�nak megfilmes�t�si jog�t Kubrick ekkor m�r megv�s�rolta. Tetszett neki a j�v�ben j�tsz�d� sztori, melyben egy robotgyermek szeretne m�ly �rzelmi kapcsolatot teremteni ember �desanyj�val. �m �gy �rezte, a hollywoodi rendez� �rz�kenyebb, mint �, ez�rt is sz�nta az E. T. kital�l�j�nak a rendez�i p�lc�t. Csaknem h�sz�ves bar�ts�guk alatt megannyi maratoni telefonbesz�lget�st folytattak egym�ssal - egyebek mellett e filmtervr�l is - mik�zben tal�n egy tucatnyi alkalommal, ha szem�lyesen tal�lkoztak. Bonnie Curtis producer, Spielberg egykori asszisztense egyenesen a k�t mester k�z�tti titkos kommunik�ci�k�nt jellemzi ma az A. I.-vel kapcsolatos eszmecser�ket: "A hat �v alatt, am�g Steven mellett dolgoztam, minden levelez�se kereszt�lment rajtam, kiv�ve a Stanleyt�l kapott faxokat. Steven otthon az illemhely�re �ll�tott be egy faxot, �gy Stanley �s � k�zvetlen�l egym�snak �rogathattak. Nem k�sz�ltek m�solatok, kett�j�k�n k�v�l senki nem l�tott semmit. Ebben a projektben mindenki maga j�tszotta a saj�t asszisztens�t." A megval�s�t�s azonban hossz� �veket k�sett, �s Kubrick �pphogy befejezte a T�gra z�rt szemek forgat�s�t 1999-ben, amikor 666 nappal az ezredfordul� el�tt el�rte a hal�l. Ugyan Spielberg 1977 �ta nem �rt forgat�k�nyvet, az A. I. t�rt�net�hez m�gis hozz�fogott - m�r csak rendez�t�rsa ir�nti tiszteletb�l is -, mert �gy �rezhette: csak � ismeri az �tletgazda �vtizedeken �t �rlelt �s vele megosztott �rt�kes gondolatait. A rendez� �gy eml�kszik minderre: "Mintha �jra �s �jra a b�lcsess�gfogamat h�zt�k volna ki, ahogy Stanley ott �lt a h�tam m�g�tt �s ki�ltott: Nem, ne �gy csin�ld!. Mintha egy szellem tan�tgatott volna. V�g�l, bizonyos m�rt�kig elutas�t�nak kellett lennem vele szemben, hogy meg tudjam �rni ezt a forgat�k�nyvet a magam, �s nem pedig Stanley elk�pzel�seib�l. �gy dolgoztam, mint egy r�g�sz: egy civiliz�ci� darabjait szedegettem fel, �s raktam �ssze bel�l�k �jra Stanley l�tom�s�t." Valamikor a j�v�ben j�runk. A Cybertronics c�g megalkotja az els� szeretetre programozott robotfi�t, Davidet, egy olyan korban, amikor a technikai fejl�d�s r�v�n emberhez hasonl�t� �rtelmes robotok v�gzik a munk�t az igazi emberek helyett - �rzelemmentesen. A c�g egyik alkalmazottja feles�g�vel fogadja �r�kbe a kisfi�t, hogy tesztelje a k�l�nleges masin�t, m�g saj�t gyermek�k hibern�lva v�rja, hogy betegs�g�re megtal�lj�k a gy�gym�dot. David ugyan megkap minden szeretetet, m�gsem leli hely�t a csal�dban. Ehelyett �tnak indul �j bar�tj�val, Gigolo Joe-val, egy feln�tt robottal, hogy megismerje a robotok hagyom�nyos, megal�z� "�let�t". Ebben a vil�gban is csal�dva, egyetlen bar�tj�val, Teddy szupermack�val megy tov�bb, hogy megkeresse hely�t a vil�gban. �tja sor�n egy els�llyedt v�z alatti v�rosba jut el, mely a felmeleged�s miatti j�g megolvad�sa nyom�n pusztult el... Ezt a filmet kev�ss� fogja szeretni az, aki Spielberg-rajong�, de im�dni fogja az, aki Kubrick m�veinek h�dol. Mintha csak a nagy t�lvil�gi bar�tnak k�v�nt volna megfelelni az e vil�gi mester. Aki Stevenre jellemz� perg�, cselekm�nyekben, fordulatokban gazdag jelenetsorokra v�r, az csal�dik. Mert a nagy Stanley kim�rt, nyugodt temp�j�val haladgat el�re a t�rt�net. A jelenetek mintha sz�nd�kosan lenn�nek hossz�ak, elny�jtottak. Fesz�lts�gteremt�nek is nevezhetn�nk az elej�n ezt a st�lust, ha a v�g�re nem v�ltozna l�tv�nyosan semmitmond�v�. L�tv�nyosan, hiszen l�tv�nyban - d�szletben, jelmezben - val�ban b�mulatos a film. De az elh�z�d� k�psorok m�r-m�r elvesztik sokkol� hat�sukat, s a n�z� mozisz�k�ben f�szkel�dve egy id� ut�n m�r arra v�r, hov� is akarnak kilyukadni a v�g�n az alkot�k. E produkci�t ak�r h�romr�szesnek is tekinthetj�k, hiszen h�rom, j�l elk�l�n�thet� epiz�db�l �ll. Az els� harmadban az elk�pzelt j�v� csal�dj�nak kiss� csupasz, sz�rrealista otthon�ban j�runk (Swinton-h�z); a m�sodik fejezetben a h�s�k �tj�t k�s�rhetj�k nyomon a s�t�t erd�s�gen, hogy eljussunk a Las Vegas f�nyess�g� sz�rakoz�negyedig (Flesh Fair); s v�g�l el�rkez�nk egy elpusztult vil�gba, ahol csak a felh�karcol�k teteje l�g ki a glob�lis felmeleged�s miatt megemelkedett tengerv�zb�l (Rouge City). Fantasztikus a k�pi vil�g mindh�rom r�szben, a maszkmesterek is remek munk�t v�geztek: Haley Joel Osment (A sebezhetetlenb�l megismert kisfi�) �s Jude Law (Tehets�ges Mr. Ripley) val�ban robotszer� l�nyek. Remek�l j�tszanak, csak�gy, mint az anyaszerepben Frances O'Connor. M�gis, a v�g�n kicsit keser� sz�j�zzel j�v�nk ki a mozib�l. Vagy t�l langyosra sikeredett ez a monument�lis Spielberg-Kubrick v�zi�, vagy �retlenek vagyunk m�v�szfilmek befogad�s�ra. Vagy nem benn�nk van a hiba.