|
Egy�ni v�llalkoz�k Magyarorsz�gon - van itt p�nz, k�remsz�pen |
|
|
|
Az szja- t�rv�ny szerint ad�z� egy�ni v�llalkoz�k sz�ma cs�kkent,
bev�teli teljes�tm�ny�k ugyanakkor javult 2011-ben az el�z� �vhez
k�pest; a TOP-100-ba 638 milli� forintos bev�tellel lehetett beker�lni,
m�g egy �vvel kor�bban m�g 564 milli� forint volt a list�ra ker�l�s als�
hat�ra - der�l ki a Nemzeti Ad�- �s V�mhivatal (NAV) adataib�l.
�gy t�nik, hogy a legtehet�sebb r�teg megtal�lta a kil�bal�s
lehet�s�geit, ezt mutatja az is, hogy m�g a 2009. �vi m�lyponton
mind�ssze 28-an �rtek el 1 milli�rd forint feletti bev�telt, 8-cal
kevesebben, mint egy �vvel kor�bban, 2010-ben m�r 33-an, 2011-ben pedig
47-en. A TOP-100 1,3 milli�rd forintos bev�teli �tlaga k�zel �t�d�vel
magasabb az egy �vvel kor�bbin�l, sz�r�sa ugyanakkor er�s, az els� �s
sz�zadik helyen �ll� v�llalkoz� k�z�tti k�l�nbs�g csaknem t�z �s
f�lszeres.
|
|
Az ad�hat�s�g a honlapj�n k�zz�tett adatok szerint mintegy 265 ezer
szja szerint ad�z� egy�ni v�llalkoz� 2011. �vi bevall�s�t dolgozta fel,
ami 12.900-zal - mintegy 4,5 sz�zal�kkal - kevesebb az egy �vvel
kor�bbin�l. A bevall�k 91 sz�zal�ka tov�bbra is a t�teles
k�lts�gelsz�mol�st v�lasztotta, csup�n 9 sz�zal�kuk volt �tal�nyad�z�.
A t�teles k�lts�gelsz�mol� egy�ni v�llalkoz�k 2011. �vi bev�tele
1.818,2 milli�rd forint volt, 5,2 sz�zal�kkal t�bb az el�z� �vin�l, amit
a l�tsz�mcs�kken�s m�g ink�bb fel�rt�kel - �llap�tja meg a NAV.
A fajlagos �rt�kek a javul�st m�g szeml�letesebben mutatj�k: m�g
2010-ben egy egy�ni v�llalkoz� �tlagosan 6,8 milli�, r� egy �vre m�r 7,5
milli� forintot meghalad� �rbev�telt realiz�lt. A n�vekm�ny meghaladja a
10 sz�zal�kot, amire r�g�ta nem volt p�lda. Az egy�ni v�llalkoz�k
valamivel t�bb mint h�romnegyede az 5 milli� forint alatti bev�teli
s�vban helyezkedett el, de az �sszes bev�telnek m�g a 15 sz�zal�k�t sem
realiz�lta; 25 milli� forint feletti �rbev�telt alig 11.300 ad�z� �rt el
(4,7 sz�zal�k), ez a csek�ly sz�m� �s ar�ny� v�llalkoz�i k�r szerezte
meg azonban a bev�telek mintegy 55,5 sz�zal�k�t.
"A 2011. �vi bev�teli teljes�tm�nyek alakul�sa azt mutatja, hogy a 15
milli� forint alatti �rbev�telt realiz�l�, kev�sb� tehet�snek
tekinthet� egy�ni v�llalkoz�i r�teg t�r�kenys�ge, s�r�l�kenys�ge
fokoz�dott" - olvashat� az elemz�sben. Ez a meg�llap�t�s a vizsg�lt k�r
t�bb mint 90 sz�zal�k�t �rinti. Er�s�d�tt viszont a nagyobb
gazdas�gi erej�, jobban poz�cion�lt egy�ni v�llalkoz�i r�teg, ami sz�m
szerint 22-23 ezer ad�alanyt jelent. Az ar�nyaiban egytizednyi s�lyt
k�pvisel� csoport a t�teles k�lts�gelsz�mol�k �ltal realiz�lt bev�teli
teljes�tm�nyek 70 sz�zal�k�t adja, fajlagos bev�teleik 2011-ben 54
milli� forintot tettek ki, ami 21-szerese az als� h�rom s�v (0-5; 5-10;
10-15 milli� forint) 2,6 milli� forintos �tlag�nak.
A t�teles k�lts�gelsz�mol�st alkalmaz� egy�ni v�llalkoz�k
j�vedelempoz�ci�i a vizsg�lt id�szakban kis m�rtekben m�dosultak. A
nyeres�gesek ar�nya egy sz�zal�kponttal n�tt (58,5 sz�zal�k, 141 ezer
f�). A nullaj�vedelm�ek s�lya k�zel azonos m�rt�kben kisebb lett (8,6
sz�zal�k, 21 ezer f�). A vesztes�gesek s�lya nem v�ltozott (32,9
sz�zal�k, 79 ezer f�). A nyeres�g orsz�gos szinten a 70 milli�rd
forint k�zeli szintr�l 86,1 milli�rd forintra, mintegy negyed�vel
emelkedett. A v�ltoz�s dinamik�ja a nyeres�ges v�llalkoz�k sz�m�nak 3
sz�zal�kos cs�kken�se ismeret�ben rendhagy� - �llap�tja meg az elemz�s.
A realiz�lt vesztes�g t�mege gyakorlatilag stagn�lt (a b�zis
id�szakban 52,5 milli�rd, a vizsg�lt id�szakban 53 milli�rd forint).
A NAV szerint enn�l a j�vedelempoz�ci�n�l a 4,7 sz�zal�kos
l�tsz�mcs�kken�s szint�n a vesztes�gt�meg azonos ir�ny� mozg�s�t
indokolta volna. A v�zolt t�nyek visszat�kr�z�dnek az egyes
j�vedelempoz�ci�k fajlagos mutat�inak alakul�s�ban is. Az egy f�re jut�
nyeres�g 27,8 sz�zal�kkal, 478 ezerr�l 611 ezer forintra emelkedett, a
fajlagos vesztes�g 6,2 sz�zal�kkal, 630 ezer forintr�l 669 ezer forintra
n�tt. Mindezek egyenlegek�nt nemzetgazdas�gi szinten a 2010-ben
el�rt 17,3 milli�rd forintos pozit�v eredm�ny 2011-ben 33,1 milli�rd
forintra duzzadt, a fajlagos mutat� pedig megdupl�z�dott, 68 ezerr�l 137
ezer forintra n�tt. Az eredm�ny ut�n v�llalkoz�i
szja-k�telezetts�get vall�k sz�ma 196 �s f�lezer volt, t�bb mint 7
ezerrel kevesebb az egy �vvel kor�bbin�l.
A m�dos�tott v�llalkoz�i ad�alap ut�ni "klasszikus" v�llalkoz�i
szja-fizet�si k�telezetts�g mintegy 99 ezer, a j�vedelem minimum ut�ni
ad�z�s pedig 97 �s f�l ezer v�llalkoz�t �rintett. A 8,1 milli�rdos
ad�fizet�si k�telezetts�g 700 milli� forinttal elmarad a b�zist�l. A
minimumad�-fizet�s al�l mentes k�rt lesz�m�tva a k�telezettek ez�ttal is
teljes l�tsz�mban v�llalt�k az "elv�rt ad�" megfizet�s�t. A
minimumad� szab�ly a v�llalkoz�i szem�lyi j�vedelemad�b�l mintegy
egymilli�rd forint t�bblet k�telezetts�get gener�lt, ez az �sszes
k�telezetts�g mintegy 12,5 sz�zal�ka. A j�vedelem minimum
meg�llap�t�s�ra vonatkoz� szab�lyokat az ad�z�k 13,3 sz�zal�k�nak,
35.700 ad�z�nak nem kellett alkalmaznia.
Azok ar�nya, akik �gy nyilatkoztak, hogy az �gynevezett hasonl�t�
ad�alapjuk el�ri a j�vedelem minimumot, ez�rt j�vedelem minimum szerinti
ad�z�sra nem k�telezettek, 45,8 sz�zal�k volt (123.100 f�). Az egy�ni
v�llalkoz�k 40,1 sz�zal�k�nak bev�tele nyilatkozatuk szerint nem �rte el
a j�vedelem minimumot, de az �j szab�lyok szerinti sz�m�t�st (ad�z�st)
v�lasztott�k (107.800 f�). A TOP-100-ban a listavezet� tov�bbra is
egy n�v�nytermeszt�si szolg�ltat�st v�gz� v�llalkoz�, akinek �ves
bev�tele 6,6 milli�rd forint volt, 32 sz�zal�kkal, 1,6 milli�rd
forinttal nagyobb, mint az el�z� �vben. Az �t k�vet� g�pj�rm�keresked�
2,3 milli�rd forinttal alacsonyabb, 4,3 milli�rd forintos �rbev�tellel
ker�lt a m�sodik helyre.
(MTI)
|
|
 |

|
|