Kezd�lap
Tang� TV
Cikkek
Online kiad�s
Magyar Keresked� Klub
K�lf�ldi t�rslapjaink
C�gkeres�
�zleti Chat!
Weblapk�sz�t�s
Gal�ria

L�togat�sok a Keresked� weboldalain:
8661761
2001.08.01-t�l


Cégkereso  

Összetett keresés
2012. m�jus 11.
2012. m�jus 11.

Matolcsy�k �t �j ad�t vezetnek be
Sz�mos �jabb ad�t vezet be a korm�ny, az energiaszolg�ltat�k j�vedelemad�j�t pedig megn�veli. Val�ban lesz mobil- �s tranzakci�s ad� is. Kisebb meglepet�sre ma tette k�zz� a Nemzetgazdas�gi Miniszt�rium a Sz�ll K�lm�n-terv 2.0 n�vre keresztelt megszor�t� csomagj�t, amely tartalmazza az uni�nak sz�nt konvergiaprogramot �s a Nemzeti Reformprogramot is. Id�n 155, j�v�re mintegy 600 milli�rdnyi pluszt szed be az �llam. 
Fot�: MTI / Beliczay L�szl�


Beny�jtotta a konvergenciaprogram v�grahajt�s�r�l sz�l� jelent�st �s a Nemzeti Reformprogramot a korm�ny az Eur�pai Uni�nak, �s mindkett�t beemelt�k a Sz�ll K�lm�n-terv 2.0 n�vre keresztelt megszor�t� csomagba.

A korm�nynak neh�z dolga volt, mert �gy kellett megalkotnia a programot, hogy azzal eleget tegyen az Eur�pai Bizotts�g k�v�ns�gainak, �s elker�lje a t�lzottdeficit-elj�r�st. Emiatt a kabinet mozg�stere sz�k volt, �m a dokumentumb�l kider�l, hogy Magyarorsz�g ism�t elszalasztotta a struktur�lis reform megalkot�s�nak lehet�s�g�t. Viszont ha nem lenne semmif�le �jabb kiigaz�t�s, 2,2 helyett 3,6 sz�zal�k lenne a GDP-ar�nyos �llamh�ztart�si hi�ny.

A t�bb sz�z oldalas dokumentumb�l kider�l, hogy elmarad a gazdas�gpolitikai fordulat, a korm�ny az elm�lt 20 �v gyakorlat�t k�vetve tov�bbra is a bev�teln�vel� int�zked�sekkel akarja betoldozni a lyukakat, ahelyett, hogy a piac �ltal elv�rt struktur�lis, kiad�scs�kkent� reformokba fogott volna bele. A megszor�t� csomag azt jelenti, hogy id�n 150 milli�rd forintos, j�v�re (a tranzakci�s ad� r�szleteinek hi�nya miatt) 567-665 milli�rd forintos lehet a kiigaz�t� csomag.

�t �j ad�t vezetnek be

A dokumentumb�l kider�l, hogy a korm�ny �t �j ad�int�zked�sre �p�ti a j�v�t, ami az eddigi filoz�fi�ja szerint azt jelenti, hogy a munk�ra rakod� ad�kat �s j�rul�kokat cs�kkenti, de ezt a fogyaszt�st terhel� ad�k megemel�s�vel ellens�lyozza.

Eszerint bevezetik a 0,1 sz�zal�kos p�nz�gyi tranzakci�s ad�t, amelyet a v�llalatoknak �s a lakoss�gnak kell megfizetnie. Ad�t kell fizetni a k�szp�nzfelv�telre �s -befizet�sre, a gazdas�gi szerepl�k banki �tutal�saira, a csoportos beszed�sekre, a bankk�rty�s v�s�rl�sokra �s a s�rga csekkek ut�n is.

Az ad� bevezet�s�b�l 130-228 Mrd Ft bev�telt v�r a korm�ny. Sz�m�t�saik szerint a 130 milli�rd Ft-os bev�tel el�r�s�hez az ad� tranzakci�nk�nti �rt�k�t nem kevesebb, mint 30 ezer forintban maximaliz�lj�k. Ha enn�l t�bb bev�telt akarnak, akkor az ad� fels� hat�r�t magasabb �rt�kben hat�rozz�k meg, �s a tranzakci�k ut�n fizetett ad�t s�vosan vezetik be. A dokumentum szerint elk�pzelhet�, hogy az ATM-b�l t�rt�n� k�szp�nzfelv�teln�l magasabb kulcs lesz, �ll�t�suk szerint �gy akarj�k �szt�n�zni az elektronikus v�s�rl�st.

A dokumentumban nem szerepel a netad�, azonban m�r 2012-t�l bevezetn�k a mobilad�t, ami azt jelenti, hogy minden megkezdett perc �s elk�ld�tt SMS/MMS ut�n 2 forintot kellene fizetni. A korm�ny ebb�l id�n 30 milli�rd forintot, 2013-t�l 52 milli�rd forintnyi bev�telt v�r.
 
Az eredeti terveknek megfelel�en 2012-ben kivezetik az energiaszektorra 2010-ben kivetett �gazati k�l�nad�t, ugyanakkor dupl�j�ra, 16 sz�zal�kra emelik az energiaell�t�k 2009-ben bevezetett j�vedelemad�j�t. Mindett�l 55 milli�rd forintos t�bbletbev�telt v�r a korm�ny.
 
Nem �r�lhetnek a biztos�t�k annak, hogy a korm�ny 2014-ben kivezeti a bankad�t, a biztos�t�kra ugyanis �jabb ad�t vet ki. A korm�ny a dokumentumban �gy fogalmaz ugyan, hogy ez a biztos�t�si szektort �rinti legink�bb, �m v�gs� soron a lakoss�g fizeti meg. A baleseti ad� mint�j�ra - ami a korm�ny id�n vezetett be, �s l�nyege, hogy a k�telez� g�pj�rm�-felel�ss�gbiztos�t�st ad�ztatj�k meg - �jabb term�kekre vet ki fizet�si k�telezetts�get. �gy 10 sz�zal�kos ad�t kell fizetni a vagyon- �s balesetbiztos�t�sok ut�n, a Casco eset�ben ez a m�rt�k 15 sz�zal�kos, a k�telez�n�l pedig meghagyja a 30 sz�zal�kot.
 
A korm�ny a ford�tott ad�z�s bevezet�s�t tervezi a gabona-, az olajosmag- �s feh�rjen�v�ny szektorban, amib�l id�n 10 milli�rd forint eredm�nyszeml�let� t�bbletbev�telt v�rnak, j�v�re pedig 15 milli�rdot.
 
Megsz�ntetik ugyanakkor a mag�nyszem�lyek sokat vitatott 98 sz�zal�kos k�l�nad�j�t - amit a Fidesz vezetett be, �s a 2 milli� forint feletti b�rekre vetett�k ki, s mindeddig annak ellen�re is �letben tartott�k, hogy az Alkotm�nyb�r�s�g alapt�rv�ny-ellenesnek nyilv�n�totta. A gy�gyszert�rak szolidarit�si ad�j�t �s a katasztr�fav�delmi hozz�j�rul�st elt�rlik.
Az �llamh�ztart�s poz�ci�j�t befoly�sol� int�zked�sek2012 (milli�rd Ft)2013 (milli�rd Ft)
K�lts�gvet�si szervek, fejezeti �s egy�b k�zponti kezel�s� el�ir�nyzatok
kiad�sainak m�rs�kl�se
44,744,7
Gy�gyszert�mogat�si kiad�sok cs�kkent�se1040
Helyi �nkorm�nyzati alrendszer egyenlegjavul�sa6090
Mobilad�3052
Ford�tott �ltal�nos forgalmi ad� bevezet�se a mez�gazdas�gban1015
E-�td�j emelt szint� ind�t�sa075
Nagyv�rosi t�megk�zleked�s k�zponti k�lts�gvet�si t�mogat�s�nak cs�kkent�se010
Kutat�si �s Technol�giai Innov�ci�s Alap r�sz�re ny�jtott k�zponti k�lts�gvet�si t�mogat�s megsz�ntet�se025
A t�bbs�gi �llami tulajdonban l�v� gazdas�gi t�rsas�gok k�zfeladat ell�t�-
si k�telezetts�geinek m�dos�t�sa
020
P�nz�gyi tranzakci�s illet�k bevezet�se0130-228
Energiaszolg�ltat�k j�vedelemad�j�nak fenntart�sa, b�v�t�se055
Biztos�t�kat terhel� jelenlegi �gazati ad�k �sszevon�sa, �talak�t�sa015
Kisad�k megsz�ntet�se0-5
�sszesen155567-665

Folytat�dik az eg�szs�g�gyi �llamos�t�s

Folytat�dik az eg�szs�g�gyi rendszer �llamos�t�sa is, az �nkorm�nyzatok j�v�re m�r csak az alapell�t�s�rt lesznek felel�sek. Azaz a k�rh�zakon k�v�l a szakrendel�ket is mag�hoz veszi az �llam. A gy�gyszerkassz�t az eredeti Sz�ll K�lm�n-terv szerint id�n 83, j�v�re  37 milli�rd forinttal szor�totta volna mega  korm�ny. Azonban febru�rban m�r vil�goss� v�lt, hogy mindez nem el�g, ez�rt ezen fel�l id�n m�g 10, j�v�re pedig 40 milli�rd forintos megtakar�t�st akar a korm�ny. Ez a sz�m eddig is nyilv�nval� volt, ugyanakkor a hogyan k�rd�sre a konvergenciaprogram sem ad v�laszt. Csak annyit �rnak, hogy a megtakar�t�sokhoz sz�ks�ges a gy�gyszer-t�mogat�si rendszer �jb�li fel�lvizsg�lata (�gy p�ld�ul az �gynevezett spanyol modell bevezet�se - 10 �vn�l r�gebben t�mogatott k�sz�tm�nyek meghat�rozott k�r�ben k�telez� �rcs�kkent�s -, a lakoss�gi t�r�t�si d�jak meghat�rozott k�rben t�rt�n� emel�se, t�r�t�si d�jminimum bevezet�se).

Szorosabb nadr�gsz�j az �nkorm�nyzatoknak

A Sz�ll K�lm�n-terv m�sodik felvon�sa szerint 2013-ig az �nkorm�nyzati alrendszeren 100 milli�rdos megtakar�t�st kell el�rni 2011-hez k�pest.

2012-ben 15 milli�rdos megtakar�t�s�ra m�r t�rt�ntek int�zked�sek, ezen k�v�l szint�n sz�lettek megalapoz� d�nt�sek tov�bbi 58 milli�rd forint �gy�ben: ebb�l 15 milli�rdot takar�tan�nak meg dologi �s b�rkiad�sokon �nkorm�nyzatok �sszevon�s�val (2000 f�ig, illetve 7 telep�l�sig egy k�z�s, j�r�si �nkorm�nyzat legyen). Tavalyhoz k�pest 20 milli�rddal kevesebbet kapnak az �llami k�zbe ker�lt megyei k�rh�zak, valamint 20-23 milli�rd forintot szeretn�nek megtakar�tani a k�zponti hitelenged�lyez�ssel (vagyis az �nkorm�nyzatok helyett a k�zponti korm�nyzat d�ntene a helyhat�s�gok hitelfelv�tel�r�l).

A Sz�ll K�lm�n-tervben el��rt 100 milli�rd megtakar�t�sb�l �gy eddig �sszesen mintegy 73 milli�rd megalapoz�sa t�rt�nt meg int�zked�sekkel. A fennmarad� 27 milli�rd forintot a fejleszt�si c�l� t�mogat�sok tov�bbi fel�lvizsg�lata, a szoci�lis ell�t�sok c�lzottabb� t�tele, valamint egyes k�zoktat�shoz kapcsol�d� szolg�ltat�sok eset�ben az ig�nybevev� nagyobb teherv�llal�s�nak el��r�sa biztos�thatja.

Az �llam 2012 janu�rj�t�l �tvette a t�zolt�s�gok, 2013-t�l �tveszi - az �voda kiv�tel�vel - a k�znevel�si int�zm�nyek szakmai feladatell�t�s�t, t�bb mint 50 v�rosi k�rh�zat. Az �llamigazgat�si feladat- �s hat�sk�r�k d�nt� t�bbs�g�t az �llamigazgat�si szervek l�tj�k el, ahogy az �nkorm�nyzati jegyz�kt�l is a korm�nyhivatalokhoz ker�l �t az �llamigazgat�si feladatok jelent�s r�sze.

Cs�kken a gyerekseg�lyez�s is

�rdekesen fogalmaz a sz�veg a seg�lyek sz�k�t�s�vel kapcsolatban: mint a program k�sz�t�i �rj�k, a seg�lyez�s eddig igazs�gtalan volt, mert a tehet�sebb �nkorm�nyzatok nagy sz�zal�kban ny�jtanak olyan nem k�telez� ell�t�sokat, amire „szeg�nyebbek” nem k�pesek. Ennek a gyakorlatnak a megsz�ntet�s�re cs�kkentette az �llam t�zmilli�rd forinttal az ezekhez val� hozz�f�r�st. J�v�re pedig „mind�ssze egyetlen kr�zisseg�lyez�s maradna az �nkorm�nyzatok saj�t hat�sk�r�ben”.
 

A gyerekseg�lyez�s tov�bbi sz�k�t�se v�rhat� j�v�re, hiszen a program vil�gosan fogalmaz: az �llam j�v�re a r�szorul� gyerekek sz�leit�l is a „hozz�tartoz�i felel�ss�g n�vel�s�t” fogja elv�rni, �s ennek eredm�nyek�ppen „sz�mottev� megtakar�t�sokkal” sz�molnak.

A szoci�lis ell�t�sokkal kapcsolatban a sz�veg �gy fogalmaz, hogy mivel az �llam „j�val t�bbet k�lt j�l�ti ell�t�sokra nemzetk�zi �sszehasonl�t�sban ”, ez�rt ezeken jelent�s megtakar�t�sokat lehet el�rni. B�r a csal�di p�tl�k, az anyas�gi t�mogat�s, a gyermekgondoz�si seg�ly, a gyermeknevel�si t�mogat�s, az �letkezd�si t�mogat�s, tov�bb� a p�nzbeli gyermekv�delmi t�mogat�sok �sszege 2012-ben nem emelkedik, a program szerint j�v�re is maradhat a befagyaszt�s.

Rossz h�r a tan�roknak �s a di�koknak is

A korm�ny azzal sz�mol, hogy elhalaszthatj�k a pedag�gus �letp�lyamodell bevezet�s�t 2013 janu�r 1-j�t�l, amennyiben „a k�r�lm�nyek nem adottak”.

A k�zoktat�ssal kapcsolatban le�rj�k, hogy az �nkorm�nyzatokt�l fognak forr�sokat �tcsoportos�tani az �llamhoz, �s a finansz�roz�s mellett a szakmai ir�ny�t�s is k�zponti szervez�s� lesz, egyes �nkorm�nyzatok legfeljebb akkor sz�lhatnak majd bele ilyen k�rd�sekbe, ha „hozz�szerz�dnek” a szolg�ltat�sok ny�jt�s�hoz, ezt azonban nekik kell finansz�rozniuk. „Ha az �nkorm�nyzat pedag�gust, vagy szakmai szem�lyzetet k�v�n alkalmazni  (p�ld�ul emelt szint� nyelv, informatika, vagy m�s szakt�rgy oktat�s�hoz, m�szaki-szakmai h�tt�r jav�t�s�hoz), akkor foglalkoztathatja saj�t alkalmazottk�nt, saj�t k�lts�gvet�se terh�re” - teheti meg.

A fels�oktat�s finansz�roz�s�val kapcsolatban a terv k�sz�t�i csak annyit �rtak, hogy 2013-t�l „jelent�s v�ltoz�s” v�rhat�, ez pedig „az �llami szerepv�llal�s m�rt�k�nek korl�tok k�z� szor�t�s�t, valamint az int�zm�nyrendszer m�ret�nek optimaliz�l�s�t, hat�konys�g�nak, eredm�nyess�g�nek jav�t�s�t” szolg�lja majd. Ehhez teljesen fel�lvizsg�lj�k a fels�oktat�si int�zm�nyrendszert.

Cs�kkentik az �llami t�mogat�st a kutat�s-fejleszt�s ter�n is, ezt eddig e befolyt innov�ci�s j�rul�kokhoz igaz�totta a jogszab�ly, ezt a t�rv�nyt m�r id�n felf�ggesztett�k, j�v�re pedig �gy m�dos�tj�k, hogy semmilyen k�telezetts�get ne jelentsen az �llami hozz�j�rul�s �sszege szempontj�b�l. „Az elm�lt �vek j�rul�kbefizet�seinek �sszeg�t figyelembe v�ve a k�lts�gvet�si t�mogat�s m�rt�k�t meghat�roz� szab�ly megv�ltoztat�s�val 2013-ban 25,2 milli�rd forint, m�g 2014-ben v�rhat�an 48,0 milli�rd forint k�lts�gvet�si t�mogat�s k�telezetts�ge sz�nik meg” - olvashat� a programban.

Valamikor bevezetik a dug�d�jat

A korm�ny 2012-re 45 milli�rd forintos, 2013-ra 60 milli�rd forintos kiad�scs�kkent�st ir�nyoz el� a helyi k�z�ss�gi k�zleked�sben.

A M�V utasainak sz�m�ra legszembet�n�bb a kedvezm�ny- �s tarifarendszer �talak�t�sa, a jegyellen�rz�s szigor�t�sa lesz. Hogy ez pontosan mit takar, azt nem r�szletezik. Megeml�tik a vas�ri menetrend racionaliz�l�s�t, a vas�ti �s aut�buszos k�zleked�s p�rhuzamoss�gainak felsz�mol�s�t is.

�sszer�s�tik a M�V-le�nyv�lallatok kapcsolati rendszer�t �s egym�s k�z�tti elsz�mol�s�t, a kiszervezett tev�kenys�geket �tl�that�bb� teszik �s sz�ks�g szerint „visszaszervezik” azokat, tov�bb� felsz�molj�k a bels� szervezeti p�rhuzamoss�gokat �s �tdolgozz�k a b�rez�si rendszert. Amennyiben a M�V �s az �rintett v�llalatok menedzsmentje nem teljes�ti a konvergencia programban meghat�rozott elv�rt megtakar�t�st, nem kaphatnak teljes�tm�nyb�nuszt.
 

A budapesti k�z�ss�gi k�zleked�s k�lts�gvet�si t�mogat�sa 2013-t�l folyamatosan cs�kkenni fog (2013-ra 10 milli�rd forint), t�vlatosan pedig teljesen megsz�nik. Mostant�l a bev�teltermel� fejleszt�sekre fognak f�kusz�lni (elektronikus jegyrendszer bevezet�se, j�rm�park meg�j�t�sa). A korm�ny t�mogatja az infl�ci�t k�vet� d�jemel�si rendszert, v�llalja, hogy uni�s forr�sok felhaszn�l�s�val meg�j�tja a j�rm�parkot �s a dug�d�j infrastrukt�r�j�nak ki�p�t�s�t.

150 milli�rd forint t�bbletbev�lt ir�nyzott el� a korm�ny az elektronikus �td�jb�l. A szakt�rc�nak az orsz�gos k�zutak haszn�lat��rt fizetend� �td�jak m�rt�k�t a megtett t�vols�ggal ar�nyosan �llap�tj�k meg. A d�jszintek minden �v janu�r 1-j�n �s j�lius 1-j�n re�l�rt�kben emelkednek, b�r az e-�td�j bevezet�s�t k�vet� f�l �v m�lva el fognak ind�tani egy legfeljebb 13 sz�zal�kos m�rt�k� gyakori haszn�l�i kedvezm�nyrendszert.

Ha a rendszer a megadott hat�rid�ig, vagyis 2013. j�lius 1-j�ig nem �p�l ki, akkor a jelenlegi matric�s rendszer kiterjeszt�s�vel tesznek szert t�bbletbev�telre.
Forr�s: Hvg.hu
 
 
 
 
 
 
 
K�vetkez� >

Legfrissebb h�rek

Szavaz�sok
Mi v�rhat� a t�rv�nym�dosit�sokt�l?
 
N�pszer� h�rek






  On-line aj�nlatunk   Magyar Kereskedo Klub    Gal�ria   C�gkereso    Web�s�rl�k�zpont   Nyerem�nyj�t�kok  Weblapk�sz�t�s  

� A Kereskedo magazin   Sz�ps�g Magazin   Szupermarket Magazin   Tuning   

��
Minden jog fenntartva © A Keresked� Magazin Kft.  |  Impresszum  |  e-mail: [email protected]