A budapesti sajt�t�j�koztat�n Dr. Vad�sz Gy�rgy, a Magyar Iparsz�vets�g �gyvezet� t�rseln�ke elmondta:
a k�rbetartoz�s oka, hogy mintegy ezermilli�rd forint hi�nyzik a piacr�l. Az �llamnak nincs p�nze, az �nkorm�nyzatok elad�sodottak, a monopolhelyzetben l�v� multic�gek pedig
kihaszn�lj�k er�f�l�ny�ket:
hi�ba a t�rv�nyben szab�lyozott maxim�lisan 30 napos fizet�si hat�rid�,
ha a piacon dikt�l� c�g csak 90 napos fizet�si hat�rid�re hajland�
fizetni.
Bisztray-B. Gy�rgy, a Kis- �s K�z�pv�llalkoz�sok Egyes�let�nek eln�ke szerint a k�rbetartoz�s a gazdas�gunk leggyeng�bb l�ncszeme. Ma
m�r ak�r 180 napig is elh�zz�k a sz�mla kiegyenl�t�s�nek id�pontj�t az
er�f�l�ny�kkel vissza�l� c�gek; 180 nap ut�n kezd�dik a felsz�l�tgat�s,
270 nap ut�n lehet b�r�s�ghoz fordulni - fogalmazott a szakember.
Eur�pa t�bbi r�sz�vel ellent�tben viszont n�lunk nem a befolyt, hanem a
kisz�ml�zott �sszeg ut�n kell fizetni az �f�t; a v�g�n a 10-30 forintos k�lts�ggel el��ll�tott term�kre 130-140 forintos hasznot kellene r�tenni,
hogy az el�re v�rhat� vesztes�gek, meg nem fizetett szolg�ltat�sok
�rt�ke fedezve legyen. Ez nonszensz, innen csak a feketegazdas�gba
lehet menek�lni - v�li Bisztray-B. Gy�rgy. Mindek�zben az 5-600
milli�rdos adminisztr�ci�s teherrel s�jtott kkv-kt�l v�rj�k el, hogy
foglalkoztass�k a munkaer�piac 70 sz�zal�k�t.
N�meth Szabolcs, a P2P Money Europe Group igazgat�ja szerint a
sz�ml�k fizet�s�nek cs�sz�sa, vagy ak�r elmarad�sa a v�llalkoz�k �s
besz�ll�t�ik l�t�t fenyegeti. Ez k�l�n�sen a kkv-kat �rinti, melyeknek
nincs banki h�ttere, jelent�s t�kefedezete. 2010-ben az EU ter�let�n kibocs�tott sz�ml�k mind�ssze 28 sz�zal�k�t fizett�k ki id�ben, 70 sz�zal�k�t k�sve,
2 sz�zal�k�t pedig egy�ltal�n nem egyenl�tett�k ki. Eur�p�ban 1900
milli�rd eur� lej�rt tartoz�sb�l 1100 milli�rd eur� a kkv-kat s�jtja.
Magyarorsz�gon senki sem tudja megmondani a k�rbetartoz�sok pontos
�sszeg�t; az biztos, hogy meghaladja az 1000 milli�rd forintot,
de sok esetben ki sem �ll�tj�k a sz�ml�kat, tudva, hogy �gysem fizetik
ki azokat. A t�nyleges �sszeg ez�rt ennek ak�r 4-5-sz�r�se is lehet -
v�li a szakember.
N�meth Szabolcs bejelentette: Eur�pa-szerte t�bb orsz�gban -
k�zt�k Magyarorsz�gon is - j�nius 30-�n indul a HONEM (Highly
Optimalized Network of debt Elimination Management - Sz�mlakompenz�ci�n
alapul� Tartoz�skiegyenl�t� Rendszer), amelynek seg�ts�g�vel a c�gek a
m�ltban keletkezett lej�rt k�vetel�seiket a jelenben fenn�ll�
tartoz�sokra ford�thatj�k. A rendszer l�nyege, hogy azok a
m�k�d� v�llalkoz�sok, amelyek rendelkeznek k�vetel�ssel, illetve olyan
tartoz�ssal, amelynek kifizet�s�re k�ptelenek, egy internetes oldalon
regisztr�lj�k k�vetel�seiket igazol� sz�ml�ikat, vagy felkereshetik az
orsz�g t�bb pontj�n elhelyezked� partnerirod�k egyik�t, ahol a sz�ml�l
felt�lt�s�t elv�gzik helyett�k. Ha a felt�lt�tt k�vetel�st a tartoz�
f�l elismeri, a rendszer m�k�d�sbe l�p. Feladata olyan kapcsolatok keres�se, amelyek seg�ts�g�vel a v�llalkoz�s k�vetel�seit tartoz�sra cser�li.
A r�gz�t�st k�vet�en a HONEM a megtal�lt k�rtartoz�sok alapj�n
ki�rt�keli, hogy mely tartoz�sok kompenz�l�sa eset�n van m�d a lehet�
legnagyobb �sszeg� �s legnagyobb r�szv�tellel rendelkez�
k�rtartoz�sokat kiegyenl�teni.
A HONEM rendszer megv�s�rolja a v�llalkoz�sokt�l a lej�rt, elismert
k�vetel�seket, ami�rt cser�be nem p�nzt, hanem egy a v�llakoz�sokkal
szemben fenn�ll� tartoz�st ad. �gy a v�llalkoz�s kintl�v�s�g�t
behajtotta, annak �sszeg�t pedig egy tartoz�sa teljes�t�s�re ford�totta. T�nyleges p�nz�gyi m�veletek nem t�rt�nnek: a HONEM a megv�s�rolt k�vetel�st �s tartoz�st kompenz�ci�s meg�llapod�s keret�n bel�l biztos�tja a v�llalkoz�soknak.
A HONEM rendszerbe a m�g le nem j�rt sz�ml�kat is be lehet vinni,
valamint felsz�mol�s �s cs�delj�r�s alatt is haszn�lhat�. A
vez�rigazgat� szerint a HONEM rendszer r�v�n felsz�molhat� a (lej�rt) tartoz�sok 70-80 sz�zal�ka, ezt ezer val�di sz�mla adatainak feldolgoz�sa alapj�n kalkul�lt�k ki.
Eur�pa �llamaiban j�nius v�g�n t�bbsz�z irod�val indul a rendszer. �rdekess�g, hogy Csehorsz�g �llami finansz�roz�ssal l�p be a programba, a rendszert �zemeltet� P2P jutal�k�t �gy a bel�p� cseh �vllalkoz�knak nem kell befizetni�k.
A P2P ugyanis nem j�szolg�lati int�zm�ny, a k�rbetartoz�sok
felsz�mol�sa mellett term�szetesen igyekszik a saj�t profitj�t is
gyarap�tani. A c�g bev�tele az �gynevezett kompenz�ci�s d�jakb�l sz�rmazik, ennek m�rt�ke alapesetben a kompenz�lt �sszeg egy sz�zal�ka.
Ha egy v�llalkoz�s szeretn� gyorsabban rendezni p�nz�gyeit a HONEM-en
kereszt�l, lehet�s�ge van a folyamat felgyors�t�s�ra, ehhez azonban
nagyobb - legfeljebb 30 sz�zal�kos - jutal�kot kell fel�ldoznia. A
rendszer azonban "sikerd�jas", azaz a HONEM nem j�r el�zetes k�lts�gekkel,
csak akkor j�r a jutal�k, ha sikeres tranzakci� t�rt�nt. A c�g tervei
mindenesetre amb�ci�zusak: az indul�s ut�n Eur�pa-szerte m�r az els�
�vben 300 milli�rdos k�vetel�srendez�s jutal�k�val (legal�bb 1
sz�zal�k�val) sz�molnak bev�telk�nt.
Hodnics M�rton fejleszt�si igazgat� felh�vta a figyelmet: a rendszerben minden �gyf�l csak a saj�t sz�ml�it �s kapcsolatait k�vetheti nyomon,
�gy nem szerezhetnek tudom�st versenyt�rsai a tartoz�sr�l,
fizet�sk�ptelens�gr�l, viszont a kintlev�s�gek be�rkeznek, a tartoz�sok
kiegyenl�t�sre ker�lnek.
A rendszer m�sik �jdons�ga az �gynevezett barterv�lt�,
amely azon fizet�sk�ptelen v�llalkoz�sok sz�m�ra ny�jt lehet�s�get
tartoz�saik cs�kkent�s�re, amelyek rendelkeznek kapacit�ssal annak
ledolgoz�s�ra. A v�llalkoz�s felaj�nlja term�k�t vagy szolg�ltat�s�t,
amely k�telezi �t annak teljkes�t�s�re a barterv�lt� tulajdonosa fel�.
A v�lt� eladhat�, elcser�lhet�; a szolg�ltat�st ig�nybe vev� f�l
sz�m�ra ez lehet�s�get jelent arra, hogy diszkont�lt �r�
szolg�ltat�shoz jusson. A HONEM ezen k�v�l egyfajta k�z�ss�gi port�l
kialak�t�s�t is lehet�v� teszi, amelynek seg�ts�g�vel a v�llalkoz�sok
kapcsolati t�k�re tehetnek szet, hirdet�seket adhatnak fel, m�s
regisztr�lt v�llalkoz�sok �zleti aj�nlatait olvashatj�k.
A j�nius 30-�n indul� rendszer alkalmas arra, hogy az �llami szf�ra is megjelenjen benne
- v�laszolta a Priv�tbank�r k�rd�s�re N�meth Szabolcs. Az el�zetes
vizsg�latok szerint els�sorban az �nkorm�nyzatok �s az �llami
eg�szs�g�gyi szektor szerepl�i �rintettek a k�rbetartoz�sokban; a
kapcsolatot m�r felvett�k az �llami szf�r�val, az indul�s ut�ni els�
eredm�nyek ismeret�ben v�lhet�en felgyorsulnak az egyeztet�sek - v�li
N�meth Szabolcs.