|
Az uni�s forr�sok �tcsoportos�t�sa n�lk�l kudarcra van �t�lve a korm�ny
gazdas�gpolitik�ja, ez�rt mindenk�pp meg kell gy�zni Br�sszelt a
fejleszt�sek elker�lhetetlens�g�r�l - mondta az [origo]-nak Parragh
L�szl�, a Magyar Kereskedelmi �s Iparkamara (MKIK) eln�ke, aki a
korm�nyv�lt�s �ta a Mol �s a Mal�v igazgat�s�g�ba is beker�lt. Parragh
szerint a forintnak stabilnak kell lennie, �rdeks�relem n�lk�l pedig
nem lehet meg�szni a nagy �talak�t�sokat.
- H�tf�n a korm�nnyal k�z�sen tartott sajt�t�j�koztat�n
ismertette, hogy a Sz�chenyi-k�rty�val forg�eszk�z-hitelt is
felvehetnek a v�llalkoz�k. Minden k�v�ns�gukat ilyen gyorsan teljes�ti
az �j korm�ny?
Val�ban �vek �ta szajk�ztuk, hogy a
v�llalkoz�soknak m�r nemcsak a fejleszt�s�t, hanem lassan a puszta
l�t�t, m�k�d�s�t lehetetlen�ti el, hogy nincs megoldva a
finansz�roz�suk. A forg�eszk�z-hitel, illetve k�s�bb a beruh�z�sra,
majd pedig az �ner�re felvehet� k�lcs�n�k ezt a forr�shi�nyt
p�tolhatj�k a Sz�chenyi-k�rtya seg�ts�g�vel.
- Mi�rt pont most siker�lt megval�s�tani ezt a konstrukci�t?
Az el�z� korm�nyok gonoszak, netal�n ostob�k voltak, hogy nem vett�k
figyelembe a v�llalkoz�sok k�r�seit?
Nem hiszem, hogy err�l
lenne sz�. Azt r�gt�n lesz�gezem, hogy a kamara minden korm�nnyal
kereste, keresi az egy�ttm�k�d�st. Ha �gy tetszik, tartjuk magunkat
ahhoz a k�nai k�zmond�shoz, ami szerint mindegy milyen sz�n� a macska,
csak megfogja az egeret, vagyis a hat�konys�g a legf�bb szempont.
2000-t�l vagyok az MKIK eln�ke, j� volt az egy�ttm�k�d�s�nk az
akkori Orb�n-korm�nnyal, de remek viszonyt alak�tottunk ki a 2002-ben
hivatalba l�pett Medgyessy-kabinettel is, Kiss P�ter munka�gyi
t�rcavezet�vel k�z�sen dolgoztuk ki a szakk�pz�s �talak�t�s�t. A
Gyurcs�ny-korm�nnyal sem volt bajunk eg�szen 2006 tavasz�ig, amikor �gy
�t�lt�k meg, hogy nem igazak a korm�ny �ltal mondott sz�mok. Szem�lyes
vit�ba bonyol�dtam Gyurcs�ny Ferenccel, � azt mondta, hogy tarthat� a
2006-ra kit�z�tt hi�nyc�l, �n azt �ll�tottam, hogy 10 sz�zal�k is
lehet. Szerinte az eur� 2008-ban bevezethet� lett volna, szerintem
pedig lehetetlen v�llal�s volt. � n�veked�si p�ly�r�l besz�lt, �n
lefel� cs�sz�sr�l.
Gyurcs�ny �ll�spontja szerint az uni�s forr�sok j� helyre mentek, a
n�veked�st szolg�lt�k, �n pedig azt mondtam, hogy hib�san betonba �s
vasba �ntj�k az eur�milli�kat, ravataloz�k fel�j�t�s�ra k�lt�nk, aminek
a gazdas�gi n�veked�sre gyakorolt hat�sa ugye megk�rd�jelezhet�. Akkor
�s ott biztosan megroppant a bizalom egym�ssal szemben, amit n�mileg
konszolid�lni tudtunk a Bajnai-korm�nnyal, de vel�k meg a v�ls�gkezel�s
mik�ntj�ben nem �rtett�nk egyet.
- A mostani korm�nnyal viszont szembet�n�en nagy az egyet�rt�s. T�nyleg ennyire passzolnak az �rdekeik?
Az
m�r tavaly �szt�l l�that� volt, hogy politikai v�lt�s fog t�rt�nni
Magyarorsz�gon, ennek csak a m�rt�k�t nem lehetett biztosan tudni. Nem
titkoltuk, hogy a kamara szerint is k�v�natos volt a k�tharmados ar�ny,
mert �gy v�lt�k, csak ilyen fel�ll�sban ker�lhet�k ki a kicsinyes
koal�ci�s alkudoz�sok, amelyeken ideje volt t�ll�pni, hogy vil�gos,
hat�rozott, �s gyors int�zked�seket hozhasson a korm�ny.
"Mindegy milyen sz�n� a macska, csak megfogja az egeret"
- Az elm�lt �vekben az akkor ellenz�ki, most korm�nyon l�v�
Fideszt�l, �s a v�llalkoz�kt�l sem hallottunk m�st, mint hogy a
v�ls�gb�l val� kil�bal�s alf�ja �s omeg�ja az ad�cs�kkent�s, azon bel�l
is az �l�munka terheinek m�rs�kl�se. Err�l most kevesebbet hallani.
Megv�ltozott a v�lem�ny�k?
Nem v�ltozott meg, most is
fontosnak tartjuk az ad�k, j�rul�kok cs�kkent�s�t, de l�tjuk, hogy
nagyon sz�k a korm�ny mozg�stere. T�bb sebb�l v�reznek a bev�teli
tervek, kisebb lesz a t�rsas�gi ad�bev�tel, a kevesebb eladott aut�
miatt a regisztr�ci�s ad�t is t�ltervezt�k, az �zemanyagok
�rt�kes�t�s�nek 15 sz�zal�kos visszaes�se miatt pedig j�ved�ki ad�b�l
lesz kevesebb. De ezeken k�v�l is sz�mtalan p�ld�t tudn�k m�g sorolni a
k�lts�gvet�st fenyeget� probl�m�kra.
A korm�nynak �gy csak arra van m�dja, hogy a sz�k keretek k�z�tt
csoportos�tson �t bizonyos ad�nemeket, hogy ez majd mikor �rheti el az
�l�munka terheit, azt a politik�nak kell eld�nteni.
- Az ut�bbi hetekben a Mol �s a Mal�v igazgat�s�g�ba is
beker�lt, a korm�nyt pedig gyakran �ri az a kritika, hogy a saj�t
embereit nevezi ki vezet�knek, f�ggetlen�l a lev�ltottak k�pess�geit�l,
eredm�nyeit�l.
Ezt a saj�t ember kifejez�st nem tudom
�rtelmezni. 2002-t�l, a szocialista korm�nyok idej�n a GySEV �s az
Eximbank-Mehib igazgat�s�g�nak tagja voltam. Tudom�som szerint akkor is
az volt a kiv�laszt�s szempontja, hogy az illet� k�ls�sk�nt valami
t�bblet�rt�ket tudjon hozz�adni a c�g m�k�d�s�hez p�ld�ul, hogy j�rtas
legyen a makrogazdas�gi ismeretekben, vagy hogy legyenek j� nemzetk�zi
kapcsolatai.
Senki nem v�rta t�lem, hogy az orsz�g m�sodik vas�tt�rsas�g�nak
aleln�kek�nt ahhoz �rtsek, hogy milyen v�lt�berendez�seket kell
v�s�rolni. Abban viszont seg�teni tudtam p�ld�ul, hogy a
Szentgotth�rd-Szombathely vonal 50 milli�rdos beruh�z�s�hoz min�l t�bb
uni�s forr�st szerezhess�nk.
- A Mal�vn�l mit tud majd seg�teni? H�sz �ve egyfolyt�ban
verg�dik a t�rsas�g, egyik korm�ny sem tudott mit kezdeni a magyar
l�git�rsas�ggal.
Egyel�re annyit l�tok, hogy hihetetlen�l
neh�z feladat lesz, aminek sz�mtalan el�re nem l�tott buktat�ja van.
Ami viszont rem�nyt kelt� sz�momra, hogy nagyon j� csapatb�l �ll a
Mal�v igazgat�s�ga �s fel�gyel� bizotts�ga is. (A Mal�v igazgat�s�g�nak
magyar tagjai: Urb�n L�szl� eln�k, Bienerth Guszt�v, Parragh L�szl�,
Winkler J�nos - a szerk.)
- Kanyarodjunk vissza a v�llalkoz�sokhoz, �lland� vitat�ma a forint �rfolyama. A c�geknek milyen eur�kurzus lenne j�?
Ezt
�gy nem lehet megmondani, az export�r�knek ny�lv�n a gyenge forint a
j�, a belf�ld�n m�k�d�knek, �rt�kes�t�knek pedig ford�tva, az er�s
forint a kedvez�. Szerintem az a legfontosabb, hogy stabil legyen a
forint.
- Az ut�bbi k�t h�napban nem a stabilit�sr�l ismerszik meg a forint.
�gy
van. Teljesen m�s gazdas�gfiloz�fi�t vall az Orb�n-korm�ny el�djein�l,
s ez a gazdas�gpolitikai fordulat sokaknak nem tetszik, jelent�s �zleti
�rdekek s�r�lnek. Ugyanakkor csak a n�veked�s teremthet hossz� t�von is
fenntarthat� egyens�lyt. Ezt �n is �gy gondolom, s ez egyben a stabil
forint alapja is.
Mit gondol az eur�r�l? Csehorsz�g �s Lengyelorsz�g p�ld�ul egy�ltal�n nem sietteti a k�z�s p�nz bevezet�s�t.
Ez
is klasszikus gazdas�gfiloz�fiai k�rd�s. El kell d�nteni, hogy
akarjuk-e vagy sem. Ha igen, akkor minden felt�telt �s cselekv�st ennek
kell al�rendelni. Ezt tett�k a szlov�kok, �s m�r eur�juk van. A csehek
�s a lengyelek m�sk�pp gondolj�k. Mindk�t �t lehet helyes, de j�l kell
csin�lni. Mindk�t esetben elengedhetetlen azonban a k�lts�gvet�s
stabilit�sa �s a hi�ny alacsony szinten tart�sa.
- J�v� �vt�l egykulcsos, 16 sz�zal�kos szem�lyi
j�vedelemad�t vezet be a korm�ny, �s mivel az egyik sarokpont, hogy
senki nem j�rhat rosszabbul, �gy elker�lhetetlen lesz
az alacsony b�rek, a minim�lb�r emel�se is. Mi err�l a kamara
v�lem�nye, illetve milyen felt�telek mellett egyezn�nek bele a b�rek
emel�s�be?
Nem ismerj�k a pontos elk�pzel�seket �gy
el�zetes sz�m�t�sokat sem tudunk v�gezni. R�ad�sul nem vagyunk tagjai
az O�T-nek, �gy a mi "beleegyez�s�nket" nem is fogj�k k�rni. A
minim�lb�r ad�mentess� t�tel�t m�r bevezet�sekor �lesen b�r�ltuk, mert
m�r akkor l�tszott, hogy ez rendszerhib�t eredm�nyez. A k�ztehervisel�s
filoz�fi�ja alapj�n ezt mindenk�ppen rendbe kell tenni. Ugyanakkor t�bb
sz�zezer ember j�vedelme eset�ben val�s fesz�lts�g keletkezik, amit
kezelni kell, hiszen ha nem tessz�k, �gy �k megpr�b�lj�k a munkaad�ikra
h�r�tani a t�bbletterhet s ez munkahelyek megsz�n�s�hez vezethet f�leg
az egy�bk�nt is elmaradott, depresszi�s t�rs�gekben. A megold�st t�bb
eszk�z egy�ttese alkalmaz�s�ban l�tom.
- Eml�tette a n�veked�st. A meghirdetett �j Sz�chenyi-terv
szinte kiz�r�lag uni�s forr�sokat haszn�lna fel, h�rom �v alatt 1000
milli�rd t�mogat�st juttatna a v�llalkoz�soknak. Mire lesz ez el�g?
Az
optim�lis az lenne, ha �ltal�nos konjunkt�ra idej�n kapn�k a p�nzt a
v�llalkoz�sok, ezzel szemben m�g mindig a depresszi� jellemzi ink�bb a
gazdas�got, teh�t ink�bb a kapacit�sok kihaszn�latlans�ga a jellemz�, s
nem a beruh�z�sok ir�nti ig�ny. Mivel a n�veked�sben egyharmadn�l
nagyobb s�lyt nem kaphat a hazai fogyaszt�s �l�nk�l�se, ez�rt a
kit�r�st a k�lpiac er�s�t�se, �gy az exportra termel�k beruh�z�sainak
serkent�se is jelentheti.
Itt megism�telhetem azt a p�ld�t, amivel az el�z� korm�nyokkal is
vitatkoztunk, hogy micsoda kidobott p�nz 3,8 milli�rd forintot a
kom�romi v�r fel�j�t�s�ra k�lteni, mennyivel hasznosabb lenne, ha abb�l
a p�nzb�l a k�rny�ken a Suzuki vagy a Nokia gy�r besz�ll�t�it
fejleszten�nk. Ott k�vettek el s�lyos hib�t az el�z� d�nt�shoz�k ,
hogy az uni�s p�nzek felhaszn�l�s�n�l �gy viselkedtek, mintha egy
fejlett orsz�g lenn�nk, amelyik sz�molatlanul sz�rhatja a p�nzt
k�z�ss�gi beruh�z�sokra, mik�zben a gazdas�gunk teljes�tm�nye t�red�ke
a t�bbi uni�s orsz�g�nak. Mi egy felz�rk�z� orsz�g vagyunk. R�ad�sul az
eddig elk�lt�tt uni�s p�nzek t�bbnyire rossz hat�sfokkal hasznosultak.
Hogy mire haszn�ljuk fel a k�z�ss�gi forr�sokat, ahhoz az uni�nak is lesz szava. �n szerint meggy�zhet� lesz Br�sszel?
Igen.
De a forr�sok �tcsoportos�t�sa, m�sfajta felhaszn�l�sa ny�lv�n csak �gy
mehet �t Br�sszelen, ha meggy�zz�k �ket arr�l, hogy ez seg�thet a
gazdas�g er�s�d�s�ben, gondjaink megold�s�ban, s ha teljesen �tl�that�,
ellen�rizhet� sziszt�m�t tudunk bemutatni.
- Mi t�rt�nik akkor, ha Br�sszel esetleg nemet mondana a forr�sok �tcsoportos�t�s�ra?
Akkor
sikertelen lesz a gazdas�gpolitika, m�s forr�s ugyanis nincs a
fejleszt�sre. Az �llam, a lakoss�g, a v�llalkoz�sok is s�lyosan
elad�sodottak, k�ls� forr�s, �jabb hitel m�r nem vonhat� be ez�rt, nem
marad m�s csak az uni�s p�nz. De azt Br�sszelben is �rz�kelik ezt s
tudj�k, hogy valamit tenni kell a magyar gazdas�ggal.
- M�s elv�r�s, felt�tel is lenne az�rt. Kor�bban �lland�an a
nagy eloszt� rendszerek elker�lhetetlen �talak�t�s�r�l besz�lt a
korm�ny, a szak�rt�k, s�t az ellenz�k is. Ma err�l sem hallunk semmit.
Meg�szhat�-e ez, �s egy�ltal�n elk�pzelhet�-e b�rmilyen �talak�t�s �gy,
hogy azzal senki ne j�rjon rosszul?
V�lem�nyem szerint
biztosan nem ker�lhet� meg az oktat�s, eg�szs�g�gy, nyugd�jrendszer,
�nkorm�nyzatok, ad�rendszer m�k�d�s�nek �talak�t�sa. Abban is biztos
vagyok, hogy �rdeks�relem n�lk�l az �talak�t�sok nem �szhat�k meg. Az
viszont m�r a politika feladata, hogy meghat�rozza: milyen m�rt�k�
�talak�t�sokat hajland� �s k�pes megtenni, �s k�zben mennyire k�pes
k�rp�tolni legal�bb r�szben az �talak�t�sban k�rt szenved�ket. Hiszek
abban, hogy a k�vetkez� �vekben jelent�s rendszer �talak�t�sok
k�vetkeznek. Ha ez nem t�rt�nik meg, �gy v�ls�gr�l v�ls�gra fogunk
bukd�csolni s nem tudunk felz�rk�zni Eur�p�hoz.
forr�s:vallalkozoi.negyed.hu
|
