Tďż˝bb mint ďż˝tszďż˝rďż˝sďż˝re emelkedik az ďż˝tlagbďż˝r, emelkedik az ďż˝tlagďż˝letkor ďż˝s nyolc nagyvďż˝rosi zďż˝na alakul ki Romďż˝niďż˝ban 2030-ra. A kormďż˝ny vďż˝ziďż˝ja szerint Romďż˝nia ekkor fogja utolďż˝rni Eurďż˝pďż˝t.  Dďż˝lkeleti szomszďż˝dunknak mindďż˝ssze 228 kilomďż˝ternyi autďż˝pďż˝lyďż˝ja van, ďż˝s az egďż˝szsďż˝gďż˝gyi rendszere a legrosszabb az EU-ban. Minden megvďż˝ltozik azonban a kďż˝vetkezďż˝ huszonkďż˝t ďż˝v alatt, legalďż˝bbis a bukaresti kormďż˝ny ďż˝ltal kidolgozott Fenntarthatďż˝ Fejlďż˝dďż˝si Stratďż˝gia szerint.

A dokumentum - amely a 2030-as Rom�nia k�p�t v�zolja fel - azt vizion�lja, hogy Rom�ni�ban alapvet�en javulni fog az urbaniz�ci�, az oktat�s sz�nvonala pedig el�ri majd az eur�pai �tlagot, �s 28 �j s�rg�ss�gi ell�t�st ny�jt� k�rh�z �p�l fel. Ez ut�bbiak egy�bk�nt m�r a k�vetkez� n�h�ny �vben elk�sz�lhetnek. A rom�nok z�me nyolc nagyv�rosi r�gi�ban �l majd 2030-ban, pedig jelenleg nincs ilyen z�na az orsz�gban. A GDP 65 sz�zal�k�t a szolg�ltat�si szektor termeli majd (jelenleg a GDP 52-53 sz�zal�kos ez a mutat�). A gazdas�gi n�veked�s lassul majd a jelenlegi 6-8 sz�zal�kos �vi �temr�l, �s 4,2 sz�zal�kra m�rs�kl�dik. A legfrissebb n�veked�si adat Rom�ni�ban 5,6 sz�zal�kos. A brutt� �tlagkereset a jelenlegi 476 eur�r�l 2529 eur�ra n� 2030-ra a hivatalos el�rejelz�s szerint. A korm�ny szerint 22 �v m�lva Rom�ni�ban m�r eur�val lehet fizetni (pontosabban m�r 2014-t�l bevezetik a k�z�s p�nzt), �s a schengeni �vezetnek is tagja lesz az orsz�g. A korm�ny �ltal kidolgozott dokumentumot hamarosan a bukaresti parlament el� terjesztik, �s ha a t�rv�nyhoz�s elfogadja, akkor Br�sszelbe is elk�ldi Rom�nia.

(Forrďż˝s: www.origo.hu)