|
|
C�lunk, hogy partnereink hirdet�seiket, �zleti aj�nlataikat az egyre elterjedtebb on-line form�ban is k�zz�tehess�k, �gy az internet adta lehet�s�geket hat�konyan kihaszn�lva teljes k�rben, nagy sz�mban egym�sra tal�lhassanak nagykeresked�k, kiskeresked�k �s forgalmaz�k.
|
|
|
|
|
|
Keres-k�n�l
Keresked�klubunkban szakmai csoportos�t�sban biztos�tunk virtu�lis piacteret partnereink sz�m�ra.
|
|
|
|
|
|
Gal�ri�nkban szerz�d�tt partnereink c�ges adatai, hirdet�sei, aktu�lis aj�nlatai jelennek meg.
|
|
|
|
|
|
Folyamatosan b�v�l� adatb�zisunkban l�togat�ink kereshetnek c�gn�v, telep�l�s, �s tev�kenys�gi k�r szerint.
|
|
|
|
|
|
On-line �ruh�zunk egyed�l�ll� �zleti konstrukci�ban m�k�dik. Magazinjainkban hirdet� partnereink a meg�llap�tott hirdet�si �sszeg egy r�sz�nek fej�ben �rubont aj�nlhatnak fel, amelyet mi virtu�lis �ruh�zunkban adunk el a v�s�rl�knak.
|
|
|
|
|
|
Nyerj ma! oldalunkon (www.nyerjma.hu) nyerem�nyj�t�kokat szervez�nk. A j�t�kban mindennap van nyerem�nysorsol�s, ezzel biztos�tjuk oldalaink l�togatotts�g�t – �s egyben �zleti partnereink hat�kony rekl�mj�t.
|
|
|
|
|
|
A Qkac Magazin c�g�nk �s partnereink aktu�lis �zleti aj�nlatait tartalmazza. Ig�ny szerinti rendszeress�ggel, interneten juttatjuk el t�bb t�zezer, e-maillel rendelkez� �zleti partner�nkh�z.
|
|
|
|
|
|
V�llaljuk partnereink weblapjainak megtervez�s�t, elk�sz�t�s�t, elhelyez�s�t webszerver�nk�n.
|
|
|
|
|
|
K�sz�l�ben a kereskedelmi t�rv�ny
| TABUK N�LK�L A KERESKEDELEM GONDJAIR�L |
Magyarorsz�gon ma, 2003-ban az 1875-ben sz�letett kereskedelmi t�rv�ny van �rv�nyben. Term�szetesen sz�letett az�ta sz�mtalan rendelet �s m�dos�t�s, amellyel foltozgatt�k a kiss� m�r idej�tm�lt paragrafusokat, illetve l�tezik k�l-, belkereskedelmi t�rv�ny, versenyt�rv�ny, fogyaszt�v�delmi t�rv�ny stb., amely mind-mind kapcsol�dik a ter�lethez �s szolg�lja annak m�k�d�s�t. Viszont nincs egys�ges, �tl�that�, jogharmoniz�lt kereskedelmi t�rv�ny. T�bbek k�z�tt annak �rdek�ben, hogy legyen ilyen, alakult meg a VOSZ Kereskedelmi �s Szolg�ltat� Szekci�ja, amelynek tev�kenys�g�r�l, valamint a kereskedelmi t�rv�nnyel kapcsolatos elk�pzel�seir�l Kris�n L�szl�val, a szervezet eln�k�vel besz�lgett�nk.
• Mi induk�lta a Kereskedelmi �s Szolg�ltat� Szekci� l�trej�tt�t?
• Tavaly szeptemberben azzal a nem titkolt c�llal alakultunk, hogy hat�kony �rdekv�delmi �s f�k�nt �rdek�rv�nyes�t� szerepet t�lts�nk be. Addig nem igaz�n volt olyan szervezet, amely a keresked�k �rdekeit kereszt�l tudta volna vinni a korm�nyzati szerveken. Mivel a magyar gazdas�gban az ipar ut�n a kereskedelem a m�sodik legnagyobb, �vi 6000 milli�rd forintos forgalmat bonyol�t� �gazat, mindez feljogos�tja a benne szerepl� c�geket, hogy ki�lljanak �rdekeik mellett. Mindenk�ppen a V�llalkoz�k Orsz�gos Sz�vets�g�n bel�l szerett�k volna fel�ll�tani a szervezetet, hiszen fontosnak tartottuk, hogy abban a k�rben alakuljon, amely k�pes az �rdek�rv�nyes�t�sre. A VOSZ szerepel az Orsz�gos �rdekegyeztet� Tan�csban, �gy szav�nak s�lya van.
• Kik tartoznak a kereskedelmi szekci� tagjai k�z�?
• Senki sem hitte volna, hogy 3-4 h�nap alatt siker�l megszervezni a szekci�t, amelyben m�r az alakul�skor 129 c�g vett r�szt, kezdve a legnagyobb multinacion�lis hipermarketl�ncokt�l (�gymint a Tesco, a Metro vagy az Auchan), az �n�ll� �zletekb�l szervez�d�tt bolth�l�zatokon �t (pl. CBA, Re�l Hung�ria) a kis c�gekig. Amikor megalakult a szekci�, szembes�ln�nk kellett azzal, hogy m�s probl�m�kkal k�zd egy ruh�zati, egy kozmetikai �s megint m�ssal egy �lelmiszer-kereskedelmi c�g. Ez�rt alszekci�kat kellett k�pezn�nk, �s kialak�tottuk az egys�ges ir�nyelveket, amelyek alapj�n k�z�sen lehet dolgozni.
• Mely t�m�kban �rintett az �lelmiszer-kereskedelem?
• Hagyom�nyosan „forr� t�ma” pl. a beszerz�si �r alatti �rt�kes�t�s k�rd�sk�re, a kereskedelmi l�tes�tm�nyek l�trehozhat�s�g�nak k�rd�se, a nyitva tart�s, f�leg a h�tv�gi nyitva tart�s rendj�nek kialak�t�sa – ezek mind l�nyeges probl�m�k. Amikor interj�t adok, ez ut�bbival kapcsolatban mindig felteszem a k�rd�st: mi j� a vev�nek? Hiszen v�g�l is minden keresked�t ez motiv�l. Az els�dleges szempont mindig a vev� �rdeke, azt kell legteljesebben kiszolg�lni. Felteszik sokszor azt a k�rd�st j�-e, ha egy �zletben �jjel kett�kor is lehet v�s�rolni? Ne gondolj�k azt, hogy �lelmiszer-�ruh�z az�rt tart nyitva �jszaka, mert rengeteget szeretne k�lteni villamos �ramra �s emelt b�rkifizet�sre, hanem az�rt, mert kialakult egy olyan fogyaszt�i r�teg, amely sz�vesen �l az �jszakai v�s�rl�s lehet�s�g�vel. A versenyt�rs poz�ci�j�b�l viszont persze ez gondot jelent, hiszen, ha nem tart nyitva �jjel, nem sz�rmazik bev�tele sem abb�l az id�szakb�l.
• Hogyan lehet egys�ges v�lem�nyt k�pviselni ilyen ellent�tes �rdekek mellett?
• Eln�kk�nt az elm�lt f�l �vben folyamatosan megold�sokat kellett tal�lni a k�l�nb�z� �rdekek k�z�tt. Nagy jelent�s�ggel b�r az, hogy a szekci� f� szerepet kapott a majdani kereskedelmi t�rv�ny kialak�t�s�ban. Ez jelent�s el�rel�p�s, hiszen a t�rv�nyeket �ltal�ban fel�lr�l k�pzik, �s ritk�n sz�lhatnak bele az �rintettek, ez esetben viszont alulr�l j�v� kezdem�nyez�s�nk nagyon korrekt meghallgat�sra tal�lt a korm�nyzati szervek r�sz�r�l, �gy most tal�n az els� eset lehet, hogy a t�rv�nyt azok kezdem�nyezik, akikr�l az t�nylegesen sz�l. A kereskedelmi t�rv�ny ki�resedett, moderniz�lni kell, s b�r nem sz�ks�ges minden pontj�t m�dos�tani, de a t�nylegesen gondot jelent� paragrafusokat mindenk�ppen. Ehhez alszekci�nk�nt gy�jtj�k �ssze az egyes profilok probl�m�it.
L�nyeges k�z�s �rdek a feketekereskedelem visszaszor�t�sa, b�r a „piacoz�s” rem�lhet�leg el�bb-ut�bb el fog t�nni, ahogy a 2-3 hetenk�nti, akci�khoz k�t�d� bev�s�rl�k�zpontbeli sz�rakoz�ssal is egybek�t�tt „shoppingol�s” kit�ntetett csal�di programm� l�p el�, �s a hiteles, sz�ml�t is ad�, garanci�t, szavatoss�got is figyelembe vev� keresked�k pszich�sen is �tvehetik az elad�si ter�leteket.
• Milyen konkr�t szerepet v�llal a szekci� a t�rv�ny kialak�t�s�ban?
• Felv�llaltuk a t�rv�ny koncepci�j�nak elk�sz�t�s�t, de ak�r a kodifik�ci�ig is elmenn�nk. Nagyon kellemes esem�nyk�nt �rt, amikor a Gazdas�gi Miniszt�rium elfogadta „szolg�latainkat”.
• Mi az oka, hogy ez esetben az �llam nem „fel�lr�l” vez�relte a kereskedelmi tev�kenys�g jogszab�lyrendszer�t?
• Szervezet�nk tagjai a legnagyobb kereskedelmi c�gek, gyakorlatilag a disztrib�ci�s l�nc minden elem�vel k�pviselve, �sszess�g�ben az eml�tett 6000 milli�rd forgalom k�zel fel�t k�pviselve. Az �llam az�rt is kiemelt partnerk�nt fogad el benn�nket, mert a szekci� felv�telt nyert az EuroCommerce Br�sszel kereskedelmi szervezetbe, amely az Eur�pa Parlament mell� rendelt kereskedelmi hivatal, �s 25 orsz�g kereskedelmi szervezeteit foglalja mag�ba. Szak�rt�ink a t�bbi orsz�ghoz hasonl�an r�szt vesznek azon bizotts�gok munk�j�ban, amelyekkel �rdemben egy�tt tudnak m�k�dni, ilyen pl. a csatlakoz�ssal, a nemzetk�zi kereskedelemmel, az �lelmiszert�rv�nnyel, a fizet�si rendszerekkel, a logisztik�val vagy a k�rnyezetv�delemmel foglalkoz� bizotts�g.
A miniszt�riummal olyan meg�llapod�sunk van, hogy a kereskedelmi t�rv�nytervezet el�k�sz�t�se kapcs�n egy�ttm�k�d�nk a t�rsszervezetekkel – a kamar�kkal, az OKSZ-szel, a M�rkasz�vets�ggel �s egy�b sz�vets�gekkel –, amit mi sem gondoltunk m�sk�nt, hiszen ezek a szervezetek rengeteg olyan inform�ci�val, koncepci�val rendelkeznek, amely fontos lehet a tervezet el�k�sz�t�se sor�n. Seg�ts�g�kkel tan�csot kaphatunk abban, hogyan ker�lj�k el az olyan alaki hib�kat, amelyek miatt visszadobhatj�k a miniszt�riumok a tervezetet. Ezenk�v�l az Igazs�g�gyi �s a Gazdas�gi Miniszt�rium szak�rt�i is r�szt vesznek majd a munk�ban.
Ugyancsak nagyon fontosnak tartom az el�k�sz�t�s sor�n azt, hogy v�letlen�l se legyen a tervezet valakinek a t�rv�nye. Annak eld�nt�se, hogy a t�rv�ny mire terjedjen ki, nem lehet egyetlen kereskedelmi c�g dolga, ez�rt sz�ks�ges, hogy a bizotts�gban a piac kis, k�zepes �s nagy szerepl�i egyar�nt k�pviseltess�k magukat. Ahogy azt sem szeretn�m, hogy valamely sz�vets�g domin�ns szerephez jusson a bizotts�g munk�j�ban.
• Hol tart most a folyamat?
• Az els� �l�s m�jus 5-�n volt, k�t h�ten bel�l szervez�nk egy kerekasztal-besz�lget�st, ahol sz�t kapnak a k�l�nb�z� sz�vets�gek �s �ssze�ll�tjuk a tematik�t. Azt�n elkezd�dhet az egyeztet�s a miniszt�riumokkal, �s arra is f�ny der�l, hogy egy javaslatcsomagot, egy koncepci�t tesz�nk-e le az asztalra vagy a t�rv�nyalkot�sban is r�szt vesz�nk. Ezt m�g nem d�nt�tt�k el. Ellenben 1,5-2 �v alatt szeretn�nk v�gigvinni a t�rv�nyt, ami Magyarorsz�gon nem szok�s.
• Ez m�k�dhet �gy, hogy egy szerte�gaz� tev�kenys�gr�l van sz�, �s rengetegf�le t�rv�nyt �s rendeletet kell harmoniz�lni?
• Sajnos, ezek a rendelkez�sek mindig fel�lb�r�lt�k az el�z�eket. A szekci�n bel�l alakult bizotts�gnak el kell d�ntenie azt is, hogy melyik utat v�lasztja. A spanyolorsz�gi t�rv�ny mind�ssze n�h�ny oldalnyi, �s �gy szab�lyozza a kereskedelmet, hogy az abban r�szt vev�k erk�lcsi norm�j�ra, etik�j�ra �p�t, mindezt egy etikai k�dexben r�gz�tve. A m�sik v�glet a n�metek�, az � t�rv�ny�k egy vaskos k�tet, amely semmit sem b�z a v�letlenre. Nekem szimpatikusabb a spanyol verzi�, de nem vagyok meggy�z�dve arr�l, hogy Magyarorsz�gon, ahol mindenki nemzeti sportot �z a kiskapuk kihaszn�l�s�b�l, ez lenne a j�rhat� �t. Val�sz�n�leg meg kell tal�lni a kett� k�z�tti �tmenetet.
(Szupermarket magazin, 2003. m�jus)
<<< Vissza
|
|
|
|
|
Szakmai partnereinknek sz�l� z�rtk�r� magazinjaink mellett (A Keresked�, Szupermarket, Sz�ps�g Magazin) kiad�nk, a Tang� M�dia fogyaszt�i lapokat is megjelentet (Aut�trend, Tuning&Stereo, Style, Street Magazin). Havonta 110 ezer p�ld�ny, k�zel 250 ezer olvas�!
|
|
|
|
|
 |
|
Az Aut�trend weblapja
|
|
|
|
|
 |
|
A Sz�ps�g Magazin weblapja
M�diaaj�nlat
|
|
|
|
|
 |
|
A Tuning&Stereo weblapja
M�diaaj�nlat
|
|
|
|
|
 |
|
A Street Magazin weblapja
|
|
|
|
|
 |
|
A Style Magazin weblapja
Chat
|
|
|
