|
|
C�lunk, hogy partnereink hirdet�seiket, �zleti aj�nlataikat az egyre elterjedtebb on-line form�ban is k�zz�tehess�k, �gy az internet adta lehet�s�geket hat�konyan kihaszn�lva teljes k�rben, nagy sz�mban egym�sra tal�lhassanak nagykeresked�k, kiskeresked�k �s forgalmaz�k.
|
|
|
|
|
|
Keres-k�n�l
Keresked�klubunkban szakmai csoportos�t�sban biztos�tunk virtu�lis piacteret partnereink sz�m�ra.
|
|
|
|
|
|
Gal�ri�nkban szerz�d�tt partnereink c�ges adatai, hirdet�sei, aktu�lis aj�nlatai jelennek meg.
|
|
|
|
|
|
Folyamatosan b�v�l� adatb�zisunkban l�togat�ink kereshetnek c�gn�v, telep�l�s, �s tev�kenys�gi k�r szerint.
|
|
|
|
|
|
On-line �ruh�zunk egyed�l�ll� �zleti konstrukci�ban m�k�dik. Magazinjainkban hirdet� partnereink a meg�llap�tott hirdet�si �sszeg egy r�sz�nek fej�ben �rubont aj�nlhatnak fel, amelyet mi virtu�lis �ruh�zunkban adunk el a v�s�rl�knak.
|
|
|
|
|
|
Nyerj ma! oldalunkon (www.nyerjma.hu) nyerem�nyj�t�kokat szervez�nk. A j�t�kban mindennap van nyerem�nysorsol�s, ezzel biztos�tjuk oldalaink l�togatotts�g�t – �s egyben �zleti partnereink hat�kony rekl�mj�t.
|
|
|
|
|
|
A Qkac Magazin c�g�nk �s partnereink aktu�lis �zleti aj�nlatait tartalmazza. Ig�ny szerinti rendszeress�ggel, interneten juttatjuk el t�bb t�zezer, e-maillel rendelkez� �zleti partner�nkh�z.
|
|
|
|
|
|
V�llaljuk partnereink weblapjainak megtervez�s�t, elk�sz�t�s�t, elhelyez�s�t webszerver�nk�n.
|
|
|
|
|
|
K�zeli kil�t�sok
A t�vol-keleti import az ut�bbi �vekben alaposan �trendezte a hazai ruh�zati �s cip�ipart, �s err�l a gy�rbez�r�sok mindenn�l pontosabban tan�skodnak. F�leg a k�nai c�gek �raival lehetetlen versenyezni, hisz m�g a hazai rezsi�rad�j 1800-2000 Ft a ruhaiparban, addig Ukrajn�ban �s Rom�ni�ban 500-600, de �zsi�ban ak�r 300-400 Ft-�rt is dolgoznak. �gy a magyar gy�rt�knak (f�k�pp Nyugat-Eur�p�b�l) egyre kevesebb megrendel�s �rkezik.
Az ut�bbi �vek egyik nagy vesztese a kaposv�ri Talli�n Ruhaipari Rt., igaz, a dolgoz�k �ltal alak�tott kisebb, mozg�konyabb Kaposv�ri Ruhagy�r Kft. m�g meg�lhet. A Za-Ko-n�l m�g ennyi sem j�tt �ssze, �s a Styl is legink�bb a „s�rga veszedelemnek” k�sz�nheti bukd�csol�s�t. K�na szinte legy�zhetetlen a legt�bb ruh�zati cikk ter�n, mennyis�gileg a k�nai �ru agyonnyom minden m�st, igaz, �r�n�l fogva �rt�kben m�g nem uralja a piacot. A 2003. els� f�l�vi 175 milli�rd forintos forgalomb�l mennyis�g�ben 29%-ot, ugyanakkor �rt�k�ben csup�n 19%-ot vittek a piacok (t�lnyom�an a k�naiak) a GfK. szerint.
M�just�l az EU v�mrendtart�sa l�p �letbe n�lunk is, de hogy ez seg�t-e, �s ha igen, mennyit, ma m�g senki nem tudja. Az biztos, az EU importszab�lyoz�sa j�val bonyolultabb a cip�f�l�k, valamint a textil- �s ruh�zati term�kek ter�n. Az EU-ban haszn�lt kett�s ellen�rz�si rendszer l�nyege az, hogy a gy�rt� – vagyis az export�l� orsz�g – saj�t kapacit�sa �s ig�nyei alapj�n maga osztja el kv�t�j�t, ezut�n a k�relmez� c�gek sz�m�ra exportlicencet �ll�t ki, vagyis maga d�nt arr�l, hogy ki hogyan export�lhat az uni�ba. Az EU-s import�r a megszerzett exportlicenc birtok�ban fordulhat a megfelel� hat�s�ghoz, amely a pap�rokat elk�ldi Br�sszelbe, ahol az exportlicencet az illet�kes uni�s bizotts�g is ellen�rzi. Az EU-s „importplafon” betart�s�t pedig mind az export�l� orsz�gban, mind pedig az uni�ban ellen�rzik.
A K�n�b�l sz�rmaz� term�kekkel kapcsolatban a c�gek hagyom�nyos vagy �j import�r besorol�st kaphatnak: az EU-ban az id�n csatlakoz�kn�l a majdani kv�t�k tekintet�ben a 2001-es, illetve a 2002-es �v lesz a b�zis, �s az egy �vre �rv�nyes kv�t�kr�l az �rintettek febru�rban �rtes�lnek.
A hazai gy�rt�k az �j szab�lyokt�l �s a n�vekv� ellen�rz�st�l a feketepiac elt�n�s�t v�rj�k, �s a hazai hat�s�gokat arra pr�b�lj�k r�venni, hogy a v�mszab�lyok szigor�bb betartat�s�val m�rs�kelj�k az ipar gondjait. Jellemz�, hogy egy 2001-es felm�r�s szerint az import f�rfikab�tok �tlag�ra 3799 Ft volt, de a k�naiak� csak 842, a hongkongiak� pedig m�g nevets�gesebb, mind�ssze 55 Ft! Becsl�sek szerint k�zel 40 milli�rd Ft bev�telt�l esett el az �llam, csak az import l�bbelik alulsz�ml�z�sa miatt!
Biztat�, hogy 2002-ben a v�mhat�s�g �ssze�ll�totta �s az�ta is korszer�s�ti a l�bbelik, illetve a textil- �s ruh�zati �ruk �sszehasonl�t� �rainak list�j�t, �s irre�lisan alacsony (kb. 50%-n�l is kisebb) bevall�s eset�n maga �llap�t meg re�lis �rat, amire azt�n kiveti a v�mot �s a forgalmi ad�t. Persze azokon, akik m�r leh�zt�k a rol�t, ez nem seg�thet, de a m�g �letben maradottak rem�nykedve v�rj�k az EU-s gyakorlatot.
<<< Vissza
|
|
|
|
|
Szakmai partnereinknek sz�l� z�rtk�r� magazinjaink mellett (A Keresked�, Szupermarket, Sz�ps�g Magazin) kiad�nk, a Tang� M�dia fogyaszt�i lapokat is megjelentet (Aut�trend, Tuning&Stereo, Style, Street Magazin). Havonta 110 ezer p�ld�ny, k�zel 250 ezer olvas�!
|
|
|
|
|
 |
|
Az Aut�trend weblapja
|
|
|
|
|
 |
|
A Sz�ps�g Magazin weblapja
M�diaaj�nlat
|
|
|
|
|
 |
|
A Tuning&Stereo weblapja
M�diaaj�nlat
|
|
|
|
|
 |
|
A Street Magazin weblapja
|
|
|
|
|
 |
|
A Style Magazin weblapja
Chat
|
|
|
